Az Amnesty International jelentése a világ emberjogi helyzetéről 2008-ban (Kína/Tibet)

2009. február 25./Amnesty International Report/TibetPress

Kínai Népköztársaság
Államfő: Hu Csintao
Kormányfő: Wen Csiabao
Halálbüntetés: Visszatartva
Lakosság: 1,331.4 milló
Várható élettartam: 72.5 év

Előzetes
Növekvő számú emberjogi aktivistát börtönöztek be, helyeztek házi őrizetbe vagy felügyelet alá, vagy zaklattak. A kisebbségi csoportok, a tibetiek, az ujgurok és mongolok elnyomása folytatódott. A Falun Gong gyakorlók kiemelkedően magas eséllyel voltak kitéve az elzárás alatti kínzásnak vagy a rossz bánásmódnak. Üldözték a keresztények állam által szentesített csatornákon kívüli vallásgyakorlását. Annak ellenére, hogy a Népi Legfelsőbb Bíróságánál visszaállították a halálbüntetési esetek felülvizsgálatát, a halálbüntetés titokzatosságba maradt burkolózva és széleskörű használata folytatódott. A fogvatartottak és rabok kínzása gyakori maradt. Emberek milliói nem jutottak igazságszolgáltatáshoz és arra kényszerültek, hogy egy hatástalan, törvényen kívüli kérelmezési rendszerhez folyamodjanak jogorvoslatért. A nők és a leányok továbbra is erőszakot és megkülönböztetést szenvednek el. A pekingi 2008-as olimpiai játékok előkészületeit az emberjogi aktivisták elnyomása jellemezte. Az internet és más médiumok cenzúrája fokozódott.

Halálbüntetés
A halálbüntetési statisztikákat továbbra is államtitokként kezelik, ezzel megnehezítik a hivatalos állítások összeállítását arról, hogy a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálatának visszaállítása csökkentette a kivégzések számát. A hivatalos jelentések alapján az Amnesty International úgy becsüli, hogy legalább 470 embert végeztek ki és 1860 embert ítéltek halálra 2007-ben, habár a valódi számok ennél minden bizonnyal lényegesen magasabbak.

Júniusban a Népi Legfelsőbb Bírósága kikötötte, hogy a halálbüntetési pereket elsősorban nyílt bíróságokon kell lefolytatni és hogy a bíróságoknak a nyilvános tárgyalásokat kell előnyben részesítenie a főbenjáró bűnesetek fellebbvitelénél. Mindazonáltal a halálbüntetési tárgyalásokat továbbra is zárt ajtók mögött tartották, a rendőrség gyakran kínzáshoz folyamodott, hogy ’vallomásokhoz’ jusson, és az őrizetesektől megtagadták a megfelelő ügyvédhez való rendszeres hozzáférést. Halálbüntetéseket és kivégzéseket 68 törvénysértés esetében továbbra is kiszabtak, melyek között számos erőszakmentes bűn volt, mint a korrupció és a droggal kapcsolatos törvénysértések.

Igazságszolgáltatás
Azon emberek, akik békésen gyakorolták jogaikat, mint a szólásszabadság és a gyülekezés joga, továbbra is kiemelkedően magas eséllyel voltak kitéve az erőszakos elhurcolásnak, törvénytelen és érintkezési lehetőség nélküli elzárásnak vagy házi-őrizetnek, felügyeletnek, bántalmazásnak és zaklatásnak.

500,000-re becsülik azoknak az embereknek a számát, akik vád vagy tárgyalás nélküli fenyítő fogvatartásnak voltak alanyai ’munka általi újranevelés’ és a fogvatartásnak más adminisztratív formái által. A ’munka általi újranevelés’ törvénykezési reformja megfeneklett a Nemzetiségek Kongresszusában. A rendőrség kiterjesztette a ’munka általi újranevelés’ és a fogvatartásnak egy másik adminisztratív formájának, a ’erőszakolt drogrehabilitációnak’ használatát, hogy ’kitakarítsa’ Pekinget az olimpiai készülődés utolsó pillanataiban.

11-13 millió főre becsülik azoknak az embereknek a számát, akiknek az egyetlen gyakorlati útja az igazságszolgáltatáshoz a bíróságokon kívül egy olyan rendszer maradt, ahol kérelmeket kell benyújtsanak a helyi és magasabb szintű hatóságoknak, ahol is az esetek döntő többsége megoldatlan marad.

Kínzás és rossz bánásmód
Az elzárás alatti kínzás széleskörűen elterjedt maradt.

- Yang Chulint, egy Heilongjiang-i emberjogi aktivistát július 6.-án tartoztatták le, az ’államhatalom elleni felforgatás’ vádjával. 40,000 paraszt törvényes keresetét támogatta, akiknek ellenszolgáltatás nélkül koboztál el a földjeiket. Yang Chulin segített aláírásokat gyűjteni egy petícióhoz, amire az volt a címe, hogy ’Emberi jogokat akarunk, nem olimpiát’, s amit számos paraszt aláírt. A rendőrség azon az alapon utasította vissza ismételten a családjához és az ügyvédhez való hozzáférési kérelmét, hogy az ügye az ’államhoz kapcsolódik’. Yang Chunlint megkínozták, számos alkalommal úgy, hogy lábait és kezeit egy vaságy végeihez láncokkal kifeszítették és arra kényszerült, hogy így egyen-igyon, valamint ürítsen.

- Shanghai-beli lakhatási jogi aktivista, Chen Xiaoming nem sokkal azután halt meg súlyos agyvérzésben, hogy egészségügyi állapota miatt feltételesen szabadlábra helyezték.

Emberi jogok védelmezői
Míg a polgári társadalomnak jutó tér egyre inkább növekedett, addig a politikailag érzékenynek tekintett kérdéseket felvető emberi jogok védelmezőit célbavétele fokozódott. A hatóságok úgy kriminalizálták az emberjogi aktivisták cselekedeteit, hogy a közvagyon rongálásával, uzsorával és csalással vádolták meg őket.

Az ember jogok védelmezői és családjai, még gyermekei is egyre növekvő számban voltak zaklatásnak kitéve, beleértve ebbe a letartóztatást, házi őrizetet és kormányzati hivatalnokok és azonosítatlan segítőik általi bántalmazást. Különösen az ügyvédeket vették célba és növekvő számban utasították vissza jogosítványaik megújításának kérelmezését.

- Gao Zhisheng, védőügyvéd és emberjogi aktivista az egész év folyamán szigorú rendőrségi őrizet alatt maradt, miután 2006 decemberében ’felforgatásra való felbujtás’ címén elítélték. Június 24. és július 4. között, majd szeptember 22. és kora november között ismételten érintkezési lehetőség nélkül volt elzárva és megkínozva ismeretlen helyszíneken, mielőtt a pekingi házi-őrizetbe visszavitték volna.

- Li Heping-et, emberjogi ügyvédet, késő szeptemberben ismeretlenek elrabolták, órákon keresztül verték és megmondták neki, hogy hagyjon fel emberjogi munkájával. Ezután eleresztették.
Számos aktivista a letartóztatásban halt meg, vagy röviddel azután, hogy kiengedték.

Szólásszabadság
A kínai hatóságok továbbra is törekednek az információ áramlásának szigorú ellenőrzésére. Eldöntötték, hogy milyen témákat és híreket lehet közzé tenni, és a médiacsatornákat néha arra kötelezték, hogy perceken belül reagáljanak a kormányzati irányelvekre. A hatóságok továbbra is bizonyos szavak és témák alapján blokkolnak honlapokat és szűrik az internettartalmat.

Körülbelül 30 újságíróról lehet tudni, hogy börtönben van és legalább 50 fő van börtönben mert az interneten közzétették véleményüket. Gyakran csak azért büntetnek meg embereket, mert tiltott honlapokat látogattak meg.

Annak ellenére, hogy az olimpiára való felkészülés jegyében Kínában átmenetileg lazítottak a külföldi újságírókra vonatkozó szabályozásokon, mind a külföldi, mind a belföldi újságírók ellenőrzése szigorú maradt, és az érzékeny témákról készített riportjaik miatt számos kínai újságírót börtönöztek be. Áprilisban a Közbiztonsági Minisztérium állítólag elrendelte a pekingi olimpia résztvevőinek megszűrését, 43 kategóriába osztva az eltiltandókat, melyek között egyesek politikai vagy vallási indokokon alapulnak.

Nőkkel szembeni erőszak és megkülönböztetés
A nők diszkriminációnak vannak kitéve a foglalkoztatás, az oktatás és az egészségügyi ellátás területén. A nőkkel való üzérkedés széles körben elterjedt maradt, különösen Észak-Koreából (lásd alább). Az otthoni erőszak továbbra is elterjedt maradt és a vidéken élő nők közötti öngyilkosság elsődleges okának mondják.

Májusban jelentették, hogy a dél-nyugat kínai Guangxi Zhuang Autonóm Körzetben asszonyok tucatjait kényszerítettek művi vetélésre a helyi családtervezési hivatalnokok felügyelete alatt, egyes esetekben a várandósság kilencedik hónapjában.

Szellemi és vallásos csoportok elnyomatása
Emberek milliói vannak akadályoztatva szabad vallásgyakorlatukban. Ezrek maradtak letartóztatva vagy töltik börtönbüntetésüket, nagy eséllyel kínzásnak is kitéve, csak azért, mert az állam által szentesített csatornákon kívüli gyakorolták vallásukat. Falun Gong gyakorlókat, ujgur muszlimokat, tibeti buddhistákat és földalatti keresztyén csoportokat üldözték a legkeményebben.

Értesülések szerint az elmúlt évben több, mint 100 Falun Gong gyakorló halt meg kínzás, élelem vagy gyógyszermegvonás és a rossz bánásmód másféle formái miatt letartóztatásban, vagy röviddel szabadlábra helyezésük után.

A földalatti protestáns otthoni egyházi találkozókat a rendőrség gyakran megzavarta, letartóztatták vagy bántalmazták a résztvevőket, és a templomokat néha elpusztították.

• Hua Huaiqi-t, egy pekingi házi-csoport egyházi vezetőjét júniusban az igazságszolgáltatás akadályoztatásáért zárt tárgyaláson hat hónap börtönre ítélték. Azt mondták, hogy bántalmazták a börtönben. 76 éves édesanyját, aki tiltakozott a fiával való bánásmód ellen, két év börtönre ítélték köz-, és magántulajdon sérelmére elkövetett károkozásért, mert sétapálcájával rávert egy közeledő rendőrkocsi elülső fényszórójára.
  
  A kínai nem-hivatalos katolikus egyház tagjait elnyomták. Egy idősebb katolikus püspök, Han Diangxiang, gyanús körülmények között fogságban halt meg, miután több mint 20 évet töltött börtönben. A helyi hatóságok gyorsan elhamvasztották.
  
  Az összes vallás követői nehezen jutottak jogi tanácsadáshoz, mivel az ilyen érzékeny ügyekkel foglalkozni hajlandó ügyvédeket gyakran zaklatták, letartóztatták és börtönbe zárták.

Xinjiang Ujgur Autonóm Körzet
A hatóságok folytatták az USA-vezette ’terror elleni háború’ felhasználását, hogy igazolják az ujgur kisebbség, akik elsősorban a Xinjiang Ujgur Autonóm Régióban (XUAR) laknak, súlyos elnyomását, ami az emberi jogok súlyos megsértéséhez vezetett. Az ujgur műveltségi azonosságtudat erőszakmentes kinyilvánításait kriminalizálták. Az ujgurok voltak az egyedüli csoport Kínában, amelynek tagjait tudvalevőleg olyan politikai bűnök miatt ítéltek halálra és végeztek ki, mint ’szeparatista tevékenység’.

Kína egyre sikeresebben használta fel a Shanghai-i Együttműködési Szervezetet a szomszédos országokat nyomás alá helyezésére, többek között Kirgizisztánt, Üzbegisztánt és Kazahsztánt, hogy együttműködjenek az ujgurok kierőszakolt Kínába történő visszatérésében.

Növekedett azon ujgurok száma, akiket külföldön tartóztattak le, majd visszatoloncolták őket Kínába, ahol halálbüntetéssel és esetleges kivégzéssel kellett szembesülniük, többek között más nemzetekből származó ujguroknak is.

- Ismail Semed-et, akit 2003-ban toloncoltak vissza Kínába Pakisztánból, ’az anyaföld kettészakításának kísérlete’ és lőfegyverek, valamint robbanószerek birtoklása címén végezték ki.

- Ablikim Abdiriyim-et, Rebiya Kadeer ujgur aktivista fiát titkos tárgyaláson ítéltek 9 év börtönre ’szecesszionista cselekményekre való felbujtás és azokban való részvétel’ címén. A hivatalos források alapján ezek a cselekedetek többnyire annyiban álltak, hogy a Yahoo ’ujgur-nyelvű webmesterét’ megkérte, hogy cikkeket helyezzen el a honlapján. Mindazonáltal mind a Yahoo!, mind az Alibaba, a kínai internetszolgáltató, amely működteti a Yahoo! China szolgáltatásait, kijelentették, hogy nincsen nekik ujgur nyelvű webszolgáltatásuk. Ablikim Abdiriyim-et a jelentések szerint megkínozták és másféle rossz bánásmódban részesítették, és a hallottak szerint nehézséget okozott neki saját családtagjainak felismerése a decemberi látogatásnál. A hatóságok továbbra is megtagadják tőle az orvosi ellátást.

A hatóságok egy nagyarányú, a XUAR-ba történő, Han-kínai migrációs politikát űznek, hogy megoldják az állítólagos munkaerőhiányokat, miközben nagyszámú fiatal ujgur nőt és leányt – a jelentések szerint több mint 200,000-et – küldenek gyárakba Kelet-Kínába, nehéz körülmények között, alacsony fizetéssel, gyakran a helyi hatóságok által kényszerítése alatt.

Tibeti Autonóm Körzet és más tibeti etnikumú területek
A tibetiek vallás-, szólás-, és gyülekezési szabadsága továbbra is szigorúan korlátozott. A Vallásügyi Állami Hivatal Kínában létrehozta a tibeti buddhista tanítók azonosításának és oktatásának kormányzati ellenőrzését. A Dalai Lámát támogató békés megnyilvánulásokat továbbra is súlyosan megbüntették. A tibetiekkel szembeni leckéztetésekről hírt vinni akaró törekvéseket is súlyosan megbüntették.

- Gansu provinciában a rendőrség letartóztatott körülbelül 40 tibeti gyermeket, mert Tibet szabadságát éltető szlogeneket írtak a falakra. Szemtanúk elmondása szerint a gyerekek közül 4 kábult és sérült volt, és egyiküket esténként rendszeresen elvitték, s reggeli visszatértekor összevert volt és képtelen a beszédre.

- Runggye Adakot, egy tibeti nomádot, aki egy kulturális fesztiválon nyíltan követelte a Dalai Láma visszatérését, nyolc év börtönre büntették ’az ország kettészakítására irányuló felbujtás’ és ’a közrend súlyos megbontása’ címén. Másik hármat 10, 9 és 3 évre börtönbe zártak ’külföldi szeparatista erőkkel való összejátszás az ország kettészakításának érdekében és politikai nyomtatványok osztogatása’ címén, azon törekvéseik miatt, hogy adatokat küldjenek tengerentúli szervezeteknek Runggye Adak letartóztatásáról.

Észak-koreai menekültek
Körülbelül 50,000 észak-koreai menekültről volt tudott, hogy Kínában húzták meg magukat, folyamatosan félelemben élve a deportálástól. Úgy tudjuk, hogy minden hónapban észak-koreaiak százait toloncolták vissza Észak-Koreába anélkül, hogy lehetőséget adtak volna nekik kapcsolatot teremteni az UNHCR (ENSZ Menekültügyi Főbiztos) kínai irodáival. A Kínában lévő észak-koreaiak többsége nő volt, akik közül sokakat Kínába adtak el és akiknek az volt az elsődleges lehetősége arra, hogy elkerüljék az Észak-Koreába történő erőszakolt visszatérésüket, hogy eladták őket kínai embereknek feleségül. A Kínában született, észak-koreai menekült nők gyermekei gyakorlatilag jogállás nélküliek és komoly nehézségekkel kell szembesüljenek, mikor oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz akarnak jutni.

- Kim Yong-ja, egy iratokkal nem rendelkező észak-koreai nő, a jelentések szerint fogságban öngyilkosságot követett el az Észak-Koreába való erőszakolt visszatéréstől való félelmében. Azon 40 észak-koreai menekültek közé tartozott, akiket a Hubei Provincia-beli Qinhuangdao közelében tartóztattak le.

Hong Kong Speciális Adminisztrációs Körzet
Júliusban, Hong Kongnak a kínai szuverenitáshoz való visszatértének 10. évfordulóján, emberek tízezrei tüntettek politikai és emberjogi reformokért. Tengerentúli Falun-Gong gyakorlók százaitól az évforduló előtti utolsó pillanatokban tagadták meg a Hong Kongba való bejutást. Decemberben a Nemzetiségiek Kongresszusának Állandó Bizottsága úgy döntött, hogy csak 2017-ben, nem pedig 2012-ben tartja lehetségesnek a Hong Kong Speciális Adminisztrációs Körzet Fővezetőjének közvetlen megválasztását.

Nők elleni erőszak
Az év első három hónapjában az otthoni erőszak esetei 120 százalékkal növekedtek – ezt az emelkedést annak tulajdonítják, hogy a rendőrségnek nagyobb hajlandósággal jelentik az ilyen visszaéléseket. Az aktivisták további módosításokat sürgetnek az Otthoni Erőszak Rendelethez, ami az otthoni erőszakot elkövetők kriminalizálására és az azonos nemű párokat előtérbe hozására irányult.

Leszbikusok és homoszexuális férfiak elleni diszkrimináció
Leszbikus és homoszexuális aktivisták kritizálták a Hírközlési Hatóság egyik rendeletét, amely szerint az azonos nemű párokat mutató TV műsorok ferde-hajlamúak és nem alkalmasak a családi tévézésre. Júliusban a Legfelsőbb Bíróság diszkriminálónak ítélt egy törvényt, amely az azonos neműek szexuális kapcsolatának nyilvános voltát kriminalizálta, de a heteroszexuálisokat ugyanezért nem kriminalizálta.

Menedékkérők
A bevándorlási törvénysértésekkel vádolt menedékkérőket továbbra is elzárják, amíg menedékkérésüket el nem bírálják. Májusban egy helyi NGO (Nem-Kormányzati Szervezet) jelentette, hogy számos menedékkérőt, akiket a bevándorlási elkülönítő épületekben tartottak fogva, a többi bennlakó előtt a bevándorlási hivatalnokok meztelenre vetkőztették és megalázták és megtagadták tőle a megfelelő egészségügyi ellátást.

Októberben, a Csúcs Kastély nevezetű bevándorlási fogházban tartott 29 menedékkérő három-napos éhségsztrájk tartott, hogy tiltakozzanak elnyújtott fogvatartásuk ellen. Támogatói csoportok szerint vannak köztük olyanok, akiket már egy éve tartanak fogva, míg a hatóságok ragaszkodnak ahhoz, hogy legtöbbjük csak egy hónapja van benn.

Amnesty International jelentése

Open letter to Chairman of the Standing Committee of the National People’           Congress ont he reform of Re-education through Labor (ASA 17/020/2007)

• People’s Republic of China: The Olympics countdown – one year left to fulfil human rights promises (ASA 17/024/2007)

• China: The Olympics Countdown – Repression of activists overshadows death penalty and media reforms (ASA 17/015/2007)

• Hong Kong’s return to Chinese sovereignnty: ten years on (ASA 19/001/2007)

• China: Internal Migrants: Discrimination and abuse – the human cost o fan economic miracle’ (ASA 17/008/2007)

• China: Remember the Gulja massacre? China’s crackdown on peaceful protesters (ASA 17/002/2007)

A Tibetet Segítő Társaság fordítása nyomán