Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Dalai Láma nyilatkozat az Associated Pressnek: az emigránsoknak ösztönözniük kell Kínát a tárgyalások folytatására

2010. május 11./The Associated Press/TibetPress

Hosszú évek tárgyalásai nem sok sikert hoztak a tibeti népnek – mondta a Dalai Láma pénteken, habár fontosnak tartja, hogy a tárgyalások folytatódjanak, és hogy Kína enyhítsen Tibettel kapcsolatos álláspontján. Az Associated Pressnek adott interjúban a Dalai Láma vázolta a régióval kapcsolatos politikáját, ám fenntartja annak lehetőségét, hogy egyezmény jöhessen létre.

„A párbeszéd eddig nem vezetett eredményre, de ez nem azt jelenti, hogy a jövőben sincs lehetőség erre” – mondta a Dalai Láma indiai hegyvidéki otthonában, ahol több mint öt évtizede, Tibetből való menekülése óta él. Míg beismerte, hogy mélyen felkavarja az előrelépés hiánya a kilenc tárgyalás után, azt is hozzátette, hogy Pekingben a fejlődés világos jelei mutatkoznak. „Reálisak” – mondta a kínai vezetőségről – „Képesek arra, hogy az újabb feltételeknek megfelelően cselekedjenek.

Több dolog is okot ad a reménykedésre: a tibeti ügy iránti rokonszenv a kínai értelmiség köreiben, a technológia ereje, mely lehetővé teszi, hogy hírt adjanak Tibetről, és Pekingben néhány határozatlan jele annak, hogy némelyek a kínai vezetőségből készek is volnának enyhíteni Tibet-politikájukon.

Néhányan a pekingi vezetőségből úgy vélik, hogy „a Tibettel szemben folytatott politika most már nyitottabb, békésebb is lehetne. Ezt hallottam.” – mondja sajátos angolságával – „Hogy igaz vagy sem? Azt ki kell várnunk.” És ha valamit, a türelmet értik a tibetiek, tette hozzá. Ötvenegy éve menekült el szülőföldjéről. „Még tíz vagy húsz év, azt már ki tudjuk várni” – mondta, és elnevette magát.

A Kína és a Dalai Láma küldöttei között zajló tárgyalások tizenöt hónap után zárultak le idén januárban anélkül, hogy bármilyen érezhető előrelépés történt volna a tibeti autonómiával kapcsolatos igényre nézve. Peking hallani sem akart arról, hogy több mozgásteret adjon Tibetnek, a viták a száműzött szellemi vezető jövőjére szorítkoztak.

Ami a jövőt illeti, a 74 éves Dalai Láma szerint Kína vezetői csupán a halálára várnak abban a reményben, hogy távozásával Tibet ügyének is vége. A tibeti buddhizmus szerint minden Dalai Láma az előd reinkarnációja. Ezért van az, hogy jellemzően izgalom övezi egy Dalai Láma halálát, mivel a vallási elöljárók misztikus jeleket keresnek, melyek kijelölhetik számukra az új reinkarnációt. A Peking által démonizált vezető azonban erősködik, hogy még messze van a haláltól. „Sajnos a démon – a Dalai Láma-démon – él és virul” – mondta, saját viccesen a Dalai Láma. Hozzátette, hogy a halála csak elmérgesítheti a helyzetet Kína számára, mivel számos fiatal tibeti, akiket többé nem tart vissza a Dalai Láma állhatatos erőszakmentessége, az utcára vonulhat. Ettől a lehetőségtől nagyon fél. „Bármilyen erőszak is történjen, automatikusan a tibetiek válnának áldozatává” – mondta.

Peking ezt közvetlenül nem kommentálta, de kínai tisztségviselők régóta vádolják a Dalai Lámát azzal, hogy megosztó szándékai bajokat idézhetnek elő Tibetben. Míg a Dalai Láma kitartóan hangoztatja, hogy mindössze egyfajta autonómiát szeretne Tibet számára, a kínai vezetők szerint titokban a teljes függetlenséget pártolja.

„Az emberek megértik, hogy a megosztás szerencsétlenséget, az etnikai egység pedig boldogságot hoz” – mondta az újságíróknak Hao Peng, Tibet kínai alkormányzója mikor márciusban egy szigorúan ellenőrzött látogatást tett a régióban. Pekingnek természetesen nem kell annyira diplomatikusnak lennie, mint a Dalai Lámának. Míg a Dalai Láma hihetetlen szellemi befolyással van Tibetre, ahol egyaránt tekintenek rá, mint élő istenre és úgy, mint Tibet királyára, Peking csaknem teljes ellenőrzést gyakorol a régió felett. Kínai katonák ezrei állomásoznak itt, az állam komoly titkosszolgálatot működtet, és elárasztja Tibetet han kínaiakkal. 2008-tól, mikor a demonstrációk zavargásokba torkolltak szerte Nyugat-Kína tibeti régióiban, Kína szigorú biztonsági intézkedéseket vezetett be számos tibeti területen, és a kormány további retorziókra utaló fenyegetéseit különböző, a gazdaságot ösztönző programokkal vegyíti, hogy támogatást nyerjen. A Dalai Láma 1959-ben menekült el szülőföldjéről, kilenc évvel azután, hogy a kommunista csapatok behatoltak a himalájai régióba. Peking állítja, hogy Tibet évszázadok óta Kínához tartozott, de a tibetiek szerint valójában függetlenek voltak, és a régiót érintő migráció, valamint a buddhizmus korlátozása fenyegetést jelent kultúrájukra. Peking minden ehhez hasonló vádat tagad, és Hu Csintao, a kínai elnök nyilvánosan bejelentette, hogy egyik legfontosabb célja egy „harmonikus társadalom” kialakítása, mely értelmében megpróbálják áthidalni a széles etnikai és gazdasági különbségeket az egész országban. A Dalai Láma ezen csak nevetett: „Eddig a harmónia érdekében az elnyomás volt a fő eszközük!”

 

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb