Őszentsége a  Dalai Láma élete soha el nem évülő történet, mivel nem más, mint szülőhazája, Tibet története. Azé az országé, melynek múltját sokan próbálják megfejteni, jelenét megmagyarázni, s a jövőjében hinni. Ezért is volt már időszerű, hogy megjelenjen egy olyan munka a Dalai Láma és Tibet számtalan szállal összefűződő történetéről, amely az elfogulatlanság, a higgadtság hangján szólal meg.

Nem véletlen, hogy Őszentsége, a XIV. Dalai Láma éppen egy keleti témákban járatos, indiai újságírónak adta a lehetőséget, hogy több tucat interjú után megírja róla ezt a hivatalos önéletrajzot. Úgy gondolta, hogy az angolul író, de indiai kultúrában gyökerező szerző érti meg leginkább három énjét: az embert, a szerzetest, a misztikust. Egy magas rangú szerzetes szerint más, nem evilági a magyarázat. Ki tudja?

„Tibet ügye az oldalvonalon túlra szorult, főleg 2001. szeptember 11-e után. A terror elleni háború teljesen felülmúlt mindent, már ami az amerikai érdekeket illeti, és persze Kína és Indiai is fontos szerepet játszott abban, hogy ez így történjen. Nem szeretném lebecsülni azt az erőt, amit a Dalai Láma puszta személyisége jelent, de nem hiszem, hogy napjainkban bízhatunk a probléma drámaian gyors megoldásában. De sosem tudhatjuk, hogy mi fog történni, gondoljunk a Szovjetunióra. Kína belső feszültsége sokkal komolyabb is lehet, mint azt a külső világ gondolja.”

Mayank Chhaya

Hitelességét mindenképpen erősíti, hogy a szerző az egyetlen olyan felhatalmazással rendelkező életrajzíró, aki nem buddhista. Azon ország szülötte, amely befogadta az emigrációba kényszerült Dalai Lámát, s így kevésbé eshetett azon nyugati szerzők hibájába, akik Őszentsége személyiségéből jobbára csak a szerzetest és a misztikust emelték ki. A szerző megkísérli elmesélni egy ember történetét, aki jelenleg a világ egyik legfontosabb szellemi és spirituális vezetője. Alapja sok lenyűgöző anekdota, és az az elbűvölő miszticizmus, amely a Dalai Láma intézményét veszi körül, s amely intézményt jelenleg Tendzin Gjaco személyesít meg.

„Ahogy a könyv címe is mutatja, három pontból igyekeztem bemutatni a Dalai Lámát. Az ember, a szerzetes, a misztikus. De be kell vallanom, hogy ez a cím már két évvel azelőtt ott volt a fejemben, hogy találkoztunk volna északon, Himachal Pradesh államban, Indiában. Nagyon kevés ember tudott sikert elérni úgy, hogy mindhárom kritériumnak megfelelt. Figyelemreméltó, hogy milyen könnyedséggel sikerült összeegyeztetnie ezeket a gyakran ellentmondásos szerepeket. Talán ez volt az, ami a legjobban vonzott ebben a témában.”

Mayank Chhaya

Mayank Chhaya 2004-ben interjút készített Őszentsége bátyjával, Thubten Jigme Norbu-val, szerzetesi nevén Taktser Rinpocséval. Az 1922-ben született férfi egy hete, 2008. szeptember 5-én hunyt el. A vele készült interjúból nemcsak róla, hanem öccséről, a Dalai Lámáról is érdekes képet kaphatunk.

Kérdés: (Az 1950-es években) ön ajánlatott kapott a kínaiaktól, hogyha megbuktatja a Dalai Lámát, akkor megteszik Tibet kormányzójává.
Válasz: Igen, volt pár ember, aki egyfolytában arról beszélt, hogy kormányzó lehetek, ha megbuktatom az öcsémet. Mindennap eljöttek hozzám, és mindenféléket összehordtak. Mindent kritizáltak a ruháinktól kezdve a szokásainkig. Megjegyzéseket tettek a szerzetesi öltözékünkre, mert szerintük túl sok anyagot használtunk fel hozzá, és pénzt pocsékoltunk vele. Azt mondták, hogy hordjunk kabátot, és nadrágot.

K.: Igaz, hogy még arra is bátorították, hogy kövessen el testvérgyilkosságot, hogy véget érjen a Dalai Lámák uralma?
V.: Igen, ezt sokféleképpen a tudtomra adták. Azt mondták, hogy minden tibeti dolgot elpusztítanak, a vallást, a kultúrát, a szokásokat, és így tovább. Azt mondták, hogy ha Őszentsége nem működik együtt a kommunistákkal, akkor meg kell, hogy öljem.

K.: Végül Őszentségének is elárulta a kínaiak tervét. Hogyan reagált rá?
V.: Mikor végül találkoztam vele, és elmondtam, hogy mire készülnek a kínaiak, nagyon nyugodt maradt. Csak legyintett egyet a kezével, mintha egy rossz szellemet söpört volna félre. Megkért, hogy álljak fel. Mélyen egymás szemébe néztünk. Nem láttam mást a vastag szemüveg mögé bújt tekintetében, csak együttérzést és aggodalmat.

Az író számos olyan emberi vonással ismertet meg ebben a munkájában, amelyek közérthetővé, elfogadhatóvá teszik a Dalai Láma Kína-politikáját is. Most, mikor szerte a világon sokan vádolják a Dalai Lámát, hogy természetfeletti erejével ő váltotta ki a kínai földrengést, hogy ő álla zavargások hátterében, ismerjük meg hát az embert, a Nobel-békedíjas politikust, az erőszakot elvető és ezért akár rangjáról lemondani is kész szerzetest.

Mayank Chhaya könyve megfutja a szokásosnak mondható köröket, megvannak a kötelező gyakorlatok a Dalai Láma intézményéről, gyerekkoráról, meneküléséről Tibetből, de az igazi pluszt az jelenti, ami ezután érkezik. Az életrajz végigjárja azokat a témákat is, amelyekről kevesebbet hallottunk, mert a magyarul olvasható életrajzok kiadása után történtek, és mert a magyar sajtó nem foglalkozott velük soha semmilyen szinten. Szóba kerül a shugden, a szexualitás, a neurológia, a középutas politika, és az azt egyre hevesebben kritizáló fiatal generáció, és még sorolhatnám. Chhaya könyve „gyors” olvasmány, ezalatt azt értem, hogy mentes a történészek gyakran nehézkes stílusától, és körülményességétől, az indiai alkotó jó újságíróként pontosan tudja, hogy a XXI. században az áttekinthetőség, és az izgalmas olvasmány élmény megalkotása alapfeltétel.

A Trivium Kiadó már jónéhány Tibettel kapcsolatos könyvet jelentetett meg. A legutóbbi különleges darab Thomas Laird kiváló könyve, a Tibet története volt, de kiadták már a Dalai Láma számos buddhista filozófiával kapcsolatos munkáját is. Érdemes felkeresni a kiadó honlapját.
weboldal: www.triviumkiado.hu

Mayank Chhaya: Az ember, a szerzetes, a misztikus
A Dalai Láma életrajza
Kötve, B/5 formátum, 288 oldal (képmelléklettel)
Fogyasztói ára: 3790 Ft
Megjelenés: 2008. szeptember 4.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás: