Azt a kérdést, hogy kiben fog megtestesülni az éppen soron következő Dalai Láma, mindig egy tovatűnt világ miszticizmusa övezte, de ez változóban van. A mai Dalai Láma és az Indiában élő száműzött követői ugyanis kénytelenek a kínai kormánnyal versenyezni abban, hogy melyikük felügyeli a következő, XV. Dalai Láma kiválasztását.

A Dalai Láma, a tibeti buddhizmus gelugpa szektájának vezetője rivális nélkül áll, vitathatatlan a befolyása a tibetiekre és sok buddhistára az egész világon. Csenrezi istenség reinkarnációjaként imádják: ez az isten úgy döntött, hogy a földön marad, és segít a népnek a megvilágosodás elérésében. A Kínában élő 6 millió tibeti közül sokan őrzik fotóját vályogházuk falán, kolostoraik és nomád sátraik mélyén vagy éppen ruházatuk redőiben annak ellenére, hogy a kormány betiltotta a Tibetből 1959-ben elmenekült Dalai Láma bármiféle ábrázolását. A vallási vezető azonban manapság egészségi problémákkal küzd, és júliusban 74 éves lesz - írta a The New York Times.

Így mind a kínaiak, mind a tibeti száműzöttek felkészülnek a csaknem elkerülhetetlen fordulatra, egy olyan helyzet kialakulására, amelyben két Dalai Láma viaskodik majd: az egyiket a száműzöttek tábora fogja kiválasztani, a másikat a kínai hivatalosságok. "Ez rendkívül kritikus kérdés, amelynek nem látható a a megoldása - mondta az amerikai lapnak Robert Barnett, a Columbia Egyetem Tibet-kutatója. - A vége két Dalai Láma és így egy hosszú távú konfliktus lehet, hacsak a kínaiak meglehetősen hamar nem fogadnak el valamilyen diplomáciai megoldást".

A két fél manőverezése meglepő állásfoglalásokat produkált. A Dalai Láma májusban a The New York Timesnak nyilatkozva kijelentette, hogy minden opció nyitott reinkarnációjának kiválasztásához, beleértve olyan megoldást is, amely eltér a hagyománytól. Ez arra utalhat, hogy a következő Dalai Lámát Tibeten kívül találják meg, hogy akár nő is lehet vagy még a XIV. Dalai Láma életében választják ki. Közben meg a Kínai Kommunista Párt, amely hivatalosan ateista, és amelyet sokan a tibeti kultúra tönkretételével vádolnak, ragaszkodik a vallási hagyomány tiszteletben tartásához.

A hagyományos kiválasztási eljárást a pekingi kormány könnyen felügyelhetné, mivel annak a színhelye maga Tibet, amelyet Kína 1951 óta ellenőriz. Peking más módon is felkészült, 2007-ben törvényt hozott, amelynek értelmében minden vezető Láma reinkarnációját jóvá kell hagynia a kormánynak.

Az indiai Dharamszalában, ahol a Dalai Láma él, a vallási vezetők között vita folyik arról, hogy megkerüljék-e a hagyományos eljárást. Sok tibeti jelezte, tiszteletben fogja tartani a Dalai Láma döntését, bármi legyen is az. "Ez vallási kérdés - mondta a lapnak a Dalai Láma. - Természetesen politikai vonatkozása is van, de főleg vallási ügy, szellemi ügy, így meg kell vitatnom a  szellemi vezetőkkel".

A kínai kormány azzal vádolja a Dalai Lámát, hogy szeparatista, noha ő csak igazi autonómiát követel Tibet számára. A kommunista párt, amely tudatában van annak, hogy a buddhizmus központi helyet foglal el Tibetben, megpróbált népszerűsíteni olyan lámákat, akik készek támogatni a kormányt, de akiket ugyanakkor a lakosság is legitimnek tekint.

1995-ben, amikor a Dalai Láma elfogadott egy tibeti fiatalt a Pancsen Láma reinkarnációjaként, a kínai kormány elhurcolta a fiút és a szüleit, majd saját gyereklámáját iktatta be. A Dalai Láma által kiválasztott Gedhun Choekyi Nyima ma húszéves, de még a nyilvánosságtól elzártan él, ezzel szemben a kormány által kiválasztott személy a hivatalos alkalmakkor nyíltan méltatja a kommunista pártot.

A kínaiak megkísérelték felnevelni a kagyu szekta reinkarnált vezetőjét, a Karmapát is, ő azonban 1994-ben, 14 éves korában Indiába menekült, és ma részt vesz a Dalai Láma szertartásain. A Columbia Egyetem tibetológusa szerint az, hogy egyetlen valóban köztiszteletben álló Láma sem támogatja a kommunista uralmat, Kína tibeti kudarcának legbiztosabb jele.

A kínai hivatalosságok abban bíznak, hogy ez a helyzet meg fog változni, amikor ők jelölik ki a következő Dalai Lámát. Lien Hszien-ming (Lian Xianming), a kormány által támogatott pekingi Tibet-kutatási központ tudósa hangsúlyozta, hogy a Csing-dinasztiától kezdve, amely a XVII. századtól uralkodott, minden Dalai Láma és Pancsen Láma beiktatásához szükség volt Peking jóváhagyására azt követően, hogy az illetőt hagyományos módon kiválasztották. "Az lesz a Dalai Láma, aki keresztülmegy a történelmi eljáráson" - jelentette ki.

A jelenlegi Dalai Lámát is ilyen eljárással választották ki a 13-ik halála után. A vezető lámák lóháton egybesereglettek a szent Lhamo Latszo tónál, Lhásza, a főváros közelében. Itt látomásuk volt, amely Kelet-Tibet felé mutatott a reinkarnáció helyét illetően, és más jelek is segítettek.

Maga a Dalai Láma úgy véli, hogy utódát már életében is megválaszthatják, de egyes lámák szerint az újat csak az előző halála után lehet kijelölni. A tibetiek attól tartanak, hogy a legfőbb vezető halála után esetleg bekövetkező hatalmi űr meggyengítheti a mozgalmat. A Dalai Láma halála után rendszerint bizonytalanság következett, hatalmi harcok bontakoztak ki, nem volt ritka a riválisok meggyilkolása vagy bebörtönzése sem.

Sokan tekintik ma a fiatal Karmapát lehetséges közösségi vezetőnek a mai Dalai Láma halála utáni átmeneti időszakra. Ő gyakran látható a Dalai Láma oldalán, sok tibeti karizmatikus személyiségnek tekinti, valaha a kínai kormány is elismerte, beszél és ír kínaiul, a Dalai Láma pedig az előző Karmapa reinkarnációjának tekinti. A kagyu szekta egyik vezető lámája azonban egy Indiában élő másik tibetit nyilvánított örökössé. Ez a konfliktus ízelítője lehet annak, hogy milyen dilemmákkal járhat két Dalai Láma egyidejű létezése.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás: