Az önégetések magyarázata: Kiáltás a szabadságért

2012. február 21./Robert Thurman/WTN/TibetPress

2012. február 08.
Kiáltás a Szabadságért!
Ó, szívem! Ó, életem! Hogy történhetett ez! Mit tehetnék? Megdöbbentenek e videó jelenetei, ahogyan egy bátor, tibeti buddhista apáca Palden Csoco állt az utcán, lángra gyújtott testtel, mint egy fáklya. Szeretnék válaszolni magamnak, de sokkolnak a mozdulatai. Ez lehetetlen. Csak tisztelegni tudok a bátorsága előtt, óriási hite, elszántsága, valamint a békébe vetett meggyőződése miatt, ami mégis lehetséges.

Vajon a szabadságért tette? Magáért? Népéért? Ősi földjéért? A nemzetért? Szeretett lámájáért, tanárjáért, vezetőjéért?

Nézem, amint egy járókelő, rettentően megrémülve a látottaktól, mégis hirtelen kiránt táskájából egy fehér khata üdvözlő sálat, amely szimbóluma a jószándéknak és tiszteletnek. Alázatteljes mozdulatot tesz a lángoló test felé, majd a tűzbe veti a kendőt, amint az égő apáca öntudatlanságában a földre rogy és a fájdalomtól meghal.
Magam is a szívem legmélyéről hasonlót teszek.

Összejövetelünk helyszíne New York, a Roosvelt Ház, társaságunkat gazdagítja Franklin D. Roosevelt emléktáblája a négy alapszabadság eszméjével, és egy kép, melyen FDR, Churchill és Sztálin látható ( helyszíne ismételt emlékeztetője a sorsára hagyott Tibetnek). Kirti Rinpocse, száműzött apát, lakója volt azon kolostorok egyikének, ahol eme bátor szerzetesek és apácák önégetést végeztek. A Rinpocse megfogalmazása szerint: „Ez az erőszakmentesség végső aktusa!” Mint valamennyiünknek, elsőre nekünk is meglepőek voltak eme hírek, ahogyan a feldolgozás fonalán haladtunk előre. Ha föl is tennék a kérdést –„A szabadságért feláldozhatom magam?” – e fiatal szerzetesek vagy apácák tanítójuk, mesterük vagy akár maga a Dalai Láma számára, a biztos és együttérző válasz az lenne: „ Nem, egyáltalán nem! Tűrd az elnyomást és végezz gyakorlatokat a teljes szabadság, a nirvána útján és segíts minden érzőlényt.” De ha egyszer ekkora áldozatot tettek, a mi dolgunk a totális tisztelet lelki erejük felé.

A test feláldozása, az élet feladása is egyben, amit a buddhisták csak a „84000 sejt”-nek neveznek. Ez erőszakos tettnek tűnhet. Ám ebben az esetben a mélyen – tudatalatti – rejtőző üzenet az, hogy az egyén feláldozza magát, ezzel jelezve „ellensége” irányába, hogy gyűlöletének és/vagy félelmének önpusztító forrása, az adott személy puszta „létezése”, „tárgya” megszűnt. A teljes fizikai feladás itt az igaz, őszinte ellenállást jelenti. Ha gyűlöleted tárgya, a „célszemély” feláldozta magát, kilépett a „kiiktatandók” köréből, akkor eredendően nincs okod a gyűlöletedre, forrása megszűnt. Ha miattad áldozta fel magát, akkor csak szerethet. Ne félj és ne gyűlölj, csak a boldogságod erősítsd! Feléd kiállt szeretete teljes erejével, csak a boldogságot, jóságot építsd! Még a halált sem féli, önáldozatával kívánja megszüntetni, elengedni a gyűlöleted.

A Kínai Kommunista Kormány Őszentsége a Dalai Lámát vádolja a tibeti nép és azon világ előtt, amelyben a képmutató diplomácia és a gazdagot favorizáló, és akár országot „lopó” illegális arcátlanság is él. A vádaskodás teljesen igazságtalan. Még mindig emlékszem Őszentsége reakciójára a Delhiben önáldozatot elkövető Thubten Ngodup kapcsán, akivel halála előtt tudott még találkozni a kórházban és pár szót váltani mielőtt meghalt.
Őszentsége nagyon megrendült, Thubten Ngodup idős, rendkívül tanult és magas szintű gyakorló volt.

Szerinte is: „ Ez elemi erőszak, magunk ellen. Ugyanaz az energia, amely dühből és gyűlöletből fakad mások életének kiontására.” Őszentsége is aggódik az önpusztítások miatt, de örült, hogy legalább pár szót a fülébe tudott súgni a bekötözött sérültnek., „Ne távozz szívedben gyűlölettel! Bátor vagy és szíved üzenete ne gyűlöletből fakadjon a kínaiak felé!” Thubten Ngodup valahogy jelezte, hogy megértette, Őszentsége legnagyobb megkönnyebbülésére.

Az egyik bátor szerzetes önégetést kezdett a katonai rendőrség szeme láttára, mire a látottaktól összezavarodott rendfenntartók belelőttek az amúgy is összeégett testbe, majd rugdosni kezdték, mert szabad akaratából a „szabadságot” választotta. Ez egy jel volt, hogy a teljes zűrzavar mit tesz. Egyrészt nem tudták megérteni tette okát, azaz feloldani a konfliktust az elnyomó és az áldozat között, másrészt akaratát szabad akaratát, mely testének és tudatának teljes önrendelkezéséről szól.

Buddha azt mondta, hogy a gyűlölet soha nem vet véget a gyűlöletnek, csakis a szeretet képes rá. A gyűlölet rombolja annak tárgyát, a gyűlölő a gyűlölt személyében boldogsága akadályát látja, de a szeretet még a gyűlölőnek is jót akar. Ne legyen akadály, amely hátráltatná és legyőzné azt. A kegyetlen elnyomó hatalom előtt a változást követelő, önégető szerzetesek és apácák legutóbbi tettei világszerte a szívekig hatolnak.

Azt hiszem, a Buddha Dipamkara, a Buddha-Lámpa-készítő, felajánlotta testét, mint egy lámpást a bölcs és szeretetteljes megvilágosodott lényeknek, kik szüntelenül arra törekszenek, hogy megszabadítsanak lényeket a pokol tüzéből, embereket a halál, éhínség, pestis, háború borzalmaitól.

Ó, kérlek Csenrézi Atya és Drolma Anya, érd el ezen fiatal áldozatok testét elhagyó lelkeket és vezesd őket egy jobb és magasabb leszületés felé. Ó, minden megváltó istenségek és védelmező angyalok, juss el hozzájuk, ha szükséges és segíts nekik szembenézni a valósággal. Vezesse őket az igazság ereje-fénye és legyenek mentesek paranoid fantáziáktól, melyben a szabadság öröklámpásaivá váltak mindenütt.

Buddhadharma/ 2012 tavaszi kiadás/Gyakorlók negyedéves kadványa
Robert Thurman