Az Edinburgh-i Nyilatkozat 2005

2005. november 19./Edinburgh/TibetPress

Mi, a skóciai Edinburghban 2005. november 18-19-én megrendezésre került, a Világ Parlamenti Képviselőinek IV. Tibettel Foglalkozó Konventjének 133 delegáltja, 30 parlament képviselői, és a világ valamennyi kontinensének országaiból érkezett küldöttek magunk és saját parlamenti csoportjaink nevében azért gyűltünk össze, hogy áttekintsük és megvitassuk a Világ Parlamenti Képviselőinek, Washington D.C.-ben 1997-ben megtartott, III. Tibettel Foglalkozó Konferenciája (III. VPTK) óta bekövetkezett, Tibettel kapcsolatos fejleményeket. A Konvent köszönetet mond Skócia népének, a Skót Parlament Tibettel foglalkozó pártközi vegyes bizottságának, valamint az Egyesült Királyság Parlamentjének Tibettel foglalkozó pártközi bizottságának a vendégszeretetért, amellyel a kongresszust megrendezte.
Megállapítja, hogy tekintetbe véve, hogy sok a hasonlóság a Tibet által a Kínai Népköztársaság keretén belül célként kitűzött valódi autonómia és Skócia Egyesült Királyságon belüli autonóm státusza között, és az Egyesült Királyság adja az Európai Unió jelenlegi elnökségét, helyénvaló volt éppen Skóciában megrendezni az eseményt.
A Konvent emlékeztet a III. VPTK felhívására, amely sürgeti a Kínai Népköztársaság kormánya, valamint Őszentsége, a Dalai Láma és a száműzetésben működő tibeti kormány közötti, a Dalai Láma által évtizedek óta szorgalmazott tárgyalások lefolytatását.
Kifejezzük, hogy erőteljesen támogatjuk a Dalai Láma középutas megközelítését, melynek értelmében a helyzetet az erőszakmentesség és a megbékélés szellemében folytatott tárgyalásokkal kell megoldani.
Helyeseljük, hogy a kínai kormány, figyelembe véve ezt a felhívást, meghívta a Dalai Láma különmegbízottait a négy fordulóban, Pekingben és Bernben, 2002 szeptembere és 2005 júniusa között lezajlott magas szintű megbeszélésekre. Ez nagyon fontos, bizakodásra okot adó és szükséges fejlemény a tibeti helyzet megoldása szempontjából.
A Konvent kifejezi meglepetését, hogy ilyen ritkán került sor megbeszélésekre, és hogy a párbeszéd nem eredményezett pozitív változásokat a Tibet Kína általi kormányzásában, és a tibetiek emberi jogi helyzetét illetően sem mutatkozott észrevehető fejlődés. Ez különösen azoknak a figyelemreméltó erőfeszítéseknek a fényében zavaró, amelyeket a tibeti kormány tett azért, hogy a megbeszélések kedvező légkörének biztosítása érdekében meggyőzze a tibetieket és támogatóikat arról, hogy tartózkodjanak a szélsőséges cselekmények végrehajtásától.
Ebben az összefüggésben különösen helytelenítjük a szólásszabadság, a vallásszabadság, valamint a kulturális szabadság elérésére tett kísérletek folytatólagos elnyomását, valamint a tibeti nyelv marginalizálását.
A Konvent helyteleníti, hogy a kínai kormány visszautasítja a politikai foglyok szabadon bocsátását, különös tekintettel a Pancsen Lámára, Gedhun Chökyi Nyimára, akit ismeretlen helyen tartanak 1995 - vagyis hat esztendős kora - óta.
A Konvent kifejezi komoly aggodalmát amiatt, hogy továbbra is folyik a kínai telepesek Tibetbe történő betelepítése, amely folyamat veszélyezteti a tibeti nép identitását.
A Konvent kifejezi mély aggodalmát, hogy Kína kitartóan ragaszkodik az un. "Nyugati Fejlesztési Terv" végrehajtásához, teljes mértékben figyelmen kívül hagyva a tibeti nép akaratát és aggodalmait, továbbá a kárt, amelyet a tibetieknek, környezetüknek okoznak, valamint a veszélyt, amelyet a folyamat jelent a tibetiek különleges kultúrájának, életmódjának, nyelvének és vallásának fennmaradására.
A Konvent aggodalmát fejezi ki a tibeti fennsík, ezen belül a himalájai régió természetes környezetének pusztulása miatt, amelyet Kína már említett fejlesztési politikája okoz az érintett területen.
A Konvent támogatja, hogy a tibeti fennsíkon ahimsa-övezetet (békés, erőszakmentes övezet) hozzanak létre, és meggyőződése, hogy ezzel fontos példát állítanának a világ elé.
Következésképpen a Konvent:
hangsúlyosan felszólítja a Kínai Népköztársaság kormányát,
hogy demonstrálja: őszintén és komolyan törekszik a tibeti helyzet megoldására; ezt mutassa ki azzal, hogy sokkal gyakrabban találkozik a Dalai Láma képviselőivel, és lényegi tárgyalásokat folytat velük, előfeltételek és további halogatás nélkül;
sürgeti a kínai kormányt, hogy fejezze ki elkötelezettségét a tárgyalási folyamatok mellett, s ennek érdekében észrevehetően változtasson Tibetben folytatott politikáján, különös tekintettel a következőkre: tegyen hatékony intézkedéseket a tibetiek emberi jogainak teljes körű biztosítására;
függessze fel a "Nyugati Fejlesztési Terv" végrehajtását Tibetben, amíg alapos és hiteles módon meg nem történik annak felmérése, hogy ez a folyamat milyen hatással van a tibeti emberek életére, kultúrájára, nyelvére, spirituális hagyományaira, valamint a tibetiek számára megfelelő természetes környezetre;
tegyen azonnali lépéseket a kínai népesség Tibetbe telepítésének megállítása érdekében, mivel a betelepítések miatt az őslakosok kisebbségbe kerülnek saját hazájukban;
feltétel nélkül bocsássa szabadon a Pancsen Lámát, Gedhun Csökyi Nyimát, valamint a többi tibeti politikai foglyot; vessen véget a Dalai Láma elleni ártalmas támadásoknak, amelyek miatt komolyan kétségbe lehet vonni, hogy a kínai kormány valóban őszintén ül tárgyalóasztalhoz Őszentsége képviselőivel;
a Konvent felszólítja Hu Jintao elnököt, hogy fejezze ki a tibeti helyzet megoldása melletti személyes elkötelezettségét azzal, hogy egy kölcsönösen elfogadott helyen a lehető leghamarabb találkozik a Dalai Lámával;
mindkét felet felszólítja,
hogy fokozzák erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy a megbeszélések kézzelfogható eredményei legyenek 2008 előtt, amelyik évben a világ figyelme az Olimpiai Játékok okán Kínára, és a tibeti helyzetre fog terelődni; kihangsúlyozza a világméretű parlamentáris támogatás fontosságát Tibet ügyében, és vállalja, hogy fokozni fogja azon tevékenységeit, amelyekkel megerősíti a parlamentek és a parlamenti képviselők szerepét;
valamennyi kormányt és parlamentet felszólítja, hogy a Dalai Lámával és képviselőivel folytatott megbeszélések fényében szorosan kísérjék figyelemmel Kína Tibetbeli viselkedését és tevékenységét, és a Kínával folytatott két- vagy többoldalú tárgyalások során foglalkozzanak a tibeti helyzettel; felszólítja az EU-t , hogy az Európai Parlament által kifejezett igénynek megfelelően jelöljön ki egy Tibettel foglalkozó különleges képviselőt a Kínai Népköztársaság és tibetiek közötti tárgyalások elősegítése, támogatása és figyelemmel kísérése céljából;
kifejezi elismerését a száműzetésben működi tibeti kormánynak a demokratikus intézmények és folyamatok kialakításában elért figyelemreméltó előrelépésért;
végül, a Konvent úgy határoz , hogy a Világ Parlamenti Képviselőjének következő Tibettel foglalkozó Konventje a 2008-as Olimpiai Játékok előtt kerül megtartásra, és várakozással tekint az addig elért eredmények áttekintése elé.