Kisebbségi jogok és a halálbüntetés alkalmazása Kínában
PE432.796
Az Európai Parlament 2009. november 26-ai határozata Kínával kapcsolatban a kisebbségi jogok érvényesülése és a halálbüntetés alkalmazása ügyében.

Az Európai Parlament

tekintettel a 2007. február 1-jei és a 2007. szeptember 27-ei határozatokra, amelyek szintén a halálbüntetéssel szembeni egyetemes moratóriumot foglalnak magukba;

tekintettel az ENSZ Közgyűlés 2007. december 18-ai (A/RES/62/149) és 2008. december 18-ai (A/RES/63/168) ,,Moratórium a halálbüntetés alkalmazása ellen'' című határozatai;

tekintettel az EU Elnökségének deklarációira, nevezetesen a 2009. október 29-ei, Lobsang Gyaltsen és Loyak kivégzésével, illetve a 2009. november 12-ei, kilenc ujgur személy július 5-7-ei, ürümcsi (Hszincsiang-Ujgur Autonóm Régió) lázadást követő kivégzésével kapcsolatosan;

tekintettel a kínai alkotmány 35, 36, 37 számú cikkelyeire, amelyek nevezetesen biztosítják, hogy minden polgár a vallás- és véleménynyilvánítás szabadságának sérthetetlen jogát élvezi;

tekintettel a korábbi, Kínával kapcsolatos határozatokra, főként a 2007. december 13-ai, EU-Kína csúcstalálkozón, illetve az EU-kínai emberi jogi párbeszéd kapcsán hozott határozatra;

tekintettel a november 18-19-ei EU-kínai szemináriumra, valamint az  EU-Kína emberi jogi párbeszéd 28-adik fordulójára (2009. november 20., Peking);

tekintettel az  EU-Kína emberi jogi párbeszéd 27-edik fordulójára (2009. május 14., Prága);

tekintettel a 12-edik EU-Kína csúcstalálkozóra (2009. november 30., Nanking);

tekintettel a 122(5) számú eljárási szabályra;

A. mivelhogy az Európai Unió a szabadság, demokrácia, a jog uralma és az emberi jogok tiszteletben tartásán alapul, ezeket az elidegeníthetetlen jogokat a békés egymás mellett élés nélkülözhetetlen előfeltételének tekinti;

B. mivelhogy az új EU-Kínai Stratégiai Partnerség most áll tárgyalás alatt, nagyon fontos az Unió és Kína kapcsolatának jövőbeli alakulása, és minthogy a jó kapcsolat közös értékeken alapul;

C. minthogy 2009. május 8-án az Unió felhívta Kínát azon halálos ítéletek megváltoztatására, amelyeket a Lhászai Másodfokú Népbíróság hozott számos tibeti ügyében a 2008. márciusi lhászai zendülést követően;

D. mivelhogy július elején az elmúlt évtizedek legsúlyosabb etnikai zavargása tört ki Hszincsiang-Ujgur Autonóm Régióban, miután ujgur tüntetők elfoglalták az utcákat és han kínaiakat támadtak meg Ürümcsiben, áldozatokat is ejtve, válaszul arra, hogy azok 2009 júniusában ujgur munkásokat támadtak meg egy dél-kínai gyárban;
mivelhogy hivatalos adatok szerint 197-en haltak meg és több, mint 1600 ember sebesült meg;

E. mivelhogy azért, hogy biztosítsuk a két legnagyobb etnikai kisebbsége, a tibetiek és az ujgurok békés együttélését a többségi népcsoporttal, a han kínaiakkal, folyamatos, őszinte, kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszédre van szükség;

F. mivelhogy a többségében muszlim, Közép-Ázsiával közös nyelvű és kultúrájú és a 20 milliós Hszincsiang népességének felét kitevő ujgurok között elégedetlenség és harag uralkodik, főként a han kínai hatóságok iránt, állításaik szerint azért, mert szorosan ellenőrzi és akadályozza a vallásgyakorlást, valamint munkahelyi diszkriminációt és marginalizációt követ el velük szemben; és mivelhogy az emberi jogi civil szervezetek felhívása a Nemzetközi Közösséghez, hogy független vizsgálóbizottságot küldjön ki a felkelések helyszínére, nem kapott választ;

G. mivelhogy a Kínai Népköztársaság maga is kifejezte azirányú kívánságát, hogy a különböző nemzetiségek békésen éljenek egymás mellett a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Régióban;

H. mivelhogy a Human Rights Watch megkérdőjelezte azon ítéletek legitimitását, amelyeket 2008. márciusi felkelés során elkövetett bűncselekményekkel vádolt tibetiek ügyében hoztak meg, azt állíva, hogy a tárgyalásokat titokban, előre nem közölt időpontokban tartották meg, ily módon fosztva meg a tibetieket a védelemhez való jogtól, attól, hogy saját maguk által választott ügyvéd képviselje őket;

I. mivelhogy Kínában az állam szigorú ellenőrzés alatt tartja és elnyomja a szabad vallásgyakorlást;

J. mivelhogy a halálbüntetés 68 bűncselekményre alkalmazható Kínában, beleértve nem erőszakos bűncselekményeket is, mint például adócsalás vagy kábítószerrel való visszaélés;

1. tartja magát a halálbüntetés minden esetben és minden körülmények közötti ellenzéséhez, ahogy mindig is tette;
felidézi az EU erős elkötelezettségét a halálbüntetés mindenhol való eltörlése iránt, hangsúlyozza, hogy a halálbüntetés eltörlése hozzájárul az emberi méltóság érvényre juttatásához és az emberi jogok progresszív fejlődéséhez;

2. elismeri a Népi Legfelsőbb Bíróság pozitív lépését 2007 januárjában, amikor halálos ítéleteket vizsgált felül, de sajnálattal állapítja meg, hogy ez nem vezetett a kivégzések számottevő csökkenéséhez Kínában; aggodalomra ad okot, hogy még Kínában hajtják végre világszerte a legtöbb kivégzést;

3. ezért arra ösztönzi a Kínai Kormányt, hogy vezessen be azonnali és feltétlen moratóriumot a halálbüntetésre, ami a halálbüntetés eltörlésének szükséges feltétele, erősen elítéli két tibeti, Lobsang Gyaltsen és Loyak, valamint kilenc ujgur kivégzését a 2008. márciusi lhászai és a 2009. július 5-7-ei ürümcsi zendülések miatt, felhívja a kínai hatóságokat arra, hogy függesszék fel az összes halálos ítéletet, amit a lhászai és az ürümcsi Másodfokú Népbíróságok hoztak, és az erőszakos bűncselekményt elkövetők esetében változtassák azt át börtönbüntetésre, elítéli továbbá a két évre felfüggesztett halálos ítéletet Tenzin Phuntsok és Kangtsuk esetében a márciusi tiltakozásokat követően, Dawa Sangpo életfogytiglani börtönbüntetését és külön kihangsúlyozza abbeli kétségeit, hogy mindez tisztességes eljárás keretében történt-e;

4. ismételten felhívja Kínát arra, hogy ratifikálja a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, és helyteleníti a vallási és etnikai kisebbségekkel szemben alkalmazott gyakori diszkriminációt;

5. hangsúlyozza, hogy 2009 áprilisában a Kínai Kormány kiadta a Nemzeti Emberi Jogi Akciótervet (2009-2010), megcélozva az állampolgárok jogainak védelmét a törvények végrehajtása és a jogi eljárások során, az előzetes letartóztatás elkerülését, a kínvallatás megszüntetését és tisztességes, nyilvános eljárás biztosítását; valamint felhívja a kínai hatóságokat, hogy tegyék közzé az általuk végrehajtott kivégzések számát;

6. felhívja a kínai hatóságokat, hogy tegyenek meg mindent egy valódi han-ujgur párbeszéd létrehozásáért, és vezessenek be egy átfogóbb gazdaságpolitikát Hszincsinagban, amely erősíti a helyi tulajdont és megőrzi az ujgur népcsoport kulturális identitását;

7. hangsúlyozza, hogy Kína emberi jogi jegyzéke komoly kétségek tárgya, amit minden EU-Kína emberi jogi tárgyalási forduló között feltétlenül nyomon kell követni az előző, akadémikusokkal és társadalmi szervezetek képviselőivel való tárgyalásokat követő EU-Kína jogi szemináriumok során   a kölcsönös megegyezéssel szentesített ajánlások alkalmazása biztosítása érdekében;
felhívja a Tanácsot és a Bizottságot arra, hogy a halálbüntetés eltörlését és az etnikai kisebbségek és a vallásszabadság  tiszteletben tartását vegye a 2009. november 30-ai Tizenkettedik EU-Kína csúcstalálkozó napirendjére, hogy így törekedjen az emberi jogi záradék a még tárgyalás alatt lévő új Partnerségi és Együttműködési Megállapodásba való belefoglalására;

8. felhívja a kínai hatóságokat, hogy azonnal szüntessék be a keményvonalas kampányt, melynek keretében Hszincsiang-Ujgur Autonóm Régió népét elnyomják, míg a felkelés okait figyelmen kívül hagyják;

9. indítványozza a Kínai Kormány és a Dalai Láma képviselői közötti hiteles és eredményorientált, ,,A Tibeti Nép Valódi Autonómiája'' Memorandumon alapuló tárgyalások újrafelvételét, hogy az lényegi és jelentős pozitív változásokat hozzon Tibetbe a Kínai Népköztársaság Alkotmányában és törvényeiben lefektetett alapelvekkel összhangban;

10. fenntartja a szolidaritást a 2009. júliusi ürümcsi (Hszincsiang-Ujgur Autonóm Régió) események áldozataival, felismerve, hogy az állami szervek legfőbb feladata a közrend fenntartása, aggódalmát fejezi ki afelől, hogy aránytalan erőt vetettek be az ujgurokkal szemben és sokukat letartóztatták;

11. felhívja a kínai hatóságokat, hogy biztosítsák, hogy a fenti események miatt őrizetbe vettek humánus bánásmódban részesülnek, ügyüket pedig nemzetközi standardoknak megfelelő tisztességes eljárás keretében bírálják el, beleértve az általuk választott ügyvéddel való védekezés lehetőségét, az ártatlanság vélelmét és a bűnösök esetében az arányos büntetéseket;

12. utasítja elnökét, hogy juttassa el ezt a döntést a Tanácshoz, a Bizottsághoz, a tagállamok kormányaihoz, az Európai Tanácshoz, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsához, valamint a Kínai Népköztársaság Kormányahoz.
fordítás TST