Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Dalai Láma: a harag és a félelem károsítja az egészséget

2010. szeptember 19./MTI/TibetPress

A harag, a gyűlölet és a félelem olyan emberi érzelmek, amelyek fizikailag felemésztik a szervezetet, betegséget okozhatnak - mondta a XIV. Dalai Láma Budapesten a zsúfolásig megtelt Papp László Sportarénában tartott előadásában vasárnap délután.

Az együttérzés: a boldogság művészete című tanításában a Dalai Láma orvosi kutatásokra hivatkozva kiemelte: azok az emberek, akik az "én", az "enyém", a "magamnak" szavakat túl sokat használják, mivel túlzottan énközpontúak, sokkal nagyobb valószínűséggel esnek át szívinfarktuson.

Az énközpontúság egyfajta beszűkültség, ami frusztrációhoz vezet, és még gyanakvást, illetve bizalmatlanságot is szül az ember környezetében. Ezáltal az ilyen típusú ember dolga megnehezedik a mindennapi életben - mutatott rá a Távol-Keletről, Nagy-Britanniából és a környező országokból is érkezett 11.200 nézőnek tartott beszédében Tendzin Gyaco, a Dalai Láma.

A XIV. Dalai Láma kifejtette: a düh, a harag elhomályosítják a tisztánlátást, az agresszió pedig "még rosszabb reakciókat szül". A másik emberben tapasztalható negatív érzelmekhez mégis pozitív hozzáállással, őszinte bizalommal kell közelíteni. Az igazi emberi érték ugyanis az, ha önzetlenül viszonyulunk másokhoz, ez pedig "megóvja az embert a fizikai rosszulléttől is".

A józan ész és a saját tapasztalataink is azt támasztják alá, hogy ezeket a negatív érzelmeket vissza kell szorítani, mert "a fizikai reakciók jelen vannak bizonyos mentális jelenségekben is" - tette hozzá.

Utalt arra, hogy minden embernek a boldogságérzet adja meg a biztonságérzetét. Az anyák gyermekeiknek éppen ezt nyújtják, s ez az odaadó szeretet - amely fáradtságot nem ismer - megtalálható nemcsak az embernél, de az állatvilágban is. Ezt a gyermekkorban szerzett tapasztalatot az ember egész életére továbbviszi. Még egy haldokló ember is, ha szeretetet tapasztal, "biztonságban érzi magát, és eluralkodik rajta a boldogság".

A Dalai Láma a nemzetek közötti ellentétek kapcsán rávilágított: sokszor elfeledkezünk az egész emberiségre jellemző, alapvető emberi tulajdonságainkról, és csak a különbözőségekre koncentrálunk, "pedig van olyan mosoly, amely a nyelvi akadályokat is leküzdheti".

Az első számú buddhista vallási vezető hangsúlyozta: a nem hívő emberek megkülönböztetett figyelmet érdemelnek, mert a szekularizált világ lakosságának többsége ebbe a táborba tartozik. Általában a politikai hatalomátvételek idején jobban érzékelhető a vallásellenesség, mert a hatalomra kerülők azt állítják, hogy egyes vallási intézmények kiszolgálták az előző rendszert. Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy ezek "a néhol korrupt intézmények nem egyenlők magával a vallással" - hívta fel a figyelmet.

Megemlítette, hogy az indiai alkotmány az egyház és az állam szétválasztásán alapul, ami azt jelenti, hogy minden egyes vallást tiszteletben kell tartani. Véleménye szerint az összes nagy világvallás meg tud egymás mellett élni Indiában, noha voltak "elszigetelt esetek", amikor például hinduk felégettek keresztény településeket, vagy iszlám vallásúakat hátrányosan megkülönböztettek.

A Dalai Láma előadása végén a közönség által feltett kérdésekre válaszolt. Ebben többek között elmondta, hogy a materiális javak iránti vágyakat igazán soha nem lehet kielégíteni, az ilyen típusú vágy kapzsisághoz vezet, ugyanakkor a belső békére való törekvés nem okoz frusztrációt.

Kérdésekre válaszolva beszélt arról is, hogy Tibetben a legtöbb hely nem alkalmas arra, hogy növényt termesszenek, ezért ott nem lehet megtiltani a hús fogyasztását. Ott, ahol ő indiai száműzetésében él, azonban nincsen már állattartás, a nagy vallásos rendezvényeken sem szolgálnak fel húst. A mértéktelen húsevés és a túlzásba vitt nagyüzemi hústermelés ökológiai problémákat okoz, de senkinek nem lehet megtiltani azt, hogy húst egyen - vélekedett.

Meglátása szerint alkalmazható a "több vallás - több igazság" elnevezésű tétel, ezért szorgalmazza a vallási dialógust. Ennek megfelelően folyamatosan találkozik más vallások képviselőivel, és részt vesz más vallások szent helyeire tartó zarándoklatokon, továbbá konferenciákat szervez a békéről.

A XIV. Dalai Láma hivatalosan hetedszer látogat Magyarországra; legutóbb tíz évvel ezelőtt járt itt. Az idén 75 éves buddhista főpap korábban 1982-ben, 1990-ben, 1992-ben, 1993-ban, 1996-ban és 2000-ben jött Magyarországra.

Tendzin Gyaco 1935-ben született Északkelet-Tibetben, paraszti családban. A XIII. Dalai Láma reinkarnációjaként kétéves korában találtak rá. A lámát hagyományosan az elhunyt láma halála napján született csecsemők közül választják. A XIV. Dalai Lámát 1940. február 22-én iktatták be tisztségébe. Kiskorúsága idején erős angol és amerikai befolyás alatt nevelték.

A Dalai Láma és a tibeti buddhista szerzetes állam székhelye Lhásza. Mao Ce-tung hatalomra kerülésekor Kínában a kommunista rendszer azonnal bejelentette igényét a tibeti papi államra. A Kínai Vörös Hadsereg alakulatai 1950-ben vonultak be Tibetbe, és 1951-re teljesen ellenőrzésük alá vonták az országot. A velük együttműködő pancsen lámára bízták a helyi "autonómia" irányítását. Az 1989-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett Dalai Láma a kínai hatalomátvétel idején Indiába menekült, azóta emigrációban él.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb