Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Az Amnesty International sajtóközleménye - 2009 Az emberi jogok helyzete a nagyvilágban

2009. június. 17./TibetPress

London
„A világ időzített társadalmi, politikai és gazdasági bombán ül, amelyet belülről egy mindent elsöprő emberi jogi válsággal töltöttek meg” – mondta Irene Khan, az Amnesty International főtitkára a szervezet 2009-es beszámolójának ismertetésekor, amely Az emberi jogok helyzete a nagyvilágban címet viseli.

„A gazdasági válság alatt, a mélyben egy még veszélyesebb emberi jogi válság húzódik meg” – nyilatkozta Irene Khan. – „A gazdaság mélyrepülése növelte a jogi visszaélések számát, elterelte róluk a figyelmet, és új problémákat generált. Hogy úgymond biztonságos állapotot teremtsenek, lábbal tiportak az emberi jogokon. Most pedig ismét visszaminősítették őket, hogy fellendítsék a gazdaságot.”

„Világszerte új emberi jogi egyezményekre van szükség, amelyek nem puszta szóvirágok, hanem elkötelezettséget és valós kormányintézkedéseket hoznak magukkal, hogy hatástalanítsák az emberi jogokat veszélyeztető bombát. A politikai vezetőknek éppolyan céltudatosan kell támogatniuk az emberi jogi kérdéseket, mint a gazdaságot.”

„Emberek milliárdjai élnek bizonytalan, igazságtalan és méltatlan körülmények között” – folytatta Irene Khan. – „A mostani világválság lényege az élelem, a munkalehetőség, az ivóvíz, a termőföld hiánya és a lakóhelyek számának csökkenése, valamint a nélkülözés és a hátrányos megkülönböztetés, a növekvő társadalmi egyenlőtlenség, idegengyűlölet és rasszizmus, továbbá az erőszak és elnyomás.”

  • Brazíliában, Mexikóban és Indiában a gazdasági növekedés ellenére a háttérbe szorított, bennszülött közösségek nem kapták meg a megfelelő életkörülmények biztosításához szükséges alapvető jogokat.
  • A gazdasági fejlődésre hivatkozva több százezer, nyomornegyedekben és falvakban élő embert űztek el erőszakkal a lakhelyéről.
  • Az egekbe szökő élelmiszerárak miatt tovább nőtt az éhezés és több járvány alakult ki, az élelmet pedig – elsősorban Mianmarban, Észak-Koreában és Zimbabwében – a kormányzat politikai célokra használta fel.
  • Folytatódott a nők hátrányos megkülönböztetése és a feléjük irányuló erőszak.
  • A migrációs hullámra adott válaszként a fogadó és tranzitországok megszigorították bevándorlási rendelkezéseiket, hogy minél kevesebb embert kelljen befogadniuk. A folyamatban az EU jár az élen, amely megegyezést kötött pl. a mauritániai, a marokkói és a líbiai kormánnyal.

    „Egyre több a zavarkeltő, politikai indíttatású erőszakra utaló jel, és félő, hogy a recesszió még inkább növeli az elnyomást” – nyilatkozta Irene Khan, aki azt is megemlítette, hogy pl. Tunéziában, Egyiptomban, Kamerunban és más afrikai országokban a kormányzat keményen fellépett a gazdasági, társadalmi és politikai válság ellen tüntetőkkel szemben. A rendőrség és más biztonsági erők jellemzően büntetlenül tevékenykedhettek.

    „Kína és Oroszország esete jól példázza, hogy a piac szabadsága nem jár társadalmi szabadsággal” – folytatta Irene Khan. – „Tavaly minden földrészen számos emberi jogi aktivistát, újságírót, jogászt, szakszervezeti vezetőt és más, civil szervezeti vezetőt zaklattak, támadtak meg vagy öltek meg büntetlenül."

    A főtitkár asszony arról is beszélt, hogy a politikai vezetők elsősorban a világgazdaság felvirágoztatását célzó próbálkozásokra összpontosítanak, miközben szemet hunynak az emberi jogok nagyfokú megsértését eredményező halálos konfliktusok felett.

    „Gázától Dárfúrig, Kelet-Kongótól Srí Lanka északi részéig a helyi konfliktusok iszonyú emberáldozatot követeltek, a nemzetközi közösség pedig megdöbbentően közönyösen reagált a történtekre. Szomáliában igen komoly erőforrásokat fordítanak a part menti kalózkodás felszámolására, de nem törődnek a civil lakosok életét kioltó fegyverek behozatalával. Afganisztánban és Pakisztánban fegyveres harcok dúlnak, miközben háttérbe szorulnak az emberi jogok és a konfliktusok emberi oldala” – mondta Irene Khan.

    „Ha az egyik válságot figyelmen kívül hagyjuk, és csak egy másikra figyelünk, azzal mindkettőt elmélyítjük.  A gazdaság talpra állása sem fenntartható, sem igazságos nem lesz, ha az egyes kormányzatok nem birkóznak meg a szegénységet okozó és növelő visszaélésekkel, valamint a további erőszakhoz vezető fegyveres konfliktusokkal.”

    Hozzátette: „A G20-országok új vezetősége elavult, kudarcot vallott módon közelíti meg az emberi jogok kérdéskörét. A visszaélések; a cselekvés nélküli ígérgetések; az, hogy méltányolják az emberi jogokat más országokban, de semmibe veszik a saját hazájukban; illetve az, hogy megvédik szövetségeseiket a felelősségre vonástól – nos, mindez nem ébreszt bizalmat a G20-as országok teljes vezetőségével szemben, ami az emberi jogokat illeti.”

    Az Amnesty International kiemelte, hogy az új, az emberi jogokra vonatkozó nemzetközi megegyezés nem történhet szelektív alapon. A nemzetközi politikai vezetők elvesztik hitelüket, és nem dolgozhatnak eredményesen, ha nem mennek szembe a megszokásokkal, és nem növelik meg az emberi jogokkal szembeni kívánalmaikat.

    „Üdvözöltük Obama elnök úr azon döntését, hogy bezáratja a guantánamói fogolytábort, és elutasítja az erőszakot. Arra biztatjuk, hogy a felelősöket állítsa bíróság elé. A felelősségre vonhatóság növeli – nem pedig csökkenti – a nemzetközi biztonságot és az USA erkölcsi tekintélyét” – tette hozzá Irene Khan.

    Khan asszony, miután megemlítette, hogy az emberi jogi válsággal égető szükség van a változásra, beszámolt az Amnesty International új, „Méltóságot mindenkinek” elnevezésű nemzetközi kampányáról, amelynek célja, hogy visszaszorítsa a szegénységet okozó és növelő visszaéléseket.

    „Az új kampány elsődleges megcélzottja az USA és Kína. Az Egyesült Államok ugyanis nem fogadja el a gazdasági, kulturális és társadalmi jogok eszméjét, míg Kína nem tartja tiszteletben a polgári és politikai jogokat. Mindkét kormányzatnak tudomásul kell vennie, hogy mindenkit megillet valamennyi emberi jog” – tette hozzá Irene Khan.

    „A nemzetközi problémák megoldásának alapját az emberi jogok nemzetközi elismerése adja – a világ politikai elitjének pedig példát kell mutatnia e téren.”

    Háttér információk:

1.    Az Amnesty International 2009-es beszámolója, a szervezetnek az emberi jogokra vonatkozó nemzetközi felmérése a 2008. január és december között 157 országban történt emberi jogi történésekkel foglalkozik. Az előszóban elemzés olvasható a gazdasági válság, ill. az egyéb emberi jogi történések hatásairól. A helyi történéseket összefoglaló írások példákat hoznak a nélkülözésre, a kirekesztésre, a bizonytalan életkörülményekre és az elnyomásra.

2.    Az Amnesty International „Méltóságot mindenkinek” elnevezésű kampányának célja:
  • a szegénységben élők segítése, hogy jogokat követelhessenek maguknak,
  • a kormányzatok és a gazdasági élet szereplőinek felelősségre vonása a visszaélések miatt,
  • az emberi jogok középpontba helyezése a szegénység felszámolására irányuló harcban.

    A kampány az alábbiakra összpontosít:
  • Nyomornegyedek; fellépés az erőszakos kilakoltatásokkal szemben.
  • Anyahalandóság; a nők szexuál- és reproduktív jogainak biztosítása, beleértve a szülőanyák egészséggondozásának követelése.
  • A bányaipar szereplőinek vállalati szintű felelősségre vonása az emberi jogok megsértése miatt.
  • Valamennyi emberi jog tiszteletben tartása, valamint annak követelése, hogy az USA ratifikálja az ENSZ Gazdasági és szociális jogok nemzetközi egyezségokmányát, Kína pedig az ENSZ Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányát.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb