Eltérő út, kölcsönös tisztelet

2011. május 12./nol.hu/TibetPress

Ma Budapestre érkezik Dai Bingguo kínai államtanácsos, aki itt uniós partnerekkel is tárgyal

Dai Bingguo államtanácsos (a miniszterelnök utáni rang) a külkapcsolatok irányítója, volt budapesti nagykövet interjút adott lapunknak.- Ön éppen a rendszerváltás idején képviselte hazáját nagykövetként Budapesten. Mennyiben segítenek akkori tapasztalatai megérteni Magyarország mostani belpolitikai és gazdasági helyzetét, és mennyiben járulnak hozzá a kétoldalú kapcsolatok támogatásához?

- Magyarország kiemelkedő embereket termő, figyelemre méltó hely, elbűvölő, csodálatos ország. 1989 és 1992 között abban a szerencsében részesültem, hogy Kína magyarországi nagykövetének pozícióját tölthettem be. A szűk két és fél évről feleségemnek és nekem rengeteg szép emlékünk van. Egy népdaluk szerint „ki a Tisza vizét issza, vágyik annak szíve vissza”. Különösen örülök, hogy visszatérhetek a régi helyekre. Nagykövetként szemlélője lehettem a Szovjetunió és a kelet-európai volt szocialista államok összeomlásának, ennek a jelentős történelmi eseménynek. Azóta a fejlődés más-más útját járjuk. Az elmúlt 20 évben ugyan eltérő úton haladtunk, mégis kitartottunk a kölcsönös tisztelet mellett. Kína és Magyarország hagyományosan baráti ország, a két nép a múltban gyökerező mély érzelmekkel viseltetik egymás iránt, a kétoldalú kapcsolatok fejlődése kiváló alapokon nyugszik. Bő kétéves magyarországi tevékenységem során szerény lehetőségeimmel tettem valamicskét a két nép barátságáért. Mostani látogatásom célja, hogy felélénkítsem a baráti érzelmeket, megismerjem Magyarország fejlődését és változását, az ország vezetőivel arról folytassunk eszmecserét, hogyan tudjuk a két ország egymás iránti megismerését és együttműködését előmozdítani, illetve közösen elősegíteni a két ország kapcsolatainak fejlődését.

- 44 év szünet után 2003-ban magyar kormányfőként Medgyessy Péter látogatott elsőként Kínába. Annak idején nagy remények voltak Budapesten, hogy Kína hazánkat választja közép-kelet-európai hídfőállásának. Az elvárás eddig nagyobb volt az eredménynél, noha kétségtelen, hogy a kereskedelmi forgalom látványosan növekedett. Ön ezt hogyan látja?

- Magyarország a rendszerváltozás utáni tíz évben arra koncentrált, hogy belépjen az Európai Unióba és a NATO-ba, amelyet mi megértünk, és örömmel üdvözöljük sikerét. A Medgyessy–kormány hivatalba lépése után figyelmét ismét Ázsia felé fordította. Stratégiájának prioritásaként Kínát jelölte meg. 44 év szünet után 2003-ban létrejött a magyar miniszterelnök kínai látogatása. A rákövetkező évben Kína államelnöke, Hu Jintao látogatott Magyarországra, és a két ország kapcsolatait a baráti együttműködési partnerség szintjére emelte. A kapcsolatok élénk fejlődésnek indultak, a cserekapcsolatok folyamatosan szaporodtak, és az együttműködés is minden téren szélesedett. Közép-Kelet-Európát tekintve Kína magyarországi beruházásai a legnagyobbak (összesített értéke 2,5 milliárd dollár), a Magyarországról érkező import is a legnagyobb (tavaly elérte a 2,2 milliárd dollárt), sőt a Bank of China is Budapesten hozta létre a régióban egyetlen fiókintézetét. A Hainan légitársaság egyedül ide indít közvetlen járatot, és az Európában egyedülálló kínai–magyar két tannyelvű általános iskola idén ünnepli fennállásának hetedik évét. A régióban immár Magyarország kapcsolatai a legszorosabbak Kínával, és egyike a leghatékonyabban együttműködő országoknak. A kínai fél ugyan elégedett a kétoldalú kapcsolatok fejlődésével, mégsem elégedhetünk meg ennyivel. Reméljük, hogy közös erőfeszítéseinknek köszönhetően tovább mélyül a kölcsönösen előnyös, a két nép boldogulását célzó együttműködés.

- Orbán Viktor első miniszterelnökségétől gyökeresen eltérően tavaly, már beiktatását megelőzően jelét adta, hogy átértékelte nézeteit a kínai-magyar kapcsolatokról. Befolyásolja-e a pekingi vezetés Magyarországról alkotott véleményét a Fidesz korábbi politikai álláspontja? Terhelik-e vitás kérdések a kétoldalú kapcsolatainkat?

- Valóban, ahogy mondja, a FIDESZ-kormány nagyon fontosnak tartja a Kínával kialakított kapcsolatokat. Orbán úr először mint pártelnök, majd mint miniszterelnök látogatott el Kínába, mely során többször is kifejezésre juttatta, hogy a magyar kormány elkötelezte magát a Kínával való együttműködés minden téren való fejlesztése iránt, az „Egy Kína politikát” követi határozottan. Kínára úgy tekint, mint hosszú távú stratégiai együttműködő partnerre, és hangsúlyozza, hogy a két ország között nincs alapvető érdekellentét, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését semmi sem akadályozza. A kínai kapcsolatok erősítésének átfogó tervezése és összehangolása érdekében a miniszterelnök Fellegi nemzeti fejlesztési minisztert is kinevezte a kínai–magyar kapcsolatokért felelős kormánybiztosnak. Méltányoljuk a magyar kormány aktív hozzáállását, és a kapcsolatok előmozdítása érdekében tett tevékeny törekvéseit is. Diplomáciai kapcsolataink felvétele óta eltelt 62 évben a két ország kapcsolatai zökkenőmentesen fejlődnek, jelentős nehézségek nélkül. Úgy gondolom, a legfontosabb az, hogy a két fél képes a kölcsönös tiszteletre és az egyenlő bánásmódra. A kapcsolatok fejlődése bizonyítja, hogy teljes mértékben túl lehet lépni az eltérő ideológián és politikai berendezkedésen, ezek nem jelenthetnek akadályt az állami kapcsolatok fejlődésének útjában.

- Fellegi Tamás több ízben is tárgyalt Kínában a gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi együttműködés lehetőségeiről. A magyar sajtó ezt nagy figyelemmel kísérte, különösen a pénzügyi együttműködést. Ön hogyan vélekedik a két ország közötti pénzügyi, légiközlekedési, logisztikai, távközlési, mezőgazdasági, infrastruktúraépítési és egyéb együttműködések jövőjéről?

- A miniszter úr az elmúlt fél évben háromszor járt Kínában, több minisztériummal és vállalkozással lépett kapcsolatba, tárgyalt arról, hogy hogyan lehet előmozdítani és elmélyíteni az együttműködést. Legutóbb én személyesen is találkoztam vele Pekingben. Ez bizonyítja, hogy a magyar kormány hozzáállása az együttműködéshez pozitív. Úgy gondoljuk, hogy ezek a látogatások gyakorlatiasak és eredményesek voltak, egyes területeken már jelentős előrelépés is történt, hiszen a kínai Huawei vállalat nemrég döntött arról, hogy Magyarországon hozza létre a világon második legnagyobb ellátó központját, amely nagy foglalkoztatási lehetőséget jelent, és amely a helyi kis és középvállalkozások számára üzleti lehetőséget biztosít. Gazdasági és kereskedelmi kapcsolataink alapjai jók, nagy fejlődési potenciál rejlik bennük. Tanulmányozzuk a pénzügyi, közlekedési, távközlési, polgári légiközlekedési–szállítmányozási és infrastruktúraépítési, illetve az egyéb területeken kialakítható együttműködéseiket. A kínai kormány továbbra is magyarországi beruházásra ösztönzi az erős kínai vállalatokat, és szívesen látja a fejlődni érkező magyar cégeket is. Az idei évtől hajtjuk végre a XII. ötéves tervet. A kínai gazdaság méretben és minőségben is nagy fejlődésen megy át, különösen a belső keresletnövekedés hoz majd magával folyamatos importnövekedést, hangsúlyossá válik az átalakulás, az innováció és a környezetbarát fejlődés. Még nagyobb mértékű külföldre irányuló vállalkozás–kiáramlás lesz, amely a kínai–magyar gazdasági és kereskedelmi együttműködés szempontjából további lehetőségeket teremt.

- Miként ítéli meg a kínai kormány a Magyarországon élő kínai kolónia helyzetét?

- A két nép közötti kapcsolatok szorosak. Az ókorban talán még szomszédságban is éltünk egymással. A kilencvenes évek elején a kölcsönös vízummentesség sok kínai állampolgárt csábított magyarországi vállalkozásalapításra. Azóta többen közülük gyökeret is vertek itt. A közép–kelet–európai régióban itt, Magyarországon élnek a legkoncentráltabban, számuk mintegy 20 ezer. Szeretik ezt a csodálatos földet, melynek népével barátságban élnek együtt. A velük kapcsolatos állásfoglalásunk szerint jogkövető magatartásra, szorgalmas munkára és a helyi társadalmi életben való aktív részvételre ösztönözzük őket. Úgy tudom, a helyi kínai közösség is elkötelezett a kínai–magyar barátság előmozdítása, a két ország gazdasági, kereskedelmi kapcsolatai és a magyar gazdaság fejlesztése mellett. Magyarország kulturális sokszínűségéhez egy érdekes színfolttal járulnak hozzá. Lelkesen vesznek részt a helyi társadalmi jótékonysági eseményeken, például mozgássérültek anyagi támogatásával, a paralimpikonok támogatásával, vagy például adománygyűjtéssel a vörösiszap katasztrófa károsultjai számára. Ez a magyar nép iránti barátság és szeretet bizonyítéka. Minden magyar kormány jelentősen megkönnyítette és támogatta az itt élő kínai közösség munkáját, tanulmányait, életét. Különösen a budapesti kínai–magyar két tannyelvű állami általános iskola megalapítása jelentett nagy könnyebbséget a közösség gyermekeinek kínai nyelvű oktatása szempontjából, mely a két nép barátsága számára egy új generációt nevel. Ezt nagyra értékeljük. Hiszem, hogy a kínai közösség a gyakorlati tetteivel továbbra is köszönetet mond a társadalomnak, előmozdítja a magyar társadalom harmonikus fejlődését és a kínai–magyar barátság fejlődéséhez még jobban hozzájárul.

- Mit vár el Kína Magyarországtól, mint az Európai Unió soros elnökétől? Milyen kérdések vannak napirenden az EU-Kína relációban?

- Magyarország soros elnökként pozitívan járult hozzá a Kína–EU kapcsolatok fejlesztéséhez. Kína és az Unió ezért döntött úgy, hogy Magyarország rendezheti a Kína és Európai Unió közötti magas szintű stratégiai párbeszéd második fordulóját. Az Európai Unió, mint a világ legnagyobb fejlett országcsoportja és a GDP összértékét tekintve legnagyobb gazdasága a nemzetközi életben fontos szerepet játszik. 2003-ban Kína és az Európai Unió között átfogó stratégiai partneri viszony alakult ki, amely tükrözi a két fél kapcsolatainak kölcsönös orientációját. Az EU hét egymást követő évben volt Kína legnagyobb kereskedelmi partnere, a felek több mint 60 kérdésben folytatnak konzultációt, párbeszédet. Nagyon sok nemzetközi kérdésben álláspontunk egymáshoz közeli, és mindkét fél támogatja a világ multipolaritását. Az elmúlt években a nemzetközi pénzügyi válság, a klímaváltozás kezelése és más kérdések tekintetében Kína és az Európai Unió kiválóan együtt tudott működni. Kína és az EU kapcsolata egyre nagyobb globális stratégiai jelentőséget kap. Kína mindig is nagy figyelmet szentelt az EU-s kapcsolatainak. Most a következő feladatokat kell kiemelten kezelnie a két félnek: Politikai téren a kölcsönös tiszteletet és az egyenlőségen alapuló partnerségi kapcsolatokat. Természetes, hogy a politikai berendezkedés, a történelem és kultúra, az eltérő fejlettségi színvonal okán álláspontunk számos kérdésben eltérő. De az a lényeges, hogy jobban megismerjük, hogy kölcsönösen tiszteljük egymást, hogy a másság megőrzése mellett is találjunk közös elvi síkot. Támogatjuk az Unió integrációs folyamatát, és azt szeretnénk, ha az EU objektíven és átfogóan ítélné meg a kínai fejlődést, támogatná Kínát békés fejlődése útján. Gazdasági téren az előnyös adottságok kölcsönös kiegészítését, a tudomány, a beruházás, az új erőforrások, és a klímaváltozás területére irányuló konkrét együttműködés további elmélyítését és a potenciális lehetőségek együttműködési eredményre való váltását emelném ki. Ez a nemzetközi kérdésekben még több kommunikációt, még több egyeztetést jelent. Szeretnénk, ha Kína és az Európai Unió még teljesebb mértékben ki tudná aknázni a kétoldalú és a többoldalú párbeszédek szerepét, globális kérdésekben pedig szélesebb körű stratégiai konszenzusra jutnának. A kapcsolatok fejlődése nem nélkülözheti a tagországok támogatását sem. Magyarország nagy befolyással rendelkezik. Reméljük, hogy Magyarország a jövőben is kifejti a maga sajátos hozzájárulását minden területre kiterjedő partnerségi kapcsolataink folyamatos stabil fejlődése érdekében.

- Múlt hónapban a dél-kínai Hainan szigete adott otthont Kína, India, Oroszország, Brazília és Dél-Afrika, az úgynevezett BRICS-országok vezetői találkozójának. Milyen elhatározások születtek, hogy ez az országcsoport nagyobb befolyást szerezzen, illetve nagyobb felelősséget vállaljon a nemzetközi pénzügyi és kereskedelmi intézményekben?

- A BRICS-országok együttműködési mechanizmusa a feltörekvő országok gazdasági, pénzügyi és fejlesztési cserekapcsolatainak illetve párbeszédének platformja, egy új globális gazdasági együttműködési modell, hasznos támogatás és kiegészítés a fejlődő és a fejlett országok párbeszédéhez valamint a déli félteke országainak együttműködéséhez.  Idén áprilisban Kína soros elnökként adott otthont a BRICS országok vezetői III. hivatalos találkozójának. A találkozó eredménye a „Saniai nyilatkozat” és három fontos eredmény. Az első eredmény a BRICS-országok együttműködésének erősítése tekintetében és a közös érdeklődésre számot tartó nemzetközi és regionális kérdésekben elért széleskörű konszenzus volt. Egyöntetű véleményük, hogy a XXI. századnak a béke, a harmónia, az együttműködés és a tudományos fejlődés évszázadának kell lennie. A folyamatosan változó globális környezettel, a különféle globális veszélyekkel és kihívásokkal a nemzetközi közösségnek közösen kell szembenéznie, erősíteni kell az együttműködését és a közös fejlődést. Az országoknak az általánosan elfogadott nemzetközi jog szabályai szerint, a kölcsönös tisztelet és a kollektív döntéshozatal alapján kell erősíteni a globális gazdasági irányítását, előmozdítani a nemzetközi kapcsolatok demokratizálódását és a nemzetközi ügyekben nagyobb véleménynyilvánítási jogot kell kapjanak a feltörekvő országok és a fejlődő országok. Másodsorban a felek egyhangúan egyetértettek abban, hogy erősíteni kell a gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi együttműködést, biztosítani kell a BRICS-országok gazdaságainak erőteljes fejlődését, hogy a világgazdaság hosszú távú stabil és egészséges fejlődéséhez hozzájárulhassanak. Felszólítottak a G20-as csúcstalálkozó által meghatározott IMF–reformcélok tevékeny megvalósítására, megerősítették, hogy a nemzetközi gazdasági, pénzügyi szervezetek irányításának a gazdasági világrend változásait kell tükrözni, növelni kell a feltörekvő gazdaságok és fejlődő országok beleszólási jogát és képviseletét. Üdvözölték a jelenlegi Különleges Lehívási Jog és a Különleges Lehívási Jogot is magába foglaló devizakosár összetétele kérdésében az aktuális nemzetközi pénzügyi rendszerekre kifejtett hatásával kapcsolatos tárgyalásokat. Felszólított a nemzetközi pénzügyi felügyelet megerősítésére és reformjára, az országok politikájának összehangolására és az ellenőrzési együttműködésre, szorgalmazta a globális pénzügyi piacok és bankrendszerek stabil, egészséges fejlődését. Harmadik eredménye pedig az, hogy a találkozó elmélyítette és kibővítette a tagországok közötti gyakorlati együttműködéseket. A BRICS-országok vezetői eltökéltek abban, hogy az együttműködés erősítésének politikai akaratát gyakorlati tettekké formálják, ezért hagyták jóvá az „akciótervet”, mely a további együttműködések alapját képezi. A BRICS-országok hárommilliárd lakosa eltérő kontinenseken él. Mint azt a mostani találkozó a nemzetközi társadalomnak ismét megmutatta, a BRICS-országok bizalommal telve tekintenek fejlődésük elé, a felek megerősítették szolidaritásukat és együttműködésüket, közösen veszik fel a harcot a globális kihívásokkal, és alkalmazkodnak a béke, a fejlődés és az együttműködés aktuális tendenciájához. A BRICS-országok a nyitottság, a szolidaritás, a kölcsönös segítség alapelve mentén lépésről lépésre, tevékenyen és pragmatikusan mozdítják elő együttműködésüket. Ez a fajta együttműködés átfogó és nem antagonisztikus. A BRICS-országok erősítenék más országokkal, kiváltképp a feltörekvő és a fejlődő országokkal, valamint az illetékes nemzetközi, regionális szervezetekkel a kapcsolataikat és együttműködésüket. Még inkább hozzájárulnának a világbékéhez és stabilitáshoz, valamint a fejlődéshez.

- Kína a világ második gazdasági erejévé lépett elő, megelőzve Japánt. A három évtizede tartó rendkívül gyors gazdasági növekedés eredményeként a lakosság jelentős részének életszínvonala látványosan emelkedett, kialakult egy erős középréteg. Ám közben a gazdagok és a szegények közti szakadék is szélesedett. Mit tesz a kínai vezetés az elmaradottabb országrészek, a szegénységben élők felzárkóztatásáért?

- A reform és nyitás politikájának elmúlt harminc évében a kínai GDP éves szinten átlagosan 9,9%-kal nőtt, ezzel tavaly a világ második helyére ugrott. Valójában, az összképet tekintve Kína még mindig fejlődő ország, az egy főre jutó átlagos GDP alig több mint 4000 dollár, ez a magyarországi átlag egyharmada. Ugyanakkor még meg kell küzdenünk az egyenlőtlen fejlődéssel, a gazdagok és szegények között kiszélesedő szakadék problémájával. A nyugati országrész egyes régiói nagyon elmaradottak, a városok és falvak tényleges bevételei között a különbség nagyjából hatszoros, és még mindig van egy 150 milliós szegény réteg, amelynek a napi megélhetése nem éri el az egy dollárt. A gazdasági reformok folyamatában a kormány támogatja a szorgos munkával, legálisan elért meggazdagodást. Azonban a kínai gazdaságot még mindig főként állami tulajdonú vállalatok alkotják, amelyek segítségével a kínai kormány elegendő anyagi erővel rendelkezik a szegények és gazdagok közötti távolság csökkentéséhez. A jogi, az adó és egyéb intézkedések folyamatos tökéletesítése, a költségvetési kiadások rendszerének optimalizálása, a pénzügyi források nagyobb mértékű allokációjával, a társadalombiztosítási rendszerrel a kormány még nagyobb jólétet tud teremteni a lakosságnak. A minimális megélhetés biztosítását, a közegészségügyet és az alapvető egészségügyi szolgáltatások rendszerét folyamatosan fejlesztjük. Az orvosi ellátási rendszer már a falusi lakosság 90 %-át lefedi, így 830 milliós parasztság élvezheti a kooperatív orvosi rendszer előnyeit. A XII. ötéves terv alapján két fontos célkitűzést szeretnénk megvalósítani: az egyik a gazdasági növekedés módjának átalakítása, míg a másik az életszínvonal javítása. Ennek érdekében hangsúlyozottan bővítjük a hazai keresletet, nyomatékosítjuk az innovatív átalakulást és a környezetbarát fejlődést. Ezt én úgy értelmezem, hogy először nagy tortát kell sütni - mennyiségi szempontból a kínai gazdaságnak még van mit fejlődnie. Másodszor finomabb tortát kell sütni – vagyis sokkal jobban kell figyelni a minőségre, törekedni kell a gazdasági fejlődés módjának átalakítására, és az innovációra. Harmadszor a tortát jól el is kell osztani, vagyis igyekezni az életszínvonal javítására, hogy a fejlődés gyümölcse a társadalom minden rétegéhez eljusson. Kína általános fejlődésével a szegények és a gazdagok közötti különbség csökken. Ahhoz, hogy az 1,3 milliárdos Kína tényleg meggazdagodjon, modernizálódjon, még nagyon sokat és hosszan kell dolgozni.