Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

diktatura.com

2008. augusztus 29./péntek/Free-Tibet.hu/TibetPress

Jelen pillanatban Kínában található a világ legnagyobb internet használó populációja. A frissen megszerzett címet az Egyesült Államoktól orozta el a nyár elején. Több mint 220 millióan neteznek, és naponta 200.000-rel nő a felhasználók száma. A világhálót az állam szondázza, a földgolyó legfejlettebb tűzfal rendszere kínai - úgy nevezik szellemesen, hogy a Nagy Kínai Tűzfal. Amikor a kétezres évek első felében a net megkezdte térhódítását az ázsiai országban, szakértők úgy vélték, nagyban hozzájárulhat Kína demokratizálódásához. Tévedtek.

Rendőrállam 2.0

2006-ban a kínai kormány rendeletben követelte az internet kávézóktól (éttermektől és egyéb szórakoztató intézményektől is), hogy helyezzenek el videókamerát a helyiségekben, és hogy osszák meg a képet a helyi rendőrséggel. 2005-ben a rendőrség letartóztatta a hunan-i Shi Tao-t, mert államtitkokat jutatott el tengerentúlra email-en keresztül. De hogy jutottak a nyomára?

2005-ben Kínában még „csak” 95 millióan neteztek, és az olyan nyugati informatikai cégek, mint Microsoft, Yahoo, vagy a Google keményen versenyeztek azért, hogy minél nagyobb szelet jusson nekik a kínai internet tortából. Shi Tao-t az amerikai Yahoo cég Hong Kong-i irodája buktatta le, és ezért a tettéért Amerikában beperelték. A cég ügyvédjei azzal védekeztek, hogy meg kellett felelniük az adott ország „szokásainak”. A Human Rigths Watch emberi jogi szervezet kiderítette, mi volt a kínai újságíró bűne: részleteket jutatott el az amerikai sajtóhoz egy pártutasításról, amely arról rendelkezett, hogy milyen formában foglalkozhat a sajtó a Tienanmen téri események 15. évfordulójával. Az is világossá vált, hogy a Yahoo-t semmilyen törvény nem kötelezte arra, hogy együttműködjön a rendőrséggel, csupán arról volt szó, hogy jó pontot akartak szerezni a kormányzatnál. Shi Tao tíz éves börtönbüntetését tölti.

Idén a márciusi lhászai felkelés után a rendőrség a tévében és az interneten is leadta a 21 legkeresettebb tibeti lázadó arcképét. A képeket az MSN és a Yahoo kínai mutációja is átvette, segítve a körözést, és a „bűnözők” elfogását.

Halló, ki az?

Naomi Klein amerikai újságíró találó megfogalmazása szerint a kínai rezsim a „Rendőrállam 2.0” prototípusát készül felépíteni, amely high tech eszközökkel tartja megfigyelés alatt minden egyes állampolgárát. A diktatúra egy gombnyomással működésbe tudja hozni technikai védőpajzsát, és ennek a tavaszi tibeti események a tökéletes bizonyítékai. Áprilisban hermetikusan zárták le Tibetet, és ez nem csak a bevonuló kínai hadsereget jelentette, a Párt a tömegkommunikációt is megszüntette. Tibet túlnyomó részében az internet kapcsolat teljesen megszűnt, a mobilszolgáltatók nem működtek, de sokan kaptak sms-eket a rendőrségtől a következő üzenettel: „Kemény megtorlás vár mindenkire, aki olyan rémhíreket kelt, vagy terjeszt, amelyek megijesztik, vagy provokálják a tömeget, és azokra, akik bűncselekményeket követnek el, és megzavarják a társadalmi rendet.”

A rendőrségi sms nem újszerű dolog, 2005-ben kapott róla hírt elsőként a nyugati sajtó, amikor is a sanghaji hatóság küldött szét több tízezer szöveges üzenetet az egyre hevesebbé és kiszámíthatatlanabbá váló Japán ellenes tüntetések alkalmával.

A két mókás kópé

Shenzhen az Új Kína legújabb mintavárosa: a 12 milliós metropolisz 30 éve még nem létezett, ma a leggyorsabb ütemben fejlődő „megacity”. Ebben a városban született meg Jingjing és ChaCha, a két internetes rendőr, akik akkor jelennek meg a képernyődön, amikor olyan tartalmat keresel, amit nem kellene. A két figura a Közbiztonsági Iroda ötlete, ami olyasmi, mintha ma még lenne ÁVH, akik egy Sanyi és Juci nevű rajzfilmfigura formájában fenyegetnének a monitorodról. Egyes források szerint az állam 50.000 alkalmazottal figyelteti a netet, és az email forgalmat, de így is az öncenzúra jelensége az, ami visszatartja a netezőket. Az állam a Shi Tao féle esetekkel bizonyította, hogy az internetes névtelenség csak illúzió.

Az állami média szerint- fontos hangsúlyozni a forrást- tavaly 44.000 honlapot zártak le, és 868 netezőt tartóztattak le, amiért „egészségtelen tartalmú” honlapokat hoztak létre. Míg a világ egyéb részein az interneten a leggyakoribb keresett kifejezés a szex, addig Kínában az első a tőzsde, a következő három pedig a három legnagyobb bank honlapja.

Kereső lapok nem adnak ki találatokat a Free Tibet mozgalommal, a Dalai Lámával, Tajvannal, emberi jogokkal, a Falun Gonggal, vagy a Tienammen téri eseményekkel kapcsolatban, vagy ha igen, akkor nem jutsz be a honlapra. A Riporterek Határok Nélkül elnevezésű párizsi szervezet szerint a világon jelenleg 127 újságíró ül börtönben. A legtöbb, 32 személy Kínában. További adatok szerint 51 blogger és illegális internet használó van fogságban a Kínai Népköztársaságban.

„Blogol boldog, boldogtalan”

Mindezek ellenére az internet mégis olyan szabadságot hozott el a kínai emberek számára, amelyről tíz éve még álmodni sem mertek. 2007-ben a Baidu névre hallgató internetes vállalkozás lett az első kínai cég az amerikai tőzsdén. A kereső programban 740 millió weboldal, 80 millió kép, 10 millió multimédia fájl található, amelyekre évente 5 és fél millióan kattintanak.

Nem kell Kínába menni ahhoz, hogy az ember problémás fórumozókba botoljon, de a nagy számok törvénye alapján ott erre nagyobb az esély. A legutóbbi netes botrány a szecsuáni földrengés után szabadult el, amikor egy Zhang Ya névre hallgató lány feltette videókommentjét egy oldalra. A mellékelt Youtube videó angol feliratos, ezért választottam, de vannak más találatok is, némelyikre 600.000-en klikkeltek. Ez az azért is érdekes, mert a Youtube nem, vagy csak korlátozottan elérhető Kínából. Ezt a videót már eltüntették a kínai weboldalakról, de amíg látható volt több millióan nézték meg.

Miről is van szó? A fiatal hölgy erőteljesen szapulja a földrengésben elhunytakat, mert a tragédiáról szóló hírek miatt nem tudja nézni kedvenc műsorait a tévében. Az öt perces kirohanásban sokszor szerepelnek a b betűs, az sz betűs és a p betűs szavak, ráadásul a szövegből süt a szecsuáni emberek elleni rasszizmus. Egy részlet: „Bazdmeg… jobb lett volna, ha mind meghaltok a földrengésben. Csak katasztrófákat köszönhetünk nektek! A gyerekeitek mind vészjósló balfácánok.”

Válaszként rövid idő alatt 17.000 komment érkezett a Netease site-ra, és aztán százasával jöttek a válasz videókommentek. Gyűlölethadjárat indult a lány ellen, amelynek során hamarosan minden adata, neve, címe, telefonszáma felkerült a netre. Szülei házát többször emberi fekáliával kenték be ismeretlenek, és folyamatosan zaklatták/fenyegették őket telefonon és emailben. Olyat is lehetett olvasni különböző blogokon, hogy letartóztatták Shenyangban, más források ezt cáfolták.

Nem kell a Netikett

Zhang Ya a második áldozata annak a rágalomhadjáratnak, amelyet a „netes lincselő tömeg” kezdeményezett. (Hogy erre mennyire szolgált rá, az más kérdés.) Az első botrány érdekes módon nem Kínában kezdődött, hanem az amerikai Durham városában, a Duke Egyetemen. 2008. április 9-én egy iskolai demonstráció alkalmával Tibet barát diákok összetűzésbe keveredtek az egyetemen tanuló kínai tanulókkal. A kitörni készülő verekedést egy fiatal kínai lány, Grace Wang próbálta megakadályozni. A 21 éves diáklány mindkét táborral együttműködött, segített Free Tibet feliratokat készíteni, de a kínai diákokkal is többször tanácskozott. (Nézd meg a videót!)

Másnap az egyik iskolai internetes fórumon a saját fényképére bukkant. A homlokán a következő felirat volt olvasható: „hazaáruló”. A fénykép alatt megjelent a neve, címe, telefonszáma, illetve szülei lakhelyének címe Qingdao-ban, egy kínai tengerparti városban. A lány tettének híre, miszerint közvetíteni próbált a tibeti és a kínai oldal között, hamarosan felkerült Kína összes nagy hírportáljára. A reakció nem maradt el, minden esetben dühös kommentek százai érkeztek, olyan üzenetekkel, hogy „ha haza mersz jönni, 10.000 darabba vágunk”, vagy „most már csak lámához mehetsz feleségül”, volt, aki egy fotót posztolt, amelyen egy vödörnyi ürülék volt egy ház küszöbére borítva. Grace Wang szüleinek házát többször kövekkel dobálták meg, végül úgy döntöttek, hogy elköltöznek.

„Ha az árulók azok az emberek, akik ártanak Kínának, akkor én nem tartozom közéjük.- nyilatkozta a lány. Az engem megtámadó emberek rontanak leginkább Kína megítélésén.”

A kínai lincselő tömeget ez nem hatotta meg. Már nyugati újságírók is foglalkoznak a fórumokban garázdálkodó kínai kommentelők elszaporodásával. A Youtube Tibettel kapcsolatos tartalmai tele vannak kommunista propagandát hajtogató netezők véleményeivel, némelyik még szalonképes formában hangoztatja, hogy „Tibet mindig is Kína része volt”, de a nagy többség kutyás szexszel meg hasonlókkal fenyegeti meg a más véleményen lévőket.

Muhaha

Emberi jogi szervezetek, és aktivisták hangosan felkacagtak, amikor az olimpia miatt Pekingbe érkező újságírók a sajtóközpont számítógépei előtt ülve felkiáltottak, hogy „ejnye, itt nem jön be a BBC oldala, meg az emberi jogi honlapok!” Kína sajtószabadságot ígért, de nem akarta megadni. Nem mintha nem tehették volna meg, hogy a sajtóközpont számítógépeit három hétre felszabadítják, hogy az újságírók örülhessenek, hogy Kínában mégis minden honlap elérhető, még a Dalai Lámáé is, de meg kellett tartani az arcot. Augusztus 18–án felröppent a hír, hogy az olimpiai faluban legalább negyven atléta letöltötte ipodjára a Dalok Tibetért című lemezt. Az iTunes Store másnap már nem működött, semmit sem lehetett letölteni. Az olimpia után rejtélyes módon megszűnt a blokád, már mindeféle albumokat le lehet tölteni az iTunes-ról, kivéve egyet. Na melyik az?

nagytestver@kina.com

Eszembe nem jutna olyasmiket leírni, hogy Kínában az internet ilyen, vagy éppen olyan. A világháló lehet a demokratikus erők eszköze, de jelenleg inkább valami más. A kormány évről évre több pénzt öl térfigyelő rendszerek, arcfelismerő szoftverek fejlesztésébe, és egy olyan globális nyomkövető, adatfeldolgozó monstrum kidolgozásán fáradozik, amelyben az internet csak egy szelete a repertoárnak. Szakértők arra figyelmeztetik a demokratikus nyugatot, hogy a kínai rezsim nem csak saját állampolgárait nyomja el az egyre tökéletesebb megfigyelő rendszerével, hanem arra is készen áll, hogy mint kínai világszabadalmat piacra dobja, és exportálja más államoknak.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb