Az MSZP módosító javaslatokat nyújtott be. Négyet, egyszerre, (Szabó Vilmos:1, Wiener György: 3). Ezekről - elméletileg – a legközelebbi ülésén értekezik a T. Ház. Megkülönböztetett figyelmet érdemelnek. Vastagon szedve jelezzük, azokat a részeket, amelyeket száműzendőnek, törlendőnek tartanak. – Rápillantva, az ötvenes évek jeles és kitüntetett cenzorai is megirigyelhetnék őket…

Ötvenhetedik (!) alkalommal utasította el a Tisztelt Ház dr. Rubovszky György, dr. Salamon László (KDNP) és dr. Répássy Róbert (Fidesz) alkotmánymódosító indítványát, mely - többek között - az Országgyűlés létszámát „legfeljebb” 200 képviselőben maximálná. 2006. június 19-én voksoltak róla először, és most, 2008.09.15.-én, feltehetően, nem utoljára. (165 igen, 209 nem kísérte, mindössze két MDF-es politikus: Hock Zoltán, Pettkó András támogatta, a többiek, valamint az ellenzéki palástot öltő liberálisok az MSZP-vel karöltve ellene szavaztak.

Negyvenharmadszor (!) vetették el dr. Latorcai János, dr. Rubovszky György, Varga Mihály, dr. Répássy Róbert (Fidesz) törvénymódosító javaslatát, mely az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerepének javítása érdekében az Állami Számvevőszék megerősítését, és a Költségvetési Tanács létrehozását szorgalmazza, annak reményében, hogy segítségükkel átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé, fegyelmezettebbé tehető a kormány felelőtlen költségvetési politikája. 2006.12.18.-án vetették el először, és most, 2008.09.15.-én, (163 igen, 211 nem, 0 tartózkodás, - a Fidesz és a KDNP képviselőin kívül, a másik három pártból egyedül Pettkó András (MDF) szavazott mellette, érte.)  

Tavasszal látványosan megtorpedózták a szocialisták dr. Semjén Zsolt (KDNP), Balog Zoltán (Fidesz),) dr. Fodor Gábor (SZDSZ), Herényi Károly (MDF), a tibeti néppel szolidaritást vállaló országgyűlési határozati javaslatát. Kezdetben Donáth László (MSZP) is jegyezte, ám menetközben meggondolta magát, - sőt, ellene szavazott! A Fidesz háromszor egymás után indítványozta a részletes vitáját, az MSZP azonban mindháromszor megakadályozta. (2008.05.26: 180 igen, 180 nem, 1 tartózkodás, (Tóth András független); 2008.06.02: 176 igen, 178 nem; 2008.06.09: 181 igen, 186 nem.) Most 188 igen, 166 nem ellenében, tartózkodás nélkül napirendre tűzetett. Sőt, (kedden) a részletes vitája is megkezdődött.

Ezúttal Balog Zoltán (Fidesz) érvelt mellette, érte. Hangsúlyozta:

- Bízom benne, az egyetlen új fejlemény lesz, hogy mostantól a kormány támogatja ennek a határozati javaslatnak az elfogadását, hiszen azoknak az érzékenységeknek az okai, amelyekről a tavaszi ülésszakon beszéltek, észben, egészében megszűntek. Először is már nincs olimpia, másodszor már a földrengés által teremtett helyzet sem aktuális, és azok a hivatalos látogatások is megtörténtek, amelyekre tekintettel a Ház többsége próbálta halasztani ennek a határozati javaslatnak a részletes vitáját, éppen ezért az elfogadását is.

- Ígéretet tettünk, arra, hogy teljesítjük az Országgyűlésnek azt a jogos igényét… - hogy miközben felhívjuk az emberi jogok tiszteletére a Kínai Népköztársaságot, aközben fejezzük ki azt, hogy természetesen fontos számunkra a kínai-magyar barátság, fontosak a gazdasági kapcsolatok. Szászfalvi László kereszténydemokrata képviselőtársunk jóvoltából már szerepel benne e passzus. Gondolom, abban mindannyian egyetértünk, hogy a kínai-magyar barátság és az emberi jogokról való lemondás nem csereszabatosak, tehát a két dolognak nem kizárnia kell egymást, hanem sokkal inkább össze kell függenie… Tartom magam, ahhoz, hogy e határozati javaslatra, annak elfogadására talán még nagyobb szükség van, mint legutóbb májusban volt, amikor utoljára beszéltünk róla.

- A Tibetet Segítő Társaság magyarországi elnöke nyilatkozta: „Valószínűleg nem lehetnek véletlenek azok az esetek, hogy Magyarországon a tibeti menekültek nem kapnak menekültstátust, a kormánypárt nem szavazza meg a Tibetet támogató határozatot a parlamentben, a tibetiek által igényelt schengeni vízum pedig nem érvényes Magyarországra, ezek a lépések egy tőről fakadnak.” Azt gondolom, alapvetően nincs megoldva az a kérdés. A dalai láma, illetve a tibeti emigráns kormány képviselői is hangot adtak az aggodalmuknak a magyar hatóságok érzéketlensége, tévedése vagy éppen szándékos intézkedése kapcsán. Úgy gondolom, e határozat támogatása és elfogadása egyértelművé tenné a magyar kormány álláspontját.

Az MSZP módosító javaslatokat nyújtott be. Négyet, egyszerre, (Szabó Vilmos:1, Wiener György: 3). Ezekről - elméletileg – a legközelebbi ülésén értekezik a T. Ház. Megkülönböztetett figyelmet érdemelnek. Vastagon szedve jelezzük, azokat a részeket, amelyeket száműzendőnek, törlendőnek tartanak. – Rápillantva, az ötvenes évek jeles és kitüntetett cenzorai is megirigyelhetnék őket…

A Magyar Országgyűlés

- tekintettel arra, hogy Tibet etnikai és vallási identitását, történelmileg kialakult sajátosságait az emberiség közös kulturális öröksége részének tekinti;

- látva az ellentétet, amely a Kínai Népköztársaság Tibetben folytatott politikája következtében a hatóságok és a helyi lakosság között kialakult; különös tekintettel a betelepítésekre, az etnikai arányok tudatos megváltoztatására, az identitás erőszakos megváltoztatásának kísérleteire és az ottani politikai mozgalmakkal szemben alkalmazott erőszakra;

- elismerve a tibeti népautonómiájáért, saját világa megőrzéséért folytatott küzdelmét;

- folytatva azt a magyar hagyományt, amely Kőrösi Csoma Sándorral kezdődően a tibeti világ megismerését és megismertetését, a tibeti-magyar kapcsolatok ápolását az azonosságtudat megőrzésével kapcsolja egybe;

- figyelembe véve az 1959-es, a pekingi rendszer ellen irányuló lhászai felkelést, amely tibetiek ezreinek bebörtönzésével és halálával, valamint a dalai láma és több tízezer tibeti száműzetésbe vonulásával végződött;

- megemlékezve arról, hogy a dalai láma 1989-ben Béke Nobel Díjat kapott és a díj átvételekor a nemzetközi közvéleményt arra kérte, hogy a tibeti kérdés békés rendezését támogassa;

- rámutatva a magyar 1956-os forradalom és az 1959-es tibeti népfelkelés közötti párhuzamokra:

- szem előtt tartva a Magyar Köztársaság és a Kínai Népköztársaság között fennálló gyümölcsöző együttműködést;

- fontosnak tartva a magyar-kínai barátság további elmélyítését és sokszínűbbé tételét

1. felszólítja a Kínai Népköztársaságot, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközileg elismert emberi jogokat, és vessen véget az erőszak alkalmazásának;

2. felhívja a Magyar Köztársaság Kormányát, hogy az Európai Parlament 2000. július 6-án kelt határozata értelmében, összhangban az Európa Tanács és az ENSZ törekvéseivel, támogassa a nemzetközi fórumokon a tárgyalások megkezdését a Kínai Népköztársaság és a dalai láma között Tibet új státuszának meghatározásáért, melynek politikailag és gazdaságilag biztosítania kell Tibet autonómiáját a vallási, a társadalmi és a kulturális életben egyaránt.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás: