Buddhizmus ma Magyarországon

2010. május 14./Index/TibetPress

Mit tud adni nekünk egy két és félezer éves szemléletmód? Lehetséges-e Tibetből nyugatra menteni mindazt, ami hasznos lehet számunkra?

Az elmúlt pár évtizedben Nyugaton is egyre ismertebb lett, tudósok, művészek éppúgy érdeklődnek iránta, mint hétköznapi emberek; mégsem haszontalan talán pár szót szólni arról, mi is valójában a buddhizmus. Nem vallás a szónak abban az értelmében, mely szerint a vallás követőjének valamit el kéne hinnie. A buddhizmus nem ismer dogmákat, sőt bátorít, hogy tegyünk fel kérdéseket. A tudomány legújabb eredményei nem mondanak ellent a tanításainak, azonban ha ez egyszer mégiscsak megtörténne, egy buddhista inkább a tudomány álláspontját fogadná el, hiszen az igazság fölött semmilyen vallás nem létezhet. Akik megkülönböztetnek hit- és tapasztalatvallásokat, a buddhizmust az utóbbihoz sorolják. A buddhizmust abból a szempontból tekinthetjük filozófiának, hogy tanításai teljes és logikus látásmódot adnak, de mégsem tekinthető csupán annak. A filozófia a szavak és gondolatok formális szintjén magyarázza a dolgokat, míg Buddha tanításai az egyén teljességével dolgoznak. A buddhizmust sokan tekintik egyfajta pszichológiának, mert tanításai képesek megváltoztatni az embert, mégsem szabad valamiféle terápiának hinni. Azt mondhatnánk, hogy a buddhizmus ott kezdõdik, ahol a pszichológia befejeződik. Szanszkritül a buddhista tanításokat dharmá-nak, tibetiül csö-nek hívják, mindkettő annyit tesz: "ahogy a dolgok vannak". A buddhizmust tehát tekinthetjük úgy, mint eszközök tárházát, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy a dolgok úgy lássuk, ahogy valóban vannak - itt és most.

A Gyémánt Út vagy vadzsrajána buddhizmus Indiából Tibeten keresztül jutott el Nyugatra (nem kis részben annak eredményeképp, hogy a kínai megszállás miatt a tibeti tanítóknak menekülniük kellett hazájukból). De képes-e működni ez a tanítás nyugaton? Azt szokták mondani, hogy Buddha tanítása olyan, mint egy gyémánt, mely lényegiségében nem változik, mégis a mögötte lévõ dolgok színeiben ragyog. Így illeszkedik mindig az egyes országok kulturális hátteréhez anélkül, hogy lényege elveszett volna. A tanításokat elõször 1500 évig Indiában, majd ezer évig Tibetben adták tovább. Közösségünk a négy nagy tibeti átadási vonal, a karma kagyü tanításait képviseli. Láma Ole Nydahl és felesége, Hannah 1969-ben Nepálban találkoztak a 16. Karmapával, az iskola akkori fejével, aki felkérte őket, hogy alapítsanak meditációs központokat a nyugati világban, biztosítsák a tanítások fennmaradását, és tegyék azokat hozzáférhetővé az intelligens és önállóan gondolkodó emberek számára. A magyar Gyémánt Út Buddhista Közösség a Láma Ole Nydahl által alapított, már több mint ötszáz meditációs központból álló hálózat része, amelynek a 17. Karmapa, Táje Dordzse a szellemi vezetője. Ezek a központok nem hierarchikus rendszerben működő intézmények, hanem olyan, barátságon alapuló helyek, ahol az emberek megtanulhatnak meditálni, megoszthatják tapasztalataikat, együtt fejlődhetnek és részt vehetnek a közösség munkájában. Magyarország szinte minden nagyvárosában található buddhista központ, a hétköznap esténként vezetett meditációk nyilvánosak és ingyenesek. Közösségünk két éve a Nógrád megyei Becske határában sztúpát, azaz buddhista szentélyt is emelt, melyet Serab Gyalcen nepáli buddhista mester avatott fel több ezer magyarországi és külföldi buddhista, érdeklődő és meghívott vendég jelenlétében. A sztúpa a buddhizmusban a mindenkiben benne rejlő tökéletességet szimbolizálja. Számos formában építik, közülük a becskei változat a buddhista gyakorlás célját, a megvilágosodást fejezi ki.