Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Csak most derült ki: hatalmas botránnyal indult a Dalai Láma látogatása

2010. szeptember 24./hetiválasz.hu/TibetPress

"Kína nem nézi jó szemmel, ha hivatalos vendégnek tekintik a Dalai Lámát" - magyarázza Hendrey Tibor, a Tibetet Segítő Társaság vezetője, miért nem fogadta a kormány a múlt héten hatodik alkalommal hazánkba érkezett Tendzin Gyacót.

Tendzin Gyaco a Tibetet Segítő Társaság meghívására érkezett Magyarországra, ön mégsem vett részt a hivatalos programokon. Miért?

Mi kezdeményeztük a Láma meghívását, amihez csatlakoztak buddhista egyházak és közösségek. Alakult egy szervezőbizottság az én vezetésemmel, de aztán jött egy szponzor, aki egyes bizottsági tagokkal olyan egyezséget kötött, melynek eredményeként minket és a Szakja Tasi Csöling Buddhista Egyházközösséget kizártak a szervezésből, a Dalai Láma genfi képviselőjének közreműködésével. A Láma látogatása alatt nem akartuk nyilvánosságra hozni a botrányt, hogy ne veszélyeztessük az útját.

A béke filozófiájával hogyan fér össze a hazai szervezetek torzsalkodása?

Minden vallásnak pozitív üzenete van, az emberek feladata, hogy azt tartalommal töltsék meg. A buddhizmus arra tanít, hogy minél jobbak legyünk. Mégis, a buddhizmus hazájában, Ázsiában ugyanúgy van háború, mint máshol. Lehet, hogy a tanítások csak ennyit hoznak ki belőlünk.

Akik közel akartak ülni a Lámához a Budapest Sportarénában, 15 ezer forintért válthattak VIP-jegyet. A 22 ezer belépőből háromezer forintos árral számolva több mint 60 millió forint folyt be. Nem túl üzleties dolog ez?

Nem tartom problémának, hogy pénzért árulták a jegyet, hiszen egy ilyen rendezvénynek kiadása is van. Az is megszokott dolog a világban, hogy jelentősebb személyek előadásán a közel ülők többet fizetnek. Az a kérdés, mire költik a profitot. A bevételt egyébként a Dalai Lámának fel szokták ajánlani, de ő a tanításaiért nem fogad el pénzt. Így az összeget Tibettel kapcsolatos ügyekre fordítják.

Csalódás volt, hogy Orbán Viktor nem fogadta a Lámát? Mert tíz éve, szintén kormányfőként, megtette.

Kicsit csalódás volt, de azt tudni kell, hogy a Dalai Lámát hivatalosan miniszterelnökök, államfők nem szokták fogadni. Kína 1950-ben elfoglalta Tibetet, és pár év múlva a Láma - aki nemcsak vallási vezető, hanem az ország uralkodója is - indiai száműzetésbe kényszerült, ahol ellenkormányt alakított. Kína nem nézi jó szemmel, ha bárhol hivatalosan is fogadják, ezért csak magánemberként találkoznak vele, mint tíz éve Orbán Viktor is.

Találkozott vele ugyanakkor Demszky Gábor főpolgármester, sőt, Budapest díszpolgárává avatták.

Amikor értesült a Láma látogatásáról, Demszky Gábor engem keresett meg, hogy szeretne találkozni vele. Ekkor én vetettem fel, hogy a főváros díszpolgárrá avathatná őt.

Tőkés László romániai meghívásának viszont nem tett eleget, pedig a tibetisztika megalapítójának, Kőrösi Csoma Sándornak a szülőfalujába is ellátogatott volna.

A román kormány erősen elhatárolódott a látogatástól, ezért a Láma nem tartotta időszerűnek az utazást. Ő nem szokott olyan helyre menni, ahol belpolitikai problémát okoz a látogatása.

A két napon át zsúfolásig megtelt aréna azt jelzi, hogy ilyen sok buddhista van Magyarországon?

A buddhizmus befogadó vallás, tanításai ma különösen alkalmasak arra, hogy enyhítsenek az emberek boldogtalanságán. De csupán pár ezer olyan ember él Magyarországon, akik a vallás ceremóniáit is betartják. A buddhizmusnak mint filozófiának viszont több tízezer híve van az országban.

Meglehetősen sok Tibettel, buddhizmussal kapcsolatos szervezet van nálunk. Az önök alapítványa például mit szeretne elérni?

A buddhista tanok közvetítése mellett a tibeti emberi jogokért küzdünk, az ország függetlenségét szeretnénk elérni. De a tibeti probléma csak jelkép: valójában a világ jobbításáért munkálkodunk. Filozofikusabban azt is mondhatnám: e munkában nem a cél a fontos, hanem az út.

--------------------------------------------------------------------------------
Hendrey Tibor Budapesten született 1954-ben. Húsz éve foglalkozik buddhizmussal és Tibettel. 1994-ben alapította a Tibetet Segítő Társaságot, a Sambhala Tibet Központot, azóta ő az elnöke. 1996-ban végezte el A Tan Kapuja Buddhista Főiskolát Budapesten.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb