Charta ‘08: kiáltás a demokráciáért

2009. január 25./vasárnap/IR/Free Tibet Blog/TibetPress

„Nem szabad továbbra is bűnként tekintenünk a szavakra”- áll a Charta ’08 elnevezésű kínai demokratikus kiáltvány 11. pontjában. Ironikus módon a hatalom továbbra is pontosan ezt teszi, hiszen eddig közel ötven embert tartóztattak le az emberi jogokat és reformokat követelő írás szerzői és aláírói közül. A Free Tibet Blogon már figyelemmel kísérhettétek az eseményeket, most lefordítottunk egy hosszabb részt a műből. Olvasd el, mitől paráznak a komcsik!

A Charta ’08-at a cseh Charta 77-et alapul véve írták, amelynek szavakba öntésében 1977-ben Havel is közreműködött olyannyira, hogy börtönbe is csukták érte a volt Csehszlovákia hatóságai. Havel a New York Times-ban reagált a kínai demokratikus kezdeményezésre.

“A kínai kormánynak tanulnia kellene a Charta 77 történetéből: a megfélemlítő és propagandakampányok, az elnyomás nem pótolják az értelmes párbeszédet”

Vaclav Havel

A Charta 08-at december 10-én, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elfogadásának 60. évfordulóján hozták nyilvánosságra. Azóta Kínában több embert őrizetbe vettek a dokumentum miatt, köztük a jól ismert írót, Liu Xiaobo-t is, őt ráadásul már egy nappal azelőtt, hogy a nyilatkozat megjelent volna egy amerikai-kínai internetes honlapon. Ügyvédje szerint a rendőrség nem ad ki információt róla, és holléte ismeretlen. Pekingben, Sanghajban, és nyolc kínai tartományban tucatnyi érintettet hallgattak ki.

Letartóztatások a Charta kapcsán Kínában. Decemberi statisztika, már frissíteni kéne.

December 12-én a dalai láma is nyílt levélben támogatta a chartát, kijelentve, hogy „egy harmonikus társadalom csak akkor jöhet létre, ha az emberek bíznak egymásban, nem kell rettegniük, de létezik a véleménynyilvánítás szabadsága, az igazság, egyenlőség, és tisztességes törvények uralkodnak”, továbbá felszólította a kínai kormányt, hogy engedje szabadon a charta miatt letartóztatottakat. Később az Unió, és az USA külügyminisztériuma is hasonlóképpen nyilatkozott.

A december 10-én felbukkant iromány keltette hullámok még mindig nem ültek el: a kínai cybertérben továbbra is ez az egyik legforróbb téma, annak ellenére, hogy a kihallgatások, és letartóztatások folyamatosan zajlanak. A csata a világhálón is zajlik: a Közbiztonsági Minisztérium és más hivatalok nem csak honlapokat zárnak le, hanem a cikkekhez kapcsolódó kommenteket is törlik. Január 13-án lezárták az egyik legnépszerűbb kínai honlap, a Bullog.cn-t a Charta 08-hoz kapcsolódó tartalmai miatt. A kínai értelmiségieket tömörítő liberális, szókimondó szájtot már több állami hivatal is bezárással fenyegette az elmúlt években. A vezetőség ezt elkerülendő több esetben öncenzúrát alkalmazott, elbocsátva azokat a bloggereket, akik írásaikkal kivívták a hatalom rosszallását. Mivel decemberben a honlap írói közül négyen is csatlakoztak az online petícióhoz, a cenzorok úgy érezték, elérkezett az idő: Bullog kuka.

Persian Xiaozhao, női blogger Sohu nevű honlapját is bezárták, miután posztolta „Egy nagy sírás után aláírtam” című cikkét. A Charta első aláírói közé 303 ügyvéd, orvos, író és művész tartozott, a szám azóta nyolcezer fölé emelkedett, és az interneten bárki aláírhatja. A Társadalmi Tudományok Egyetemének filozófia professzora, Xu Youyu nyílt levélben számolt be arról, hogyan utasították felettesei arra, hogy vonja vissza aláírását. Nem tette meg.

A kommüniké időzítése nem csak az évfordulók miatt fontos: a gazdasági válság miatt nőtt a társadalmi elégedetlenség, a gyárbezárások miatt egyre több demonstráció történik Kína szerte. 2009-ben lesz a lhászai felkelés ötvenedik, a Tienanmen téri megmozdulások 20. évfordulója.

És most következzék a Charta ‘08 lényegi része:

“III. Amit követelünk

A tekintélyelvű hatalmak világszerte hanyatlanak, így Kínában is - a császárok és nagyurak korszaka múlóban. Hamarosan elérkezik az idő, amikor az állampolgárok lesznek az államok irányítói. Kína jelenlegi kínos helyzetéből kivezető út az, ha megszabadulunk a „megvilágosodott uralkodóba” és a „tisztességes hivatalnokokba” vetett bizalom tekintélyelvű fogalmától, és ehelyett egy jogokat biztosító, demokratikus, törvények által szabályozott állam felé haladunk, amely erősíti a modern polgárok öntudatát, akik a jogokat alapvetőnek, az állam életében való részvételt pedig kötelességüknek tartják. Ennek megfelelően, mint felelősségteljes, tettre kész, a szolgálat iránt elkötelezett polgárok a következő javaslatokkal állunk elő a nemzeti kormány, az állampolgári jogok, a társadalmi fejlődés témáival kapcsolatban.

1. Új alkotmány.

Át kell alakítanunk jelenlegi alkotmányunkat, hatályon kívül helyezni azokat az intézkedéseket, amelyek ellentmondanak az alapvető jogok szellemével, és egy olyan dokumentummá kell alakítani, amely biztosítja az emberi jogok tiszteletben tartását, jóváhagyja a közigazgatást, és amely Kína demokratizálódásának jogi biztosítékaként szolgál. Az alkotmány az állam legmagasabb szintű törvénye kell legyen, mely felette áll minden egyén, csoport, vagy politikai párt akaratának.

2. A hatalom szétválasztása.

Modern kormányt kell létrehoznunk, amelyben különválik a törvényhozó, jogalkotó, és végrehajtó hatalom. Szükség van egy közigazgatási törvényre, mely meghatározza a kormány felelősségének határait, és amely megakadályozza annak túlkapásait. A kormánynak felelősséget kell vállalnia az adófizetőkért. A tartományi kormányzatok és a központi kormányzat közötti hatalom megosztásnak tükröznie kell az elvet, mely szerint a központi kormányzat csak azokon a területeken rendelkezik hatalommal, melyeket az alkotmány kijelöl számára, minden más területen a helyi kormányzatoké a döntés joga.

3. Törvényhozó demokrácia.

A törvényhozó testületek tagjait minden szinten közvetlen választással kell kijelölni, a törvényhozó demokráciának pedig az igazság és a pártatlanság elvét kell vallania.

4. Független bíróság.

A törvénynek felette kell állnia bármilyen politikai párt akaratának, a bíráknak pedig függetlennek kell maradniuk. Létre kell hoznunk a legfelsőbb alkotmánybíróságot, és intézményesíteni az alkotmányos felülvizsgálat gyakorlatát. A politikai és jogi ügyekhez tartozó bizottságokat - melyek lehetővé teszik a Kommunista Párt tisztviselői számára, hogy politikailag érzékeny ügyekben már a tárgyalás előtt, vagy a bíróságon kívül döntést hozhassanak – meg kell szüntetni, amilyen gyorsan csak lehet. Tiltanunk kell, hogy közintézményeket magáncélokra használjanak fel.

5. A köztisztviselők ellenőrzése.

A hadsereg ne egy politikai pártnak, hanem a kormánynak tartozzon elszámolással, és professzionálisabb módon kell felépíteni. A katonai személyeknek az alkotmányra kell felesküdniük, és nem szabad elkötelezettnek lenniük egy párt iránt sem. Politikai pártszervezetek nem működhetnek a hadseregen belül. Minden közhivatalnak, beleértve a rendőrséget, párttoktól függetlenül kell működnie, és annak az napjainkban elterjedt gyakorlatnak, mely egy bizonyos párt híveit előnyben részesíti a közhivatalokban, meg kell szűnnie.

6. Az emberi jogok védelme.

Szigorúan védeni kell az emberi jogokat, és az emberi méltóságot. Fel kell állítani egy Emberi Jogi Bizottságot, amely a legmagasabb szintű törvényhozó testületnek felelne, és amely megakadályozná a kormányt abban, hogy megsértse az emberi jogokat. Egy demokratikus és alkotmányos Kínának különösen védenie kell az egyének szabadságát. Senki sem szenvedhet el illegális letartóztatást, fogvatartást, kihallgatást, vagy büntetést. A „munka általi átnevelés rendszerét” el kell törölni.

7. A köztisztviselők megválasztása.

Létre kell hozni az „egy ember, egy szavazaton” alapuló demokratikus választás átfogó rendszerét. Megyei, városi, tartományi, és nemzeti szinten is be kell vezetni az adminisztratív vezetők közvetlen megválasztásának rendszerét. A meghatározott időközönként zajló szabad választásokon való részvételhez való jog elidegeníthetetlen.

8. Vidéki-városi egyenlőség.

A kettős szintű háztartási regisztrációs rendszert el kell törölni. Ez a rendszer kedvez a városi lakosoknak, és árt a vidékieknek. Helyette egy olyan rendszert kell létrehozni, amely minden polgár számára azonos alkotmányos jogokat biztosít, és amely ugyanolyan szabadságot biztosít a lakóhely megválasztásában.

9. Társaságok alapításához való jog.

Biztosítani kell a jogot, hogy polgárok társaságokat alapíthassanak. A jelenlegi rendszert, mely a nem-kormányzati szervezetek megalapításánál követelményként szabja meg az állami „jóváhagyást” le kell cserélni egy olyan rendszerre, amelyben a különböző társaságok egyszerűen regisztrálják magukat. Politikai pártok megalapítását az alkotmánynak és a törvényeknek kell meghatározniuk, ami azt jelenti, hogy el kell törölnünk a párt különleges privilégiumait, amelyekkel monopolizálja a hatalmat, és biztosítani kell a politikai pártok közötti szabad és tisztességes versengés elvét.

10. Gyülekezéshez való jog.

Az alkotmány engedélyezi a békés gyülekezést, demonstrációt, tüntetést, - az önkifejezés minden polgárnak alapvető joga. A hatalmat gyakorló pártnak és a kormánynak nem szabad megengedni, hogy ezekbe beleavatkozzanak, és hogy az alkotmányban foglaltakkal ellentétben megakadályozzák azokat.

11. Szólásszabadság.

Egyetemessé kell tennünk a szólás, sajtó és kutatási szabadságot, és ezzel garantálnunk kell a polgárok információhoz való jogát, és azt, hogy a politika felülvizsgálatához való jogukat gyakorolhassák. Ezt a sajtótörvénynek kell majd biztosítania, amelynek el kell törölnie mindenfajta politikai sajtókorlátozást. A jelenlegi Büntetőjogi törvénykönyvben található kitételt, mely „az államhatalom elleni izgatás bűntettére” vonatkozik, el kell törölni. Nem szabad továbbra is bűnként tekintenünk a szavakra.

12. Vallásszabadság.

Biztosítanunk kell a vallásszabadságot, és szét kell választanunk az államot és az egyházakat. Az államnak nem szabad beleavatkoznia békés vallási tevékenységekbe. El kell törölni minden olyan törvényt, határozatot, helyi szabályt, amely korlátozza, vagy elnyomja a polgárok vallásszabadságát. El kell törölnünk azt a jelenlegi rendszert, mely megköveteli, hogy minden vallásos csoport (és vallásgyakorlásuk helyszíne) állami jóváhagyással rendelkezzen, helyette egy olyan rendszert kell bevezetni, amelyben a regisztráció nem kötelező, és a belépni kívánók számára automatikus.

13. Közoktatás.

Iskoláinkban el kell törölnünk a politikai tantárgyakat, és vizsgákat, amelyek célja, hogy belesulykolják a diákokba az állami ideológiát, és amelyek az egypártrendszer támogatására nevelik a tanulókat. Helyette olyan közoktatást kell bevezetnünk, amely az egyetemes értékeket, az emberi jogokat támogatja, növeli a polgárság öntudatát, és olyan polgári erények megszületését segíti elő, amelyek a társadalmat szolgálják.

14. A magántulajdon védelme.

Létre kell hozni, és meg kell védeni a magántulajdonhoz való jogot, és egy szabad és tisztességes piacon alapuló gazdasági rendszert. Meg kell szüntetnünk a kormányzat ipari és kereskedelmi monopóliumát, és biztosítani kell a jogot új vállalkozások beindításához. Létre kell hoznunk az Állami Tulajdonok Bizottságát, mely a nemzeti törvényhozásnak felel, és amely felülvizsgálja az állami tulajdonú vállalkozások tisztességes, versenyképes, és normális privatizációját. Be kell vezetni a földreformot, amely elősegíti a föld magánkézbe való kerülését, biztosítja a föld vételéhez és eladásához való jogot, és amely elősegíti, hogy a magántulajdon értéke megfelelőképpen jelenjen meg a piacon.

15. Pénzügyi és adóreform.

Létre kell hoznunk egy demokratikusan szabályozott, elszámoltatható költségvetési rendszert, amely biztosítja az adófizetők jogait, és amely jogi keretek között működik. Olyan rendszerre van szükségünk, amelyben a különböző kormányzati szintekhez tartozó pénzügyeket – központi, tartományi, megyei, önkormányzati- ugyanazokon a szinteken kezelik. Teljes adóreformra van szükség, amely eltöröl minden tisztességtelen adóformát, egyszerűsíti a rendszert, és egyenlően osztja el az adóterheket. Nem szabad, hogy kormányhivatalnok önhatalmúlag képesek legyenek megemelni az adót, vagy képesek legyenek új adónemeket bevezetni a közvélemény, vagy egy demokratikusan megválasztott közösség jóváhagyása nélkül. Meg kell reformálni a tulajdonrendszert, hogy a piac egy szélesebb rétegét bátorítsuk a versenyben való részvételre.

16. Szociális biztonság.

Tisztességes szociális rendszert kell létrehoznunk, amely minden polgárra vonatkozik, és amelyben mindenki számára biztosított az oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz, nyugdíjrendszerhez, és foglalkoztatáshoz való jog.

17. Környezetvédelem.

Meg kell védenünk természetes környezetünket, és támogatnunk kell, hogy felelősségteljes és fenntartható módon hagyjuk utódainkra és az emberiség egészére. Ez azt jelenti, hogy minden szinten ösztönöznünk kell a kormányzati tisztviselőket, hogy mindent tegyenek meg e cél érdekében, és közben fogadják el nem-kormányzati szervezetek felügyeletét és részvételét is.

18. Szövetségi köztársaság.

A demokratikus Kínának mindent meg kell tennie azért, hogy felelősségteljes, másokhoz a tisztesség és egyenlőség szellemében közeledő nagyhatalomként járuljon hozzá az ázsiai és csendes-óceáni térség békéjéhez. Hong Kong-ban és Makaóban támogatnunk kell a már meglévő szabadságot. Tiszteletet mutatva Tajvan felé, ki kell mutatnunk elkötelezettségünket a demokrácia és a szabadság irányában, majd ezek után kompromisszumra készen, és egyenlő felekként tárgyalva kell keresnünk a békés újraegyesülés lehetőségét. Kína nemzeti kisebbségei felé nyitottan kell közelednünk, olyan kereteket keresve, amelyek között minden etnikai és vallási csoport fejlődhet és virágozhat. Végső célunk egy demokratikus közösségek szövetségén alapuló Kína.

19. Igazságot a megbékélésben.

Helyre kell állítanunk minden olyan ember jóhírét, beleértve családtagjaikat is, akiket a múlt politikai eseményei következtében meghurcoltak, és azokat, akiket gondolataik, szavaik, tetteik miatt megbélyegeztek. Az államnak jóvátételt kell fizetnie ezeknek az embereknek. Minden politikai foglyot szabadon kell engedni. Fel kell állítani egy Igazságügyi Bizottságot, amelynek az lesz a feladata, hogy a múltban elkövetett igazságtalanságok és atrocitások ügyében nyomozzon, megtalálja a felelősöket, kiderítse az igazságot, és ezek alapján segítse a társadalmi megbékélést.
Kínának - amely a világ egyik legnagyobb nemzete, az ENSZ öttagú nemzetbiztonsági tanácsának állandó tagja, és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tagja - hozzá kell járulnia az emberiség békéjéhez, és az emberi jogi helyzet javulásához. Sajnálatos módon a nagy nemzetek között mi vagyunk az egyetlen, amely jelenleg is elnyomó politika áldozata. Politikai rendszerünket továbbra is emberi jogi katasztrófák, társadalmi krízisek jellemzik, és így nem csak önmaga, hanem az egész emberi civilizáció fejlődését akadályozza. Ennek mindenképpen meg kell változnia. A kínai politika demokratizálódását nem lehet tovább halasztani.
Ennek szellemében, a Charta ’08-cal bátorkodunk polgári szellemet lehelni ebbe a folyamatba. Reméljük, hogy a velünk hasonlóan gondolkodó, komoly kríziseket sejtő, felelősségteljes polgártársaink – akár a kormányon belül, vagy azon kívül- függetlenül társadalmi státuszuktól félreteszik apró nézeteltéréseiket eme polgári mozgalom magasabb céljainak érdekében. Együtt komoly változásokat érhetünk el a kínai társadalomban, egy szabad, demokratikus, és alkotmányos haza létrehozásáért. Valósággá tehetjük céljainkat és elképzeléseinket, melyekért e nép már több mint száz éve küzd szakadatlanul, és egy új, ragyogó fejezet nyithatunk a kínai civilizáció történetében.”