Elsorvasztják a tajvani hadsereget

2010. november 20./kitekintő.hu/TibetPress

Tajvan úgy tűnik, nem aggódik túlzottan Kína egyre növekvő ereje miatt, pedig az ázsiai nagyhatalom célja a sziget visszaszerzése. A tajvaniak azt remélik, szükség esetén szövetségesük, az Egyesült Államok megvédené országukat.

A tajvani elnök, Ma Jing-csiu (Ma Ying-jeou) mindigis amellett érvelt, hogy országának erős hadseregre van szüksége, az Egyesült Államokat pedig folyamatosan arra kérte, hogy országa számára fejlett haditechnikai felszerelést adjon el.

Vezetése alatt azonban a hadserege meggyengült: csökkent a hadsereg számára elkülönített pénz mértéke, és a megmaradt összeg sem a megfelelő módon lett elosztva. Nemrég annyira lecsökkent Tajpej hadsereg-fejlesztésre szánt pénze, hogy bevallása szerint nem tudja kifizetni azokat a fegyvereket sem, amelyeket az Egyesült Államok adna el az ázsiai országnak, ezért el kellett halasztania a katonai repülőgép-beszerzést. Mindez Amerika számára sem elhanyagolható esemény: nagy politikai árat kellett fizetnie azért, hogy Kína ellenvetése ellenére elláthassa Tajvant védelmi fegyverekkel.

Azért, hogy elriassza szárazföldi riválisait, Tajvan évtizedek óta rászorul azoknak a washingtoni lobbistáknak a segítségére, akik a fegyverek eladásáért küzdenek. Azzal, hogy Kína egy harmadik világbeli országból vezető nagyhatalommá válik, a washintoni lobbisták feladata egyre ijesztőbb lesz. Miután januárban bejelentették a legújabb megállapodást Tajvan és az Egyesült Államok között, Peking nemcsak felfüggesztette a védelmi  tárgyalásokat, de azzal is megfenyegette az amerikaiakat, hogy gazdasági szankciókat vezet be, és ennek keretében nagy mennyiségű amerikai államadóssági kötvényt dob piacra. Peking és Washington viszonya évek óta nem volt ilyen fagyos, mint a Tajvan és Washington által kötött megállapodás óta. A múlt héten azonban kiderült: a januári szerződésben szereplő két Patriot 3 (PAC-3) rakétakilövő rendszer és a 60 UH-60M Black Hawk helikopter beszerzését Tajvannak el kell halasztania három évvel.

Peking végső célja, hogy ismét uralma alá hatjsa a szigetet, ennek egyik módja pedig katonai erő alkalmazása lehet. Kínának hamarosan meg lesz a katonai hatalma ahhoz, hogy mindezt véghez vigye: közel kétezer rövid- és közepes hatótávolságú rakétája áll a tajvani határ közelében. Egy tavaly készült tanulmány szerint egy esetleges összecsapásban Tajvan gyorsan elveszítené légi fölényét, a kínai tengeralattjárók és torpedórombolók pedig könnyen blokád alá vonhatnák a szigetet. Ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a két éve beiktatott Ma Jing-csiu változtatott elődei politikáján és Kína-barát hangnemet ütött meg, és amíg együttműködik Pekinggel, addig nem veszélyes rá a "nagy testvér".

Egy másik, Tajvan és az Egyesült Államok között köttetett szerződés értelmében a repülőgépgyártó Boeing 31 darab AH-64D Apache Longbow harci helikopter gyártására kapott megbízást Tajvantól. A szerződés – amelynek érvényességét november 10-én erősítettek meg a felek – szerint az első gépek 2014 első negyedévében érkeznek Tajvanra. A beszerzés összesen 2,53 milliárd dollárba kerül. Szakértők szerint azonban a helikopterek nem illeszkednek a tajvani hadsereg meglévő eszközeinek sorába, mert elsősorban a szárazföldi csapatok megsegítésére szolgál, míg a szigetország eddig légi és tengeri haderejét fejlesztette. Egyesek szerint a beszerzésnek szimbolikus jelentősége van: Tajvan a legjobb amerikai katonai felszerelést szeretné. Nem azért, mintha tudná használni, hanem azért, mert az jelzi Kína számára, hogy az Egyesült Államok támogatja Tajvan védelmi törekvéseit.