Tovább folytatja erőszakmentes küzdelmét Tibet autonómiájáért az indiai emigrációban élő XIV. Dalai Láma, aki csütörtökön Hans-Gert Pöttering EP elnök meghívására az Európai Parlamentben beszélt a képviselők előtt. A bruxinfo beszámolója.

Ázsiai szokás szerint tenyereit egymáshoz szorítva, magasba emelve kezeit, mosolyogva kezdte beszédét Tendzin Gjaco, a jelenlegi XIV. Dalai Láma, a tibeti buddhizmus Gelug irányzatának vezetője az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén, csütörtökön. „Csak egy ember vagyok a hatmilliárdból, nem több, ugyanazon a szinten, mint mindenki más ezen a Földön, és ugyanazt keresem, mint minden más ember, a boldogságot” – indított meglepő közvetlenséggel.

„Emberként hiszek benne sok barátommal egyetértésben, hogy a modern idők túl nagy hangsúlyt helyeznek a materiális világra, s háttérbe szorítják a lelkieket, a szellemet. Túl sok az örömtelen élet, a sok stressz, feszültségek és túlzott ambíciók miatt. Szociális állatok vagyunk, szekuláris etikával, miközben kevéssé törekszünk a belső békére, melyet egyáltalán nem biztos, hogy a vallásban kell keresnünk” – mondja a Dalai Láma.

Hans-Gert Pöttering EP elnök a Dalai Láma tiszteletére tartott formális ülés megnyitóján emlékezetett rá, hogy a jelenlegi láma immár negyedszer látogatja meg az Európai Parlamentet, melynek Tibet és az emberi jogok tiszteletben tartása mindig is kiemelt fontosságú témája volt. Pöttering úgy fogalmazott, hogy az EU elismeri, hogy Tibet Kína része, de ezzel együtt követeli a tibeti nép független és szabad vallás- és kultúragyakorlását, melyért az észak indiai Himachal Pradesh államban fekvő Dharamsalában 1959 óta emigrációban élő buddhista vezető évtizedek óta harcol az erőszakmentesség talaján, a száműzött tibeti kormánnyal a Központi Tibeti Adminisztrációval.

Személyének „jelentéktelenségét” érzékeltetve a láma elmondta, hogy nem olyan régen, amikor műtéten esett át, egy héttel az operáció után már fel is épült. Ekkor az orvosok megkérdezték, hogyan volt erre képes, milyen különleges képességek birtokában van. Elmondása szerint azt válaszolta, hogy nincs semmiféle varázsereje, hiszen nem ment volna orvoshoz, ha ilyesmivel rendelkezne, gyors felépülését elméje belső békéjének köszönheti.

A Dalai Láma szerint éppen ez a belső béke és szeretet az, amely soha nem fogja tudni a tibetiek autonómiáját elvenni, mert az maga a belső függetlenségük. „Nem akarunk szeparatista mozgalmat, sem különválást, egyszerűen békét és a saját népünk érdekeinek érvényesülését akarjuk, a kisebbségünk tiszteletben tartását.

A buddhista vezető a kínai kormány megközelítésének ellentmondásosságára hívta fel a figyelmet, szerinte ugyanis lehetetlen fegyverrel egységet és harmóniát teremteni. „A béke és az egység csakis szeretettel és nyitottsággal jöhet létre, s ehhez az elnyomás nem hozhat közelebb. Valójában nem Kína ellen vagyunk, hanem sokkal inkább mellette, hiszen segítünk nekik a békével a tibeti megnyugvásban” – mondta.

Az ülés után tartott sajtótájékoztatón a gazdasági krízis okairól és hatásairól kérdezték az újságírók, melyre előbb kijelentette, nem tudja, mi annak a hatása. Majd hozzátette, a piaci erők alkotják a fő veszélyt, melyekről azt gondolja a világ, hogy uralni tudja, de valójában erre az emberiség nem képes szerinte, mert túl sok a spekuláció és a konfliktus, amit okoz.

Arra felvetésre, hogy vajon miért utasítja el a kínai kormány a Dalai Láma középutas politikáját, a buddhista vezető kifejtette, az egész világ tudja, hogy nem vagyunk szeparatisták, sőt, sok kínai író és gondolkodó is jól tudja ezt, akik igen támogatóak velünk és igen kritikusak országuk Tibet politikájával szemben. Ennek ellenére a kínai kormány továbbra is igyekszik azt a benyomást kelteni, hogy sok tibeti kínai fiatalnak – akik gyakran azért kritizálják a lámát, mert szerintük a teljes függetlenségért kellene harcolnia - terrorista és rendszerellenes céljaik vannak, ami teljes félremagyarázása törekvéseiknek. „Idén márciusban, amikor kitörtek a zavargások Lhászában, levélben ajánlottuk fel a Pekingnek, hogy készek vagyunk segíteni, hogy lehűtsék a kedélyeket, de a kínai propaganda továbbra sem akar velünk párbeszédet kezdeményezni, fegyverek védelme alatt mernek csak beszélni”.

A dDlai Láma érvelése szerint Kína ma már nem szocialista, hanem vadkapitalista ország, „a 17. pártkongresszuson hatvanszor hangzott el a demokrácia szó, ami korábban elképzelhetetlen volt”. A valóság az, hogy Kína szuperhatalmi státuszról ábrándozik, melyhez megvan már a munkaereje, a szorgalma, a gazdasági ereje, a katonai ereje, ám mivel nincs szabad véleménynyilvánítás és média, az ázsiai óriás nemzetközi megítélése továbbra is rossz. A kommunista párt most kezd rájönni, hogy azért, hogy komolyan tisztelje a világ Kínát, komoly változásokat kell eszközölnie a szellemiek tiszteletben tartása terén, mely el fog vezetni Tibet autonómiájához – zárta szavait a Dalai Láma.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás: