Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Egy új rovásfelirat nyomában

2013. július 18./Alfahir.hu/TibetPress

http://alfahir.hu/egy_uj_rovasfelirat_nyomaban#.Uefqrz1Fqk0.email

Újabb két korai türk rovássztélé került elő Mongólia keleti feléből. A türkök emlékeivel foglalkozó japán kutató szerint hasonló felfedezésre az elmúlt száz év során nem került sor.

Az új leletre egy japán-mongol régészeti expedíció bukkant még május folyamán, Dongojn siré nevű helyen, mely körülbelül a mongol fővárostól, Ulánbátortól délkeletre 400 kilométerre található. A sztélék négy, illetve három méter hosszúak és 2832 jel található rajtuk. Rovásírásból mintegy húsz sor olvasható a köveken.

A hunok nyomában
Takasi Osava, az Osakai Egyetem professzora szerint az írásos emlékek a 8. század közepéről származnak, amikor a Második Türk Kaganátus (682-744) uralta a mai Mongólia területét. A türkök azonban nem a semmiből tűntek fel, hanem a hunok utódaiként vették át a sztyeppei térség felett az uralmat, központjukat a régi hun szállásterületen hozták létre. A korabeli kínai krónikák arról tudósítanak, hogy a türkök hunok utódai, az Asina-nemzetség, a türkök vezetői hun származásúak voltak, a türk és a hun nyelv között pedig csak nyelvjárási különbség mutatható ki.

 

A feliratok jelentőssége
A most megtalált türk rovásírásos sztélék sok értékes adattal szolgálnak a türkök poltikai rendszeréről és intézményeiről, akik a 6-8. század között uralták a belső-és közép-ázsiai sztyeppét, a Kingán-hegységtől az Aral-tóig. Osava megfejtette a kövön lévő szöveget, szerinte mindkét esetben sírfeliratról van szó, amikor az elhunyt siránkozik, hogy el kell hagyni szeretteit és hazáját. „Ó, otthonom, ó, hazám”- olvasható rajtuk türk nyelven. A jelekből a japán professzor azt olvasta ki, hogy a két sztélét a türk uralkodóház, az Asina egyik tagjának állították, a Második Türk Kagantus idején (682-744). Ilyen jellegű feliratot eddig még nem találtak a türk korból, a három legismertebb türk rovásírásos sztélé (Bilge kagán, Kül tegin és Tonjukuk) a régi türk birodalom központjából, Mongólia szívéből került elő 120 évvel ezelőtt.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb