Az Egyesült Államok azt szorgalmazza, hogy Kína tárgyaljon a Dalai Lámával

2008. március 17./AFP/TibetPress

Condoleezza Rice, az USA külügyminisztere felszólította Kínát, hogy kezdjen tárgyalásokat a Dalai Lámával tekintettel a növekvő nemzetközi aggodalomra, amelyet a Tibetben kirobbant tüntetések erőszakos elfojtása váltott ki.

Hollandia behívatta a kínai nagykövetet, hogy aggodalmát fejezze ki. Az Európai Uniót ugyancsak aggasztják a Tibetben történtek, Oroszország azonban kitartott amellett, hogy a tibeti válsághelyzet Kína belügye.

Rice ismételten arra kérte Kínát, hogy tanúsítson önmérsékletet Tibetben, ahol – ahogy fogalmazott – „borzalmas helyzet" alakult ki.
„Évek óta szorgalmazzuk, hogy Kína találja meg a módját a Dalai Lámával való tárgyalásoknak, akinek van tekintélye, aki nem szeparatista, hogy az ő erkölcsi súlyának bevonásával fenntarthatóbb és jobb megoldás születhessen a tibeti kérdésben."
A száműzött tibeti vezetés információi szerint mintegy száz ember vesztette életét a Kína ellenes tüntetések leverése során. Kínai részről hétfőn azt közölték, hogy a tüntetések 13 halálos áldozatot követeltek, és tagadták, hogy a rend helyreállítása során alkalmazott erőszak eredményezte a haláleseteket.
Oroszország kitartott amellett, hogy Kína és a Dalai Láma viszonya Kína „belügye", és bírálta az arra irányuló kísérleteket, hogy politikai kérdéssé váljon az a tény, hogy Peking az Olimpia házigazdája.

„Reméljük, hogy a kínai hatóságok meg fogják tenni a szükséges intézkedéseket az illegális tevékenységek megfékezése és az autonóm régión belüli helyzet gyors normalizálásának garantálása érdekében" – állt az orosz külügyminisztérium közleményében.
A közlemény kitért arra is, hogy „elfogadhatatlanok azon törekvések, amelyek politikai kérdéssé kívánják tenni azt a tényt, hogy a 2008-as Olimpiai Játékokat Kínában rendezik.
Az Európa Unió is ellenzi az Olimpiának a tibeti események miatti bojkottját.
„A Tibetben zajló események nagyon aggasztóak. Mindkét oldalt arra kérjük, hogy tanúsítson önmérsékletet." – közölte az Európai Bizottság külügyi szóvivője.
A szóvivő hozzátette, hogy „a bojkott nem a megfelelő módszer az emberi jogok, vagyis a tibetiek nemzetiségi és vallási jogainak, tiszteletben tartására irányuló erőfeszítések megkezdésére."
A befolyásos Ausztrál Olimpiai Bizottság is ellenzi a bojkottot.
A Francia Szocialista Párt vezetője, Francois Hollande azonban azt nyilatkozta, hogy Franciaországnak meg kell „fontolnia" atlétái visszahívását. „Ez a legkevesebb, amit tehetünk" – mondta Hollande a francia rádiónak. „Nem azt mondom, hogy az a megoldás, de minden eszközt meg kell ragadnunk, a nemzetközi nyomásgyakorlás minden formáját."
A Kínáról, mint az Olimpia házigazdájáról kialakult nemzetközi imázs veszélybe kerülhet, ha a tibeti erőszakhullám továbbterjed, figyelmeztetett Mark Malloch-Brown, Nagy-Britannia Afrikáért, Ázsiáért és az ENSZ-ért felelős minisztere. “Kínának meg kell értenie a továbbterjedés hátrányos következményeit nemzetközi megítélése és az esemény, az Olimpia vonatkozásában, amelyért oly sokat áldoztak anyagilag és erkölcsileg egyaránt" – mondta a BBC-nek.
A tüntetések következtében a Kínára nehezedő politikai nyomás fokozódik.

India, ahol a Dalai Láma száműzetésben él, a problémák „erőszakmentes" megoldására szólított fel.
„Aggasztóak a bizonytalan lhászai helyzetről, erőszakról és az ártatlan emberek haláláról érkező beszámolók" – mondta Pranab Mukherjee, indiai külügyminiszter a parlamentben.
Mukherjee kitartott azon álláspontja mellett, hogy a megmozdulásoknak „párbeszéd és erőszakmentes eszközök útján" kell véget vetni, míg az ellenzéki politikusok keményebb állásfoglalást követeltek a kérdésben.