Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Egy eldugott vérengzés okai - több mint 150 halott a kínai zavargásokban

2009. július 07./Orgio/TibetPress

Kínában évek óta nem voltak olyan véres zavargások, mint most a Nyugat-Kínában lévő Hszicsiang tartományban: több mint 156-an haltak meg, amikor a rendőrség feloszlatott egy tüntetést. A szigorú pártellenőrzés miatt nem világos, hogy pontosan mi és miért történt, de a térségben uralkodó etnikai feszültségek vezethettek a mészárláshoz. A többségben lévő muszlim vallású ujgurok szerint a központi hatalom elnyomja őket, a hatóságok szerint viszont az az ujgur szakadárok terrorakciókat szerveznek.

Legkevesebb 156 halálos áldozata és több mint 800 sebesültje van a Kína nyugati részén kitört zavargásoknak az állami média szerint - írja a BBC. A Münchenben székelő Ujgur Világkongresszus szóvivője, Dolkun Isa szerint ugyanakkor az urumcsi tiltakozók száma tízezer volt, és 600 vesztette éleétét. Több száz embert tartóztattak le, miután vasárnap erőszakos zavargások kezdődtek a főként muszlim vallású ujgurok által lakott Hszicsiang tartomány fővárosában, Urumcsiban. A kínai hatóságok több mint húszezer főnyi, többek között rendőrökből és katonákból álló erőt küldtek a zavargások elfojtására.

Ha megerősítik a halálos áldozatok számát, ez lehet a legtöbb halálos áldozattal járó felkelés Kínában az utóbbi években - írja a New York Times. A BBC szerint a hivatalos kínai média úgy számol be a tüntetésről, hogy azzal a han kínaiakat (a Kína többségét alkotó etnikumot) akarták megfélemlíteni. Bár egyelőre azt sem tudni pontosan, hogy kik haltak meg, a New York Times szerint a felkelés ismét rávilágított, hogy a nyugat-kínai kisebbségek frusztrációja a kínai kommunista vezetés politikája miatt könnyen torkollhat erőszakba.

Régi feszültség

Vannak tehát már magyarázatok a történtekre, de egyelőre keveset tudni arról, pontosan mi és miért zajlott Hszicsiang tartományban. Világos képet már csak azért sem könnyű kapni a helyzetről, mert a kínai média szigorúan kontrollálja a helyi független forrásokat és a helyszínen dolgozó külföldi újságírókat is.

Annyit tudni, hogy a térségben régóta feszültség van a muszlim vallású, a török nyelvcsaládhoz tartozó ujgurok és a han kínaiak között. Hszicsiang tartományban az ujgurok vannak többségben (14 millióból 8 millióan), kivéve a fővárosban, ahol már kisebbségben vannak a han kínaiakkal szemben - írja a BBC. Hszicsiang autonóm régió Kínán belül, a hivatalos kínai álláspont szerint ugyanakkor ujgur milicisták terrortámadásokkal és lázadások szításával próbálják folyamatosan elérni, hogy elszakadjanak Kínától.

1990-ben kétszáz ujgur hirdetett szent háborút egy tüntetésen az afgán határ közelében fekvő Baren városban - a tüntetés leverésekor több tucat ujgur halt meg. 1997-ben vallási korlátozások ellen tüntető ujgurok közül halt meg legalább tíz. A számadatok hivatalos kínai forrásból származnak, az ujgurok szerint valójában mindkét esetben többször ennyien haltak meg. A 2008-as pekingi olimpia előtt 82 ujgurt vettek őrizetbe állítólagos terrorveszély miatt.

Az elmúlt évtizedben Peking számos ujgur prominenst börtönzött be. Az ujgurok szerint ugyanakkor Peking eltúlozza a szeparatisták veszélyét, hogy így indokolja az elnyomást. Azt állítják, Kína korlátozza vallási és kulturális életüket és kereskedelmi tevékenységüket.

Az ujgurok azzal is vádolják Kínát, hogy han kínaiak betelepítésével akarják őket kisebbségbe kényszeríteni saját otthonukban. Hszicsiang 40 százalékát han kínaiak teszik ki, a fővárosban ugyanakkor az ujgurok már kisebbségben vannak.

Nem csak a betelepítések miatt nő a han kínaiak aránya Hszicsiangban - a tartomány vonzó, mert gazdag olajban és egyéb nyersanyagokban, ráadásul az utóbbi évtizedekben jelentős fejlesztések is zajlottak a nagyobb városokban. Emiatt a han kínaiak jelentős része hálátlanságnak érzi az ujgurok elszakadási törekvéseit - írja a Huffington Post.

A 2001. szeptember 11-ei terrortámadások óta Kína az al-Kaidával is összefüggésbe hozza az ujgur szeparatistákat. Azzal is vádolják őket, hogy a szomszédos Afganisztánban képzik ki őket iszlamista táborokban, erre azonban nincs bizonyíték. Az amerikai afgán invázió során elfogtak húsz ujgur harcost, akiket a guantánamói fogolytáborba szállítottak, vádat azonban nem emeltek ellenük.

Tisztázatlan halálesetekkel kezdődött a zavargás

A New York Times szerint a vasárnapi tüntetés a tartomány fővárosában, Urumcsiban az ujgurok által lakott negyed piacterén kezdődött, és akkor torkollott zavargásba, mikor a rohamrendőrök és katonai vagy félkatonai egységek feloszlatták azt. A kínai állami hírügynökség szerint a tüntetők késekkel, kövekkel szerelkeztek fel, összecsaptak a rendfenntartó erőkkel, és több kínai üzletbe betörtek. Külföldön élő ujgurok viszont azt állították, hogy a rendőrök válogatás nélkül lőttek a békés tüntetőkre.

A tüntetők azt követelték, hogy a kínai kormány vizsgálja ki azt az összecsapást, amely június 25-én éjjel robbant ki egy játékgyárban ujgur és han kínai munkások között. Az összecsapásban két ujgur meghalt, és 118-an megsérültek - írja a New York Times. Az összecsapás kiváltó oka az volt, hogy az egyik munkás azt híresztelte, hogy hat ujgur munkás megerőszakolt két han kínai nőt. A hírt terjesztő munkást őrizetbe vették, azóta sem derült ki egyértelműen, hogy igaz volt-e a hír.

Tovább növelte a feszültséget vasárnap egy olyan szóbeszéd Urumcsiban, mely szerint egy han kínai megölt egy ujgur férfit aznap reggel - mondta a New York Timesnak egy ott dolgozó angoltanár. Hétfőn Kasgárban, egy másik ujgur városban is tüntettek - írja az AP hírügynökség. A két-háromszáz tüntető egy mecset előtt gyűlt össze, a rendőrök feloszlatták őket. A városban a boltok és az éttermek többsége korán bezárt. A rendőrség ellenőrző pontokat állított fel. Az Új Kína hírügynökség szerint a Akszuban és Jili prefektúrában is szervezkednek a tüntetők.

A kínai hatóságok szerint a békétlenséget az Ujgur Világkongresszus szítja, amelynek egyik vezetője egy Egyesült Államokban élő ujgur üzletasszony, Rebíja Kadír. Egy kínai szóvivő azt állítja, külföldről, telefonon irányítják a csőcseléket, amelyről felvételeik is vannak. Dolkun Isa tagadta a kínai vádat, hogy ők szítanák az erőszakot, de közölte, a szervezet péntekre tüntetésre szólítottak fel a világ összes kínai nagykövetségénél.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb