Tibet hazai megítélésével foglalkozó interjúsorozatunk első darabjában Balog Zoltánnal, a parlament Emberi Jogi Bizottságának elnökével beszélgetünk. A református lelkész és képviselő a márciusi események óta a Tibet-határozat legkövetkezetesebb szószólója a parlamentben. Lakmuszpapír, rövid póráz, Baktay Ervin, és Tibet csoport a Free Tibet Blog nagyinterjújában.

Free Tibet Blog: Kezdjük a kezdeteknél, mikor kezdte el érdekelni Tibet?
Balog Zoltán: Nem akarom megbántani a Tibet-ügyet, meg a tibeti embereket, de én 2006. október 23-án keresztül jutottam el igazán Tibethez. Brutális volt megtapasztalni, hogy mennyire semmibe vették az emberi jogokat a hatóságok Magyarországon. És ezt most nem politikailag, hanem emberi jogi szempontból minősítem. Olyan szervezetekkel együtt ítéltük tragikusnak az akkor történt eseményeket, akikkel egyébként politikailag nem értek egyet. Tibet-ügyben politikai konfrontáció van. A kormány nem engedheti meg magának, hogy engedjen ebben az ügyben, elhárítja a felelősséget, és inkább sárba tiporja az emberi jogokat. Értetlenség, ridegség, az érzelmek hiánya jellemző a kormányra, a szocialistákra ebben az ügyben. Az emberi jogi kérdésben a Tibet-ügy - hogy úgy mondjam- remek lakmuszpapírként működik. Ebben a kérdésben elég könnyen állást lehet foglalni Tibet mellett, hiszen annyira egyértelmű, hogy a hó országában súlyosan megsértik az emberi jogokat. Ez is egy axióma, hiszen az Európai Unió alapító okmányában benne van, hogy az emberi jogok kérdése soha nem lehet egy nemzet belügye, mert az egyetemes ügy, nincsenek országhatárok. Azt is fontos megemlítenem, hogy ez igaz a palesztinokra, zsidókra, vagy bárki másra is.

Hazánkban Tibetnek nagy a vonzereje, köszönhetően Kőrösi Csoma Sándornak, és az ő életét megéneklő Batkay Ervin könyvnek. Szerintem nem vagyok egyedül a korosztályomban, akinek ez a könyv meghatározó olvasmánynak számított ifjú korában. Sokunkat ez a mű tett szenzibilissé, ezen keresztül szerettük meg Tibetet és a tibeti népet.

És van egy harmadik ok is, talán ezzel kellett volna kezdenem. Személyesen is sikerült találkoznom a dalai lámával Orbán Viktor társaságában, amikor egyik látogatásakor fogadtuk őt. Nagyon mély benyomást tett rám a személyisége, az a karizmatikus kisugárzás, amit mindannyian ismerünk. Én egy egészen más vallásnak vagyok nemcsak a híve, hanem a lelkésze is, de ez nem gátolt meg abban, hogy lássam ebben az emberben az abszolút erkölcsi méltóságot. Két éve Szamdong rinpocsét, a száműzetésben lévő tibeti kormány miniszterelnökét is meghívtuk, hogy tartson előadást a templomunkban egy konzílium keretében, ami a vallásszabadságról szólt. Úgyhogy Tibet több vonatkozásban is fontos nekem.

Balog Zoltán bio
1958. január 7-én született Ózdon. 1976-ban érettségizett a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában. Református teológia tanulmányai előtt betanított esztergályosként dolgozott a Diósgyőri Gépgyárban. 1978 és 83 között Debrecenben, Budapesten, Berlinben és Halléban (NDK) tanult teológiát. Lelkészi diplomát a Budapesti Református Teológiai Akadémián szerzett 1983-ban. 1996-óta a Budapesti Németajkú Református Egyházközség lelkésze, jelenleg szünetelteti lelkészi tevékenységét. 1998-2002 a Magyar Köztársaság miniszterelnökének főtanácsadója, 2002 és 2003 között a Köztársasági Elnök Hivatalában a Társadalompolitikai Főosztály vezetője volt. A 2006-os országgyűlési választásokon országos listán szerzett mandátumot. 2006. május 30-tól az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság elnöke. (forrás: ertunkvannak.hu)

FTB: Meglepte, hogy az MSZP milyen keményen befeszít, amikor a Tibet-határozatról van szó?
BZ: Számomra egyértelműen kiderült, hogy ennek oka - röviden összefoglalva - a szervilizmus. Ők azt gondolják, hogy ha valakivel üzletelnek, valakitől függnek, valaki nagyobb náluk, akkor annak engedelmeskedni kell. Ez a régi moszkvai mentalitás. A szovjet irodalmat sosem szabad kritizálni, mert az csak jó lehet. A szovjetek a mi barátaink, a testvéreink…

FTB: Ez amolyan „nagy testvér-komplexus”?
BZ: Igen, én azt gondolom, hogy igen. És bizonyára vannak mögötte más dolgok is. Nálam is járt a kínai nagykövet, hogy megpróbáljon lebeszélni erről a dologról. Bizonyára nem én vagyok az egyetlen képviselő, akinél járt, és tudom, hogy megfordult a külügyminisztériumban, és a miniszterelnöki hivatalban is. El tudom képzelni, hogy ott megfogalmazódtak olyan elvárások, hogy ha ők jó kapcsolatokat akarnak ápolni Kínával, akkor Tibet-ügyben engedniük kell. Szászfalvi Lászlóval beadtunk egy módosítást a határozatunkhoz, amelyben leszögeztük, hogy nekünk is fontos a baráti kapcsolat Kínával. Ostobák lennénk, ha azt mondanánk, hogy a magyar-kínai gazdasági kapcsolatok nekünk nem fontosak. Megjegyzem, a kapcsolat Kínával nem csak Tibet miatt érdekes.

Megkérdezném, hogy miért jó nekünk az, hogy a magyar textilipart teljesen tönkre tette az olcsó kínai import? Az ilyen jelenségeket több szempontból is meg kellene vizsgálnunk, meg kellene nézni a jogi kereteit, és így tovább. Az, hogy az országunkat, és az emberi jogokat védjük, nem jelenti azt, hogy kifejezetten konfrontálódni akarunk más országokkal. Szerintem ez elvi álláspont.

FTB: Már korábban is említette, hogy ellenzéki képviselőket keresett meg a kínai nagykövet. Ilyenkor konkrétan mi hangzik el? A nagykövet kér egy időpontot, aztán leül önnel szemben, és mit mond?
BZ: Azt, amit a propaganda anyagaikban, a filmjeikben és a könyveikben. Vagyis, hogy a tibeti nép egy súlyos, durva, emberi jogokat sértő feudalizmusban élt, mindaddig, amíg Kína fel nem szabadította, és akkor elindult a modernizáció. Hadd mondjam el zárójelben, hogy el tudom képzelni, hogy a jelenlegi kínai rendszerben van valamilyen modernizációs elem. De ez engem nem hat meg. A kommunizmus Magyarországon is fölszámolta a tömeges szegénységet, ez nem vitás. De ez nem jogosít fel senkit arra, hogy a haladás nevében sárba tiporja az emberi jogokat. Számomra ezek nem érvek.

FTB: Hétköznapi emberként nagyon nehéz belátni a kulisszák mögé. Ön el tud-e mondani valamit arról, hogy milyen szoros az összefonódás az MSZP és a kínai oldal között?
BZ: Erről nekem is csak sejtéseim vannak. A külügyminisztériumból azért kaptam olyan információkat, hogy nagyon rövid pórázon tartják a szocialistákat ebben az ügyben. De azért kevés dolog kerül a nyilvánosságra. Az olyan hisztérikusan kezelt eseményekből, mint Szili Katalin, vagy Gyurcsány Ferenc kínai látogatása, már le lehet vonni következtetéseket. Az is érdekes volt, amikor egy száz fős kínai küldöttség érkezett Budapestre. Teljesen olyan volt, mint amikor annak idején szovjet pártdelegáció érkezett, és mindenkinek csendben kellett lennie, nem volt helye semmilyen kritikus hangnak.

Kína-Magyarország. Megköttetett.

FTB: Nem lenne jogunk nekünk, állampolgároknak, vagy akár ellenzéki képviselőknek ebbe a kapcsolatba jobban belelátni?
BZ: Nyilvánvalóan van ennek egy olyan része, amibe beleláthatunk, meg van rá a jogi lehetőségünk. Például szerződéskötések esetén. De az igazán fontos ügyek olyan szférában zajlanak, amiket mi nem láthatunk. Azt gondolom, hogy alapvetően informálisan, nem hivatalosan szerveződnek ezek a dolgok. Mint ahogy számomra az sem kérdés, hogy egyfajta titkosszolgálati hálózat informálisan beleszól Magyarország belügyeinek intézésébe. Remélem ennek vége lesz, mert ezt a pókhálót szét kell szakítani, de most nem vagyunk abban a helyzetben, hogy megmondjuk, mikor kerülhet erre sor.FTB: A Tibet-határozatnak – annak ellenére, hogy egyelőre nem fogadták el - egyértelműen vannak pozitív hozadékai. Arra gondolok, hogy az öt parlamenti pártból négy egyetért valamiben. Elképzelhető, hogy a Tibet-ügy más vonalon is közelebb hozhatja az eltérő álláspontokat, vagy most nagyon naiv vagyok?
BZ: Én igen nagy örömmel működtem együtt az SZDSZ-szel, és az MDF-fel is, nagyon jó tapasztalatokat szereztem. Sikerült normálisan, értelmesen beszélgetnünk.
Hogy ez hogyan terjeszthető ki más ügyekre, az már más kérdés, mert nyilván erős pártkötődések, és másfajta érdekek is számítanak ilyen esetben. Hál’ Istennek Tibet kérdésében jót nekünk, hogy az SZDSZ jelenleg hivatalosan nem tagja a koalíciónak. Nem vonnék le messzemenő következtetéseket ebből a kapcsolatból, én pusztán az emberi jogok területén próbálom szélesíteni ezt az együttműködést.

Folyamatos felszabadítás Tibetben.

FTB: Tibet csoport alakult október elején a parlamentben. Mit lehet tudni róluk? Mi lesz a feladatuk, mik a célkitűzések?
BZ: Eddig négy párt képviselői vannak benne, vagyis SZDSZ, MDF, KDNP és Fidesz. Ez egy nagyon jó dolog, és azt szeretnénk elérni, hogy Tibet kérdését napirenden tartsuk. Ha volt jó abban, hogy a kínai nagykövet meglátogatott, az volt, hogy rájöttem, mennyi mindent nem tudok. Tehát az információ nagyon fontos, tájékozódunk, és tájékoztatunk, ezt fogjuk tenni a jövőben.

FTB: Milyen konkrét, kézzel fogható eredményei lehetnek egy ilyen csoport létezésének? Milyen haszna lehet az itt élő tibetieknek, és a magyar és tibeti kultúra barátainak abból, hogy van egy parlamenti Tibet csoport?
BZ: Ez egy nagyon fontos kérdés. A szocialisták részéről a legdurvább lépés mégiscsak az volt, hogy néhány hónappal a pekingi olimpia vége után kiutasították az országból a két Budapesten élő tibeti tanítót, és megakadályozták volna, hogy Indiában élő tibetiek beutazhassanak Magyarországra. Kiderült, hogy azt az okmányt, amit az Európai Unió teljes területén elfogadnak, azt Magyarország nem ismeri el. Azt gondolom, hogy amolyan figyelő szolgálatként is tud működni ez a csoport, információkat gyűjtenénk. A kiutasításról is véletlenül, egy újságcikkből szereztünk tudomást. Lenne egy kiépített hírcsatornánk, amelyhez nyugodtan fordulhatnak az itt élő tibetiek, és mások is. Meghallgatásra fognak találni. Nem feltétlenül kell, hogy az Emberi Jogi Bizottság elnöke támogasson minden eseményt, bárki elindíthat majd kampányokat. A Tibetet támogató csoport nyitott lesz az ilyen jellegű megkeresésekre.
Ami a kultúrát illeti, szerintünk nagyon fontos, hogy az emberekhez közelebb tudjuk hozni a tibeti témát. De ehhez elengedhetetlen, hogyan jobban ismerjék a kultúráját. Magyarországon van egy alapvető szimpátia Tibet iránt, ezt Kőrösi Csoma Sándornak köszönhetjük, de van tudatlanság is. Kulturális szinten is erősebben kell megjelennie Tibetnek, és ha ez megvalósul, akkor a téma elfogadottsága is erősebb lesz.

FTB: Magyarországon már lassan négy éve él hét tibeti menekült, akiket hol a debreceni, hol a bicskei menekülttáborban szobáztattak, de státuszuknak, vagy annak hiányának köszönhetően még nem folytathatnak normális életet. Az ő ügyükben történik-e majd valamilyen előrelépés?
BZ: Mindenképpen fontos lenne, hogy ne csak az úgynevezett kirakat-ügyekben lássunk tisztán. Én szeretném ezzel kapcsolatban hivatalosan is megkeresni a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt, hogy az állásfoglalásukat kérjem. Lépéseket fogunk tenni, hogy ezek az emberek jobb státuszba kerüljenek, mint amiben vannak.

FTB: Mik a következő lépések határozat ügyben?
BZ: A terv, hogy visszaminősítjük politikai nyilatkozatból határozattá, már bukott ügy. Egyetlen szavazaton múlt. Október 13-án kétharmaddal szavaztunk róla, és nem sikerült, bár az igenek és a nemek aránya ötven-ötven százalék volt. Én azt gondolom, hogy még egyszer be fogjuk adni egy kicsit más szöveggel, hogy újra döntést kényszerítsünk ki, és kiderüljön, ki az, aki mellettünk áll, és ki az, aki nem.

FTB: Tegyük fel, hogy 2010-ben nem az MSZP fogja irányítani az országot. Elképzelhető, hogy más Kína-politika veszi majd kezdetét a parlamentben?
BZ: Erre a külügyminisztériumban tudnának igazán jó választ adni, én bízom benne, hogy akkor emberi jogi szempontból sokkal elvhűbb lesz a politika. Az óvatosságot egyébként nem tartom rossz dolognak. Természetesen nem az a célunk, hogy minden héten megalázzuk a Kínai Népköztársaságot, mert annak semmi értelme. Én annak a pártnak vagyok a képviselője, amelyik annak idején fontos szerepet játszott abban, hogy a Tienanmen téri események jelentősége ismert legyen, és azt gondolom, ha továbbra is kiállunk Tibet mellett, akkor hűek maradunk a gyökereinkhez.

Tiszteletben tartva a kínai hatóságok érzékenységét, és a gazdasági kapcsolatok fontosságát, következetesek és elvhűek lennénk ebben az ügyben, és Tibet téma maradna Magyarország és a Kínai Népköztársaság kapcsolatainak alakításában.
Izing Róbert, FTB

Megjegyzés: Terveink szerint a Tibet-határozatot jegyző négy párt képviselői is meg fognak szólalni a Free Tibet Blogon, tehát lesz SZDSZ, MDF, és KDNP, sőt, az esélyegyenlőség nevében még egy MSZP interjú sem kizárt. Ismét felhívjuk rá a figyelmet, hogy a Free Tibet Blog kizárólag Tibet szemszögéből minősíti a hazai pártokat.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás: