Csúcsra járatják a shanghaji expót

2010. július 19./nepszava.hu/TibetPress

A magyar szervezők sem számítottak arra, hogy ennyire sikeres lesz a shanghaji világkiállítás magyar pavilonja. Múlt hét közepén már a kétmilliomodik látogatót köszöntötték, ami minden elképzelést felülmúl. Csak összehasonlításként: az osztrák pavilon néhány nappal korábban köszönthette az egymilliomodik látogatót. A közép-európai pavilonok közül ugyanakkor messze a cseheké a legnépszerűbb - elsősorban a sörnek köszönhetően.

Néhány hét múlva ér félúthoz a shanghaji világkiállítás. A népes, húszmilliós metropolisz ugyan elképesztő beruházásokkal készült a nagy eseményre, ám a siker sokáig elmaradt. A látogatók, elsősorban a magas jegyárak miatt elmaradoztak. Később azonban mind többen érkeztek, de még kérdés, hogy sikerül-e teljesíteni a kitűzött célt, azaz azt, hogy hetvenmillióan tekintsék meg a világkiállítást. Július 6-án érte el a látogatók száma a 23 milliót, ami a tervezettnél valamivel alacsonyabb. Ebben a hónapban mindenesetre már sikerült négyszázezerre feltornászni a napi látogatók számát, sőt egyes napokon a 450-500 ezret is meghaladta az érdeklődés. Ez elsősorban a nyári szünetnek köszönhető: sok fiatal bukkan fel a különböző helyszíneken. A legtöbben nem meglepő módon a monumentális kínai pavilonra kíváncsiak. Pedig a kínaiak mindent beleadtak. Ez a legdrágább világkiállítás az expók történetében: 43 milliárd eurót költöttek rá. Persze ha "csak" néhány tízmillióan nézik meg a helyi látványosságokat, azért az sem tekinthető tragikusnak, hiszen néhány éve Hannoverben 18 millióan voltak kíváncsiak az eseményre. A világkiállítás szervezői talán kicsit túlbecsülték a külföldi turisták számát. Eredetileg ugyanis abban bíztak, hogy a látogatók öt százaléka érkezik külföldről, ami három és félmillió turistának felelt volna meg. Bár a világban sok médium számolt be az eseményről, a hosszú út, a magas költségek, és talán a dél-afrikai labdarúgó világbajnokság mintha kissé elijesztették volna a külföldieket.

Az expó pavilonjai 5,28 négyzetkilométeren helyezkednek el. Összesen 242 kiállító vesz részt. Japán után Kína a második olyan állam, amely világkiállítást szervez. Különösen népszerűek a kulturális rendezvények, ezek vonzzák a legtöbb turistát. Az expó hat hónapa alatt nyolcszáz rendezvénnyel szórakoztatják a publikumot. A különféle előadások száma pedig a húszezret is elérheti. Június közepén például európai uniós filmhetet tartottak. Az "Európa és a város" elnevezésű rendezvényen tizenkét fillmklasszikust mutattak be.

Mivel a világkiállítás elsősorban a környezetvédelemmel foglalkozik, hiszen mottója "Jobb város, jobb élet", számos a zöld energiát népszerűsítő konferenciát rendeznek. Alig akad ország, amely ne tartana ezzel kapcsolatos fórumot. Az egyik, július elején tartott rendezvényen Nobel-díjasok beszéltek a klímaváltozás okozta kihívásokról. A résztvevők egyértelműen az emberi tevékenységre vezették vissza a globális felmelegedést.

A világkiállítás amolyan város a városban. Aki ellátogat ide, idegen kultúrák sorát ismerheti meg, mintha röpke körutazást tenne a világban. Meglepően sokan érdeklődnek a Baltikum iránt. A litván rendezvényközpont július negyedikén köszöntötte a kétmilliomodik vendéget. Itt naponta átlagban 37 ezren fordulnak meg, de akadt olyan nap is, amikor 55 ezren ismerkedtek meg a legdélibb balti országgal. Érdekes ugyanakkor, hogy az orosz pavilon is csak június 30-án köszönthette a kétmilliomodik vendéget.

Közép-Európa pavilonjai közül a cseheké a legkedveltebb. A látogatók száma ugyanis már május elsején elérte a kétmilliót. Ez valóban elsöprő siker Prága számára, hiszen a 2005-ös expón, amelyet a japán Aicsiben rendeztek meg, a hat hónap alatt számoltak össze 1,7 millió érdeklődőt. A cseh rendezők célja az volt, hogy az országot fejlett államként mutassák be, ahol érdemes befektetni. A cseh pavilon felépítése húszmillió euróba került. A cseh partnervállalatok számára a befektetett összeg másfél hónap alatt térült meg.

Igaz, a csehek nem akármilyen mézesmadzagot húznak el a látogatók előtt. Azaz nem a méz csordogál, hanem a sör, amit előszeretettel fogyasztanak a kínaiak: két hónap alatt mintegy háromszáz hektoliterrel szállítottak a világ legnépesebb államába. "Itt tapasztaljuk meg, mennyire jelentősek a világkiállítás hatásai" - mondta a dél-morvaországi Budweiser cég szóvivője, Petr Samec a Lidové Noviny napilapnak. Sok cég most tapasztalja csak meg igazán, hogy a kínai piac szinte kimeríthetetlen.

A magyar pavilon július 7-én köszönthette kétmilliomodik látogatóját. Ez azért komoly eredmény, mert megközelítőleg azonos azzal az adattal, amelyet a szervezők a rendezvény teljes időtartamára, azaz hat hónapra prognosztizáltak. Ez pedig azt is jelzi, hogy az expóra látogatók közel tíz százaléka megtekinti a magyar pavilont.  A pavilon látogatottsága az elmúlt közel másfél hónapban napi átlagban meghaladta a 30 ezer főtt, ami több mint kétszer több az előzetes várakozásoknál. A sajátos mértani testre, a Gömböcre elsősorban kínaiak kíváncsiak, de gyakorta tűnik fel valamelyik kínai televízió, rádió, vagy újság munkatársa is. A sanghaji magyar pavilon legjelentősebb eseménye augusztus 22-én, valamint az azt követő két hét folyamán lesz. Ekkor tartják ugyanis az Art Forum Hungary elnevezésű kulturális programsorozatot.

R.T.