székhely / telephely H-Budapest I. Attila út 123..
(00-36) 70 431 9343 (00-36)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu www.tibet.hu tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAN/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-41
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő
» Retro» Tibeti művészet» Interjú» Levelek» Tibet Press» Tibet Press English» Dharma Press» Human Rights» Világ» Kína» Magyar» Ujgur» Belső-Mongólia » KőrösiCsoma» Élettér» Határozatok» Nyilatkozatok» tibeti művészet» lapszemle.hu» thetibetpost.com» eastinfo.hu» rangzen.net» ChoegyalTenzin» tibet.net» phayul.com» DalaiLama.com» vilaghelyzete.blogspot.com» Videók» Linkek» TibetiHírek» Szerkesztőség
Washington – George W. Bush elnök aláírta a Dalai Láma Kongresszusi Aranymedállal való kitüntetéséről szóló törvényjavaslatot. Ez az amerikai Kongresszus által adományozható legmagasabb kitüntetés.
A döntés, miszerint kitüntetik a tibeti buddhista vezetőt, aki továbbra is igen nagyra becsült a Kína által irányított hegyvidéki régióban, felháborodást váltott ki Pekingben, miután a Képviselők Háza két hete elfogadta a javaslatot.
A Külügyminisztérium szóvivője, Qin Gang akkor elmondta, a döntés „komoly beavatkozás Kína belügyibe, és megrontja a kínai-amerikai kapcsolatokat.”
A kínai kormány a Dalai Lámát politikai bajkeverőnek tartja, aki indiai száműzetésében azon munkálkodik, hogy elérje Tibet függetlenségét. A Dalai Lámát számos tisztelője követte Észak-Indiába, ahová az 1959-es sikertelen felkelés után menekült.
A javaslatot, hogy kitüntessék a Dalai Lámát a Kongresszusi Aranymedállal, 100 szenátorból 73 támogatta. A javaslatban a következő szerepelt: a Dalai Láma „fél évszázada azért küzd, hogy javítson a tibeti nép életén.”
A Dalai Lámát 1989-ben Nobel Békedíjjal jutalmazták, amit Kína szintén kifogásolt.
A Kongresszusi Aranymedállal más nem-amerikai személyiségeket is kitüntettek már, köztük a második világháborús brit miniszterelnököt, Winston Churchillt, az albán származású, humanitárius Teréz anyát és Nelson Mandelát, az apartheid cselekmények után hatalomra kerülő dél-afrikai miniszterelnököt.