Az Amnesty International helyteleníti a MOB hozzáállását a kínai emberi jogi helyzethez

2008. április 13./Amnesty International/TibetPress

Az Amnesty International helyteleníti a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) hozzáállását a pekingi olimpiai játékokhoz az emberi jogok vonatkozásában. A jogvédő szervezet szerint nem a bojkott az egyetlen eszköze annak, hogy a MOB kifejezze aggályait a kínai emberi jogi helyzettel kapcsolatban, és felszólaljon ezek ellen a jogsértések ellen.

Azzal, hogy a MOB bojkott-ellenes hozzáállását hangsúlyozza, és ezzel úgy tesz, mintha nem venne tudomást arról, hogy más lehetőségei is vannak a cselekvésre, lerázza magáról azt a feladatot, melyet pedig épp az Olimpiai Charta kíván meg a bizottságtól.

Nem politikai ügy, hogy Kínában az olimpiai játékokhoz kötődő építkezések során több százezer embert telepítettek ki részleges vagy teljes kompenzáció nélkül (kínai kormányzati adatok szerint 2002 és 2007 között 6037 családot, nemzetközi szervezetek adatai szerint több mint 1 millió embert telepítettek ki), a jogtalan kilakoltatás ellen felszólalókat pedig börtönbe zárták és megkínozták, ahogy az Amnesty International által feldolgozott Ye Guozhu kilakoltatott esete is mutatja. Az sem a politikához tartozik, hogy Kína a beígért reformok ellenére még alkalmazza az átnevelő munkatábor intézményét, sőt, épp a pekingi olimpia kapcsán a közrend fenntartására hivatkozva 2006 májusában a pekingi hatóságok a csavargók és kisstílű bűnözők esetében állítások szerint elfogadták az átnevelő munkatábor alkalmazhatóságát, hogy így tisztítsák meg a várost a rendezvény előtt. Az átnevelő munka Kínában olyan fogva tartást jelent, melyet vádemelés, bírósági eljárás, vagy igazságügyi felülvizsgálat nélkül tehetnek meg, és a fogva tartást illető döntések kizárólag a rendőrség kezében vannak.

A MOB ilyen és ehhez hasonló emberi jogi sértések esetén nem rázhatja le magáról a felelősséget azzal, hogy a sport és a politika nem egy terület, mert itt nem politikáról van szó. A MOB-nak nem kihátrálni kell a kínai emberi jogi helyzet javítására tett nemzetközi törekvésekből, hanem meg kell találnia a felvállalható cselekvési lehetőségeket. Erre köteleznek továbbá azok az előzmények, hogy az emberi jogi helyzet javítása fontos tárgyalási alap volt, mikor Kína megkapta az olimpia rendezési jogát, és mind a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, mind a kínai tisztviselők a helyzet javulását vetítették előre.

Az Olimpiai Charta szerint az Olimpizmus egyik alapelve "az emberi méltóság megőrzése" és "egy békés társadalom előmozdítása". Az alapokmány a rendezvény céljául tűzi ki, hogy "a sportot az emberiség harmonikus fejlődésének a szolgálatába állítsa".