Befejeződött az olimpiai láng japán stafétája

2008. április 26./szombat/Nagano/MTI/AFP/AP/TibetPress

Befejeződött szombaton Naganóban az olimpiai láng japán stafétája.
A tüntetésekkel és incidensekkel tarkított, mintegy négy órás kaotikus váltó során legalább négyen könnyebben megsebesültek és három embert vettek őrizetbe.

Az olimpiai láng váltófutása több ezer kínai szurkoló és néhány tucatnyi Tibet-párti tüntető "kíséretében" szombat reggel kezdődött meg az 1998-as téli olimpiának otthont adó japán városban. Az első futót, a japán baseballválogatott menedzserét edzőruhás rendőrök kísérték, száz egyenruhás rohamrendőr haladt a szélen, a levegőben helikopterek járőröztek. A helyi hatóságok kérésének megfelelően mindössze két kínai katonai rendőr vett részt a biztosításban.

A váltófutás első felében két férfit vettek őrizetbe, aki megpróbált rátámadni a fáklyavivőre, később egy harmadik férfit fogtak le, aki tojással dobálta a lángot. Másutt szemét hajigálásával zavarták meg a futást. Később elkezdték egymást ütni és rúgni is a kínai szurkolók és tüntetők. Egy ismeretlen állampolgárságú tiltakozó kötött bele a kínai szurkolókba, akik zászlórudakkal viszonozták a támadást, amíg a japán rendőrök szét nem választották a verekedőket. A zavargásokba bekapcsolódtak szélsőjobboldali japán nacionalisták is, akik a tibeti és a régi japán császári zászlót lengetve követelték a kínaiak távozását Tibetből.

A futás kezdetekor imát tartottak Nagano legnagyobb buddhista templomában, a Zenkodzsinál. Eredetileg az 1400 éves templomtól indult volna a váltófutás, de a szerzetesek kérésére megváltoztatták az útvonalat.

Naganóból az olimpiai láng vasárnap Dél-Koreába, onnan pedig hétfőn pedig Észak-Koreába utazik tovább.

Közben Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke a londoni Financial Times szombati számában megjelent interjújában felszólította a nyugati hatalmakat: szüntessék meg a kínai kormány zaklatását emberi jogi kérdésekben az olimpia közeledtével. "Időt kell hagynunk Kínának" - vélekedett a NOB első embere, aki szerint érthető a nyugatiak szilárd álláspontja, de túlzottak a kínai változások gyorsaságával kapcsolatos várakozások. "Nekünk kétszáz évre volt szükségünk a francia forradalom után. Kína csak 1949-ben kezdte. Valamennyien tudjuk, hogy voltak súlyos visszaélések Mao Ce-tung (Mao Zedong) idején és hogy a kulturális forradalom nem volt kellemes időszak, de a kínaiak az elmúlt 60 évben mégiscsak fejlődtek és képesek voltak számos változást végrehajtani" - mondta Rogge. A sportvezető arra is felhívta a figyelmet, hogy 1949-ben Nagy-Britannia, Belgium és Portugál még éppen a gyarmatok kizsákmányolásánál tartottak és alig több mint 40 évvel ezelőtt adták csak vissza a gyarmatoknak szabadságukat. "Legyünk egy kicsit szerényebbek" - tette hozzá a NOB elnöke és figyelmeztetett: csak a tiszteletteljes, nyugodt és határozott párbeszéd, és nem felemelt hang vezet eredményre Kínával szemben.