Az Amnesty International hiányosságokat talált a Kínáról szóló ENSZ emberi jogi jelentésben

2009. február 13./Genova/Reuters/WTN/TibetPress

2009. február 5.
Az Amnesty International (AI) azzal vádolja Kínát, hogy megpróbálja „eltusolni” a kisebbségek elleni atrocitásokat első emberi jogi jelentésében, ami az ENSZ új módszerével készült.

A diplomaták február 9.-én vonják kérdőre Kínát ezzel kapcsolatban, az országok jelentéseinek értékelésében ekkor kerül erre sor. Az értékelés, mely minden ENSZ tagállamra kiterjed, tavaly év vége óta tart.

„Kína elszánta magát az együttműködésre más országokkal, az emberi jogok területén.” - Áll a kínai jelentésben. Erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy törvényeik védjék a nők, az idősek, a fogyatékkal élők és a kisebbségek jogait.

Az AI üdvözli Kína részvételét e vizsgálatban, és rámutat a Kína által összeállított jelentés hiányosságaira, bemutatja súlyos jogsértéseiket.

„A kínai jelentés nem ejt szót rengeteg égető problémáról.” Nyilatkozta Roseann Rife az AI Ázisiai és Csendes-óceáni igazgatója.

Továbbá figyelmen kívül hagyja az olyan, nemzetközi felháborodást kiváltó eseményeket, mint például a tibeti és az északnyugati Hszincsiang tartománybeli jogsértések.

Nem tesz említést a Falun Gong szekta tagjainak üldözéséről, illetve a kínai jogrendszerről, amely lehetővé teszi a tárgyalás és ügyvédi segítség lehetősége nélküli bebörtönzést.

Kínában hivatalosan ötvenhat etnikai kisebbséget ismernek el. Az elkeseredés azok között, akik fenyegetve érzik nyelvüket, kultúrájukat, vagy vallásukat, gyakran vezetett erőszakhoz, ami diplomatikus körökben kellemetlenül érintette Pekinget.

A tavaly márciusi tibeti zavargások elfojtása felhívta a nemzetközi közvélemény figyelmét a tibeti száműzöttek követeléseire. Ezek az autonómiatörekvések nyilvánultak meg azokon a Kína-ellenes demonstrációkon, amelyek az olimpiai láng útját is kísérték.

Az Olimpia nyitó ünnepsége előtt néhány nappal muszlim szeparatisták merényletet követtek el a határőrök ellen. Ez arra késztette a Kínai hatóságokat, hogy az Ujgur függetlenség híveit az olimpia egyik legfőbb biztonsági kockázatának nyilvánítsák.

Bár Kína alkotmánya garantálja a vallásszabadságot és a kisebbségek jogait, az ujgurok és a tibetiek is diszkriminációról, és vallásuk üldözéséről panaszkodnak.