Budapest kitűzte a tibeti zászlót, a székely zászló mellé a Városházán

2013. március 10./TibetPress

Budapest város, Tarlós István főpolgármester jóvoltából, a mai napon kitűzte a tibeti zászlót a székely zászló mellé a budapesti Városházán. 1959. március 10-én a kínai Vörös Hadsereg elfoglalta Tibetet és a XIV. Dalai Láma menekülésre kényszerült. Azóta erre a napra emlékeznek szerte a világon, különösen azért, mert a kínai betolakodók azóta is folyamatosan megsértik a tibetiek emberi jogait, az őslakosokat harmadrendű állampolgárként kezelik saját hazájukban és a történelem meghazudtolásával Tibetet saját tulajdonukként állítják be.

Tibetben semmivel nem jobb a helyzet, mint évtizedekkel ezelőtt, csak a módszerek változtak. Az elmúlt években 102 tibeti szerzetes és más személy követett el - a nép tiltakozásának jeléül -  önfelgyújtást, amelyek közül közel nyolcvanan életüket vesztették. A Dalai Láma az önégetések mögött húzódó kilátástalan elkeseredettséget teljes mértékben  megérti, de természetesen a módszerrel egyáltalán nem ért egyet és nem is támogatja azt. Kína hazug propaganda gépezete a Dalai Lámát okolja az önégetések nagy száma miatt és azt állítja hogy a "csuhás farkas" biztatja saját népét ezen szörnyű cselekedetekre.

A Dalai Láma, az emigráns tibeti kormány és maga a tibeti nép is valóságos autonómiát szeretne elérni a Kínai Népköztársaság területi integritásán belül. Az autonómia elérésével nagyobb valószínűséggel menthető meg a tibeti nép kulturális és vallási öröksége, ami egyben egy nép létezésének alapja is. A Kínai Népköztársaság eredeti alkotmánya tulajdonképpen már tartalmazza azokat a kisebbségi jogokat, amelyek, ha valóban be lennének tartva, megőrizhető lenne Tibet kulturális és vallási önállósága, valamint természeti kincsei az országon belül maradnának és a környezetszennyeződés is jelentősen csökkenne. Az Emigráns Tibeti Kormány 2008-ban, a Pekingi Olimpia idején kiadott egy dokumentumot, Memorandum a tibeti nép valódi autonómiájáról címmel, amiben arra kérték a kínai vezetést, a kínai alkotmányra hivatkozva. hogy tartsák be a tibeti kisebbség emberi jogait. Pekingtől azóta semmilyen érdemi válasz nem érkezett.

A budapesti Városháza falára kifüggesztett tibeti zászló különleges jelenetőséggel bír a szintén valóságos autonómiát szimbolizáló székelyföldi zászló mellet. A párhuzam és az összefüggések nyilvánvalóak, még akkor is, ha  Tibetben az őslakosok helyzete nagyságrenddel nehezebb és elviselhetetlenebb, mint a székely romániai kisebbségé. Mindkét követelésnek helye van, és mind két követelés mellet nagyon kívánatos lenne a nemzetközi kiállás. Székelyföld esetében, a tibeti rossz példát látva azért, hogy semmiképpen ne erősödjenek az etnikai feszültségek és ne alakuljon ki újabb  politikai gócpont, amiből könnyen lehet gyújtópont is. A Tibet melletti határozott és egyértelmű nemzetközi kiállás azért fontos, mert a tibeti helyzet messze túlmutat az emberjogi kérdéseken és az ott kialakult politikai és környezetvédelmi problémák Kína és a világ tesztjeként jelentkeznek.
Tibetet Segítő Társaság