Buda név eredete

2012. január 2. /barikad.hu/TibetPress

A Kárpát-medencében két olyan jelentős helynevet találunk, mely egykor a hunok főhadiszállásainak emlékét őrizték meg. Krónikáink szerint ezek az erősségek Budáról, Attila testvéréről kapták nevüket.  

Attila városa

Fővárosunk nevének eredete már évszázadok óta foglalkoztatja az írástudókat. Nemcsak középkori krónikásaink, hanem Mátyás király tudósai is foglalkoztak azzal, vajon honnan származott a Buda név. A Földrajzi nevek etimológiai szótárában azt találjuk, hogy személynévi eredetű, de arra már nem boncolgatják, hogy ki is lehetett a névadó. Meg sem említik a hun Buda nevét, akit a gótok Blédának neveztek el. Hóman Bálint korábban úgy vélte, hogy az első magyar krónikák, az úgynevezett ősgeszták is tudni vélték, hogy a Pilisben rejtőző hun fővárost Budának hívták, melyet a gótok Ecilburgnak, vagyis Attila városának hívták. Kézai Simon a következőképpen összegezte a névadást: „Ethele király a kúnoknak és más népeknek megparancsolta volt, hogy azt Ethele városának hívják; a németek a tilalomtól félve azt Eczelburgnak (Echulburg) nevezték; de a hunok azon tilalommal keveset gondolva, mint előbb, mai napig is Ó-Budának hívják.“ Hasonlóan vélekedik a többi magyar forrás is, így Anonymus is.

Buddha a névadó?  

Már a középkorban megjelent egy olyan elképzelés, miszerint Buda vára a nagy indiai bölcs, Buddha után kapta a nevét. A messzi származtatást arra alapozták, hogy a messzi bölcs neve latinul ugyanúgy Buda volt, mint a magyar székes város neve. Akkor még nem tudták, hogy a nagy vallásalapító is szkíta eredetű törzsből származott. Ezt az elgondolást Galeotto Marzio Mátyás király tettiről szóló művében fejtette ki.  Az itáliai tudós ezzel nem a magyarok között jól ismert hun hagyományt követte, hanem megpróbált teljesen más magyarázatot adni a város nevére. „Nem tudjuk, hogy honnan vette a nevét, az ókori Budaliától vagy attól a szent férfiútól, akit Buddhának neveztek, nem mintha alapítója lett volna, hanem, mert olyan kiváló volt, hogy az ő nevét adták neki.”

Budvár

Székelyföldön emelkedik Budvár kopár hegye, melynek nevét a helyi hagyomány szintén Attila testvérének nevével hozta összefüggésbe. A régi elbeszélések arról regélnek, hogy ott állt a hun udvar, mielőtt Attila elődei elfoglalták volna Pannoniát. Később, a nagykirály halála után oda tértek vissza Csaba királyfi emlékének ápolói. Orbán Balázs a 19. század második felében a következő adatokat gyűjtötte össze a szent hegyről: „E romok útmutatása szerint itt állott Budvára, melyet Buda vezér még Attila birodalmának fölbomlása előtt épített volt s melyhez történelmünk mítoszi korából oly sok titokszerűt köt a néphit. E vár volt az Attila hunjaitól elszakadt és ide a havasok közé vonult székelyek főrabonbánjainak is székhelye, politikai életük és vallási kegyeletük központja; itt a vár alatt gyűlt egybe a székely nép áldozni, törvényt hozni, a hon dolgai felett tanácskozni, jutalmazni és büntetni.”