Egy ENSZ-munkacsoport szerint szabadon kellene engedni Assange-ot - nem fogják

2016. február 5./MTI/TibetPress

eredeti cikk

Nagy-Britanniának és Svédországnak nincs joga megfosztani a szabadságától Julian Assange-t – döntött az ENSZ Önkényes Fogvatartással foglalkozó munkacsoportja. Svédország és Nagy-Britannia azonban nem veszi figyelembe a döntést.

A világszervezet testülete szerint Nagy-Britannia önkényesen tartja fogva a WikiLeaks alapítóját – jelentette a BBC.

A fogsága azonnal megszüntetését és kompenzációt követelnek a számára.

 44 éves Assange 2014 szeptemberében nyújtott be panaszt a munkacsoportnál Svédország és az Egyesült Királyság ellen. Három éve él Ecuador londoni nagykövetségén, miután menedékjogot kapott a dél-amerikai országtól.

A svédeket és a briteket nem érdekli

Svédországban nemi erőszakkal vádolják, és svéd ügyészek már közölték is, hogy a munkacsoport döntésének „nincs formális hatása” az ellene folyó vizsgálatra.

A brit rendőrség pedig bejelentette, hogy változatlanul számítania kell arra, hogy letartóztatják, ha elhagyja a követséget. A kormányfő hivatala megerősítette, hogy a döntés nem kötelezi Nagy-Britanniát, és Assange marad a körözöttek listáján.

„Mindvégig egyértelműen jeleztük, hogy Assange soha nem volt önkényesen fogva tartva Nagy-Britanniában, hanem önként döntött amellett, hogy az ecuadori követségen tartózkodik, hogy elkerülje a jogszerű őrizetbe vételt. Nagy-britanniának változatlanul jogi kötelessége kiadni Assange-ot Svédországnak” – jelentette ki a miniszterelnök szóvivője.

Assange viszont a Twitteren már a döntés nyilvánosságra hozatala előtt közölte: elvárja, hogy visszakapja az útlevelét, és többé ne próbálják meg őrizetbe venni, amennyiben a munkacsoport a javára ítél.

A csoport is megosztott

Az Independent úgy tudja, hogy a munkacsoport is – amelynek egy-egy dél-koreai, mexikói, benini, ausztrál és ukrán tagja van – megosztott volt.

Az ausztrál tag nem vett részt a döntéshozatalban, egy meg nem nevezett kollégája pedig egyáltalán nem értett azzal egyet; szerinte Assange helyzete nem minősül fogva tartásnak, így nem is tartozik a munkacsoport hatáskörébe.

(Origó)

Frissítés: Assange az erkélyről beszélt támogatóihoz

Julian Assange, a WikiLeaks kiszivárogtató netoldal ausztrál alapítója pénteken Ecuador londoni nagykövetségének erkélyéről köszöntötte az utcán várakozó támogatóit, és "történelmi győzelemként" értékelte a pénteken közzétett, az ő pártját fogó ENSZ-véleményt.

A világszervezet önkényes fogva tartással foglalkozó munkacsoportjának (WGAD) öt független szakértője közül három arra jutott, hogy Assange-t lényegében "önkényesen tartja fogva" Nagy-Britannia és Svédország. A két ország "véget kell hogy vessen" a 2012 júniusában Ecuador londoni nagykövetségére menekült Assange fogva tartásának, és "kárpótlásban kell őt részesíteniük" - hangsúlyozták.

"Ez a döntés a nemzetközi emberi jog alapján született" - mondta csupán kis számban megjelent híveinek az erkélyről mondott beszédében Assange. A brit és a svéd hatóságokra utalva figyelmeztetett: bűnvádi következményekkel számolhatnak azok, akik megsértik a nemzetközi emberi jogi egyezményeket. Svéd és brit tisztségviselők azonnal visszautasították a WGAD állásfoglalását.

Ugyancsak pénteken bírálta az ENSZ-testület állásfoglalását annak a svéd nőnek az ügyvédnője, aki nemi erőszakkal vádolja Assange-t.

Az ENSZ munkacsoportja "nyilvánvalóan nincs tudatában annak, hogy a nemi erőszak az emberi jogok egyik legdurvább megsértése" - mondta az ügyvédnő, Elisabeth Fritz. Hozzátette: megkönnyebbülve értesült arról, hogy az ENSZ véleményezésének nincs törvényi kötelező ereje. Az ügyvédnő szerint védencét sérti, hogy - az ENSZ szakértői szerint - még kárpótlást is kellene kapnia egy olyan, nemi erőszakkal gyanúsított férfinak, aki öt éven át szándékosan tartotta magát távol az igazságszolgáltatástól.

"Assange-nak szednie kellene a cókmókját, távozni a követségről és együttműködni a rendőrséggel meg az ügyészséggel" - mondta Fritz.