Diplomáciai bonyodalmak Yves Saint Laurent bronzszobrai miatt - árverés és emberi jogok

2009. február 25./szerda/MTI/TibetPress

A Kína által visszakövetelt bronzszobrok voltak a legnagyobb slágerek az Yves Saint Laurent-hagyaték árverésének utolsó napján, szerdán: a két műtárgy a vártnál jóval magasabb áron, összesen 31,4 millió dolláron kelt el.

A patkányfejet, illetve nyúlfejet ábrázoló, mintegy 40 centiméter magas bronzszobrokra Kína a múlt héten jelentette be igényét. A műkincseket brit és francia csapatok zsákmányolták, amikor az 1860-as második ópiumháború alatt lerombolták a kínai császár nyári palotáját.

A XVIII. századi szoborfejek legálisan kerültek a tavaly június 1-jén elhunyt Yves Saint Laurent francia divattervező, valamint a divattervező partnereként ismertté vált Pierre Bergé üzletember birtokába. A kínai külügyminisztérium szóvivője kedden hangsúlyozta: "a modern kori történelemben a nyugati imperialista hatalmak számos kínai műkincset raboltak el a nyári palotából, amelyeknek vissza kell térniük Kínába".

Egy párizsi bíróság hétfőn elutasította a Szövetség az Európai Kínai Művészet Védelmére (APACE) nevű szervezet a beadványát, amely megtiltotta volna a szobrok elárverezését. Így azok kalapács alá kerülhetnek a tervezett szerdai időpontban a Christie's árverésén. Mindkét szoborra három-három potenciális vásárló licitált telefonon. A két szoborfejet végül egyenként 15,7 millió euróért adták el, azaz jóval a becsült 8-10 millió eurós ár felett.

A Global Times című hivatalos kínai lap szerdán előre figyelmeztetett, hogy az ügy további feszültséghez vezethet az amúgy sem felhőtlen kínai-francia diplomáciai kapcsolatokban. Kína tavaly lemondta az Európai Unió és Kína közötti, december 1-re tervezett csúcstalálkozót, tiltakozván az ellen, hogy Nicolas Sarkozy francia elnök fogadta a Dalai Lámát, akit Kína a tibeti "szeparatizmus" támogatásával vádol.

Pierre Bergé hétfőn hangoztatta: Kínának sokkal inkább az emberi jogok miatt kellene aggódnia. "Kész vagyok odavetni magam a két szoborfejemmel, az egyetlen, amit kérek, hogy Kína tartsa be az emberi jogokat, adjon szabadságot Tibet népének, és fogadja a Dalai Lámát" - mondta. Az ajánlatot a kínai kormány "nevetségesnek" minősítette.

Az üzletember másik ajánlatát, hogy Kína vásárolja meg a műkincseket, szintén elutasította a kínai külügyminisztérium szóvivője, és megismételte hazája álláspontját, amely szerint az elhurcolt császári szobrok árverésre bocsátása a kínai nép megsértése. "A kínai emberek kulturális jogainak megsértése az emberi jogok ürügyén nevetséges dolog" - hangoztatta Ma Csao-hszü.

Párizsban hétfőn nagy sikerrel kezdődött meg az árverés, a háromnapos aukción már az első este 206 millió euró (hozzávetőleg 62,1 milliárd forint) értékben keltek el a műtárgyak. Az évszázad árveréseként beharangozott aukción más rekordok is megdőltek, 29 millió eurót (8,8 milliárd forintot) fizettek Constantin Brancusi román szobrász egyik művéért. Piet Mondrian egyik absztrakt festménye 21,5 millió euróért (6,5 milliárd forintért) kelt el. Becsült árának hatszorosát, 8,9 millió eurót (2,7 milliárd forintot) fizették Marcel Duchamp dadaista művész munkájáért. Rekordáron keltek el James Ensor és Paul Klee munkái is.