Az Amnesty International éves jelentésének regionális fejezete - Ázsia

2009. június 6./Amnesty International/TibetPress

Az ázsiai és csendes-óceáni régió nagy részében 2009. első negyedévében romlott az emberi jogi helyzet. Dél-Ázsiában a sri lankai és pakisztáni konfliktusok nagy károkat okoztak a civil lakosság számára és több százezer embernek kellett elhagynia lakhelyét. Kínában a globális pénzügyi válság súlyosbította a vidéki zavargásokat és a bevándorló munkások helyzetét, amire a kormány még keményebb elnyomó intézkedésekkel válaszolt. Fijiben egy puccsot követően autoritárius katonai kormány került hatalomra, míg Kambodzsában az emberi jogok egyik legközismertebb megsértőjének rég várt bírósági tárgyalását széles körben eltrejedt korrupciós állítások kísérték és egy kormányzati fenyegetés az eljárás idő előtti megszüntetésére.

Elvonás és kizárás
Az észak-koreai kormány bejelentése a nukleáris program újraindításával kapcsolatban növelte a nemzetközi feszültségeket. Az országban újra éhínség fenyeget, Észak-Korea ennek ellenére elutasította az USA-ból érkező élelmiszer-segélyt és öt amerikai humanitárius szervezetet távozásra szólított fel március végi határidővel.

Januárban biztonsági erők és bontómunkások mintegy 400 családot telepítettek ki erőszakkal Dey Kraham közösségből Phnom Penh fővárosban, miáltal a családok nagy többsége hajléktalanná vált. A kijelölt újraletelepedési területen nincs tiszta víz, villany, szennyvízelvezetés, az alapvető ellátás hiányos, és távol esik attól a területtől, ahol a közösség kereső tevékenységét folytatja. Megközelítőleg 150,000 kambodzsait fenyeget az erőszakos kilakoltatás veszélye a földviták és az agráripari és városi fejlesztési projektek kapcsán.

Januárban a thai biztonsági erők legalább 1000 rohingyát – a mianmari Rakhine megye észak-nyugati részén élő muszlim kisebbség tagját – arra kényszerítették, hogy hajóval elhagyják dél-nyugat Thaiföldet. A Thaiföld és Malájzia felé a tengeren menekülő rohingyák ezrei közül több százan eltűntek, feltehetőleg megfulladtak. A rohingyáktól Mianmarban megtagadják az állampolgárságot és gyakorlatilag hontalanokká váltak. A közülük Mianmarba visszatérők emberi jogai komoly veszélyben vannak, kényszermunka, erőszakos kitelepítés, földelkobzás, mozgásszabadság súlyos korlátozása fenyegeti őket.

Indiában áprilisban zajlottak a parlamenti választások, melyek eredménye még mindig bizonytalan. Orissában a keresztény kisebbség több mint 7000 tagja továbbra is belső menekültek számára felállított táborokban senyved Kandamal körzetében, miután hindu nacionalista szervezetek célba vették őket a 2008. augusztusától októberéig tartó időszakban.

Bizonytalanság
A pakisztáni Talibán megnövelte az ellenőrzése alá tartozó területet és átvette az igazgatás felelősségét a 3-4 millió személy lakta északnyugati határmenti terület, Malakand körzete felett, a pakisztáni kormánnyal kötött "béke alkut" követően. A Talibán beavatkozása és a keménykezű kormányzati katonai válasz következtében mintegy egymillió személy kényszerült otthona elhagyására. A Szvat-völgyben, Malakand körzet szívében heves harcok alakultak ki a kormányzati erők és a Talibán között április végén és májusban, ami miatt újabb tömegeknek kellett elhagyniuk otthonaikat.

Az év elején negyedmillióan szorultak két tűz közé a kormányzati biztonsági erők és a Tamil Eeleam Felszabadító Tigrisei (LTTE) között Wanniban, észak-kelet Sri Lankában. Az ENSZ becslései szerint április végére több mint 6500 civil vesztette életét és 13 000-en sebesültek meg a harcok során. Az LLTE erőszakkal otthona elhagyására kényszerített és az ellenőrzése alá tartozó Wanni-i területére hurcolt civileket, ahol gyakorlatilag túszként és élő pajzsként használta őket a sri lankai fegyveres erők ellen.

Mivel a sri lankai kormány korlátozta a humanitárius szervezetek hozzáférését az LTTE ellenőrzése alá eső területekhez, az egészségügyi ellátás kritikusan alacsony szintre esett, és növekedett a megelőzhető elhalálozások száma. Áprilisban a harcok intenzívebbé válásával egyre erősödött a nemzetközi nyomás egy átmeneti humanitárius fegyverszünet kikényszerítésére. Több tízezer civil költözött kormányzati ellenőrzés alatt álló területekre. Jelenleg több mint 150 000 belső menekült tartózkodik 20 átmeneti táborban a Vavuniya körzetben. A beszámolók alapján azonban ezek a hatóságok által felállított "jóléti falvak" túlzsúfoltak és nem megfelelő a felszereltségük. Hiteles jelentések számolnak be arról, hogy több tucat személyt tartóztattak le és vittek ismeretlen területekre, illetve kívülállók számára elzárt helyekre. Nemzetközi emberi jogi megfigyelőket nem engednek belépni a konfliktus által sújtott területre.

Az afganisztáni nem kormányzati biztonsági hivatal, az ANSO szerint 342 civil vesztette életét a felkelők támadásai és a nemzetközi erők műveletei miatt 2009. első negyedévében. A Talibán és más felkelő csoportok 2009. elején fokozni kezdték támadásaikat. Április 1-én öngyilkos merénylők támadtak meg egy tartományi tanácsi épületet Kandaharban. A merényletben 11 személy vesztette életét, köztük Kandahar oktatási vezetője és a tartományi egészségügyi hivatal helyettes vezetője. Az ANSO szerint a lázadók támadásainak száma a 2009 februári 381-ről 527-re növekedett 2009. márciusában. A lázadók tevékenysége az északi és nyugati területeken is tovább növekedett. Az Afgán Egészségügyi Minisztérium szerint az ország 27 millió lakosából 9 millió élelmiszer-ellátása veszélyeztetve van, ami növeli a szezonális és fertőző beteségek kockázatát. Több mint 230 000 belső menekült él nyomorúságos körülmények között sátrakban, sárkunyhókban és omladozó épületekben, fűtést, ruházatot és egészségügyi ellátást nélkülözve.

2009. első negyedévben ugrásszerűen nőtt a felkelők civilek ellen irányuló támadásainak száma és intenzitása Thaiföld déli muzulmán-többségű területein. A 2008-ban tapasztalt csökkenést követően a felkelők újult erővel, különlegesen brutális támadásokat indítottak, melyek során legalább öt lefejezés történt. A Krue se Mecset megostromlásának ötödik évfordulóján, április végén 10 embert gyilkoltak meg 24 óra alatt.

2009. márciusában hivatalosan 209 000 menekült szerepelt a jelentésekben, akik a fülöp-szigeteki katonai erők és a Moro Iszlám Felszabadítási Front között zajló alacsony szintű ellenségeskedések miatt kényszerültek lakhelyük elhagyására. Közülük sokan a 2008. augusztusi harcok során hagyták el lakhelyüket, és nincs lehetőségük arra, hogy megélhetést találjanak maguknak. Az Amnesty International által áprilisban megkérdezett személyek azt mondták, hogy mivel nincs élelmük, életüket kockáztatva kénytelenek visszatérni falvaikba, hogy összegyűjtsék, ami terményeikből megmaradt. A béketárgyalások elakadtak.

Vélemény
2009. áprilisában Kína közzétette első Nemzeti Emberi Jogi Akciótervét, ugyanakkor a hatóságok nagy erőket fordítottak a Tienanmen téri, demokráciáért folytatott tüntetés 20. évfodulója és a májusi szecsuáni földrengés első évfordulója kapcsán fellépő feszültségek letörésére. Több mint 100 emberi jogi aktivistát önkényesen letartóztattak vagy erőszakosan bántak velük, bár legtöbbjüket szabadon engedték azóta. A tibetiek lakta területeken történő tüntetésekről érkező hírek együtt jártak a biztonsági intézkedések szigorúbbá tételével. A tüntetések azon 1959-ben levert tibeti lázadás 50. évfordulóján történtek, melyet követően a Dalai Láma Indiába menekült. Emellett a biztonsági intézkedések szintje továbbra is magas Xinjiang Ujgur Autonóm Tartományban. Két ujgur származású személyt, Abdurahman Azat-ot és Kurbanjan Hemit-et, végeztek ki április 9-én egy 2008. augusztusi támadásban való állítólagos szerepük miatt. A támadás 4 nappal a pekingi olimpia kezdete előtt történt. 17 határőr vesztette életét és további 15 sérült meg. Két tibeti férfit, Losang Gyaltse-t és Loyar-t, halálra ítéltek április 8-án Lhasa-ban, két, halálos kimenetelű szándékos gyújtogatásban való állítólagos érintettségük miatt, amik 2008. márciusában történtek a tibetiek lakta területeken zajló lázongások során.

Egy évvel azután, hogy a Nargis ciklon Mianmarban pusztított, a mentési munkálatok előrehaladtával a kormányzat egyre több személyt büntetett a burmai társaiknak való segítségnyújtásért. A 21 személy, akit segítségnyújtásért, a ciklonról való jelentésért illetve a halottak eltemetéséért tartóztattak le, a Mianmarban fogva tartott 2100 politikai fogoly közé tartozik. Továbbra is rendszeresen történnek letartóztatások. Sok foglyot családjától távol tartanak fogva, egészségük legyengült. Köztük raboskodik a népszerű komikus és veterán aktivista Zargana, akit segítségnyújtási akciók szervezése miatt tartóztattak le, illetve mivel kritizálta a kormány intézkedéseit a ciklon kapcsán.

A 2008. decemberi választások Bangladesben a hadsereg által uralt ideiglenes kormány végét jelezték, az Awami Liga pedig az ország emberi jogi helyzetének javítását ígérte. A kormányzat kezdeményezéseket tett egy, az 1971-es konfliktus eseményeit vizsgáló bíróság felállítására – ezen konfliktus eredményeként vált Banglades függetlenné Pakisztántól, ám május elejéig a kormány még nem adott választ a számonkérés mikéntjével kapcsolatban. A Bangladesi Lövészek (BRD) késő februári lázadása során több mint 50 katonai személy vesztette életét. Napvilágot láttak, ám nem nyertek megerősítést a letartóztatott BDR-tagokkal szembeni durva bánásmódról szóló beszámolók. Május elején a kormány még nem tette közzé a három, egymástól függetlenül folytatott, lázadással kapcsolatos vizsgálat eredményét, és még nem tette egyértelművé, hogy katonai vagy polgári bíróság előtt kerülnek megtárgyalásra az események.

Fijiben, miután áprilisban a Fellebbviteli Bíróság törvénytelennek nyilvánította a nem választások útján hatalomra került katonai kormányt, a köztársasági elnök hatályon kívül helyezte az 1997-es alkotmányt, elbocsátotta a bírói testületet, 2014-re halasztotta a választásokat és 30 napra katonai tövénykezést vezetett be. Új "szükségállapot" szabályozást fogadtak el, amely felmenti a rendőrségi és a katonai személyzetet a felelősségrevonás alól még akkor is, ha eljárásuk halált vagy sérülést okoz. Ezek a szabályok a média cenzúrázásához és újságírók őrizetbe vételéhez, az egyesülési szabadság súlyos korlátozásához, az emberi jogok védelmezőinek és a kormányzat bírálóinak megfenyegetéséhez vezettek.

Sri Lankában a véleménnyilvánítás szabadsága súlyos fenyegetés alatt áll. A sajtót növekvő mértékű támadás érte, ezek közé tartozik a Sunday Leader szerkesztője, Lasantha Wickramatunge januári meggyilkolása.

A malájziai miniszterelnök, Najib Tun Razak új kormánya az áprilisi hatalomba lépést követően nagy kihívásokkal néz szembe az emberi jogok területén, különös tekintettel a szólás szabadságával és az igazságszolgáltatási rendszer reformjával kapcsolatban. Januárban Kugan Ananthan rendőrségi őrizetben halt meg; testén súlyos fizikai bántalmazás jelei voltak megfigyelhetők. Márciusban a blogírókon történt váratlan rajtaütés során 8 személyt vádoltak meg a peraki szultán kritizálásával. Több tucat személyt még mindig fogva tartanak a Belbiztonsági Törvény adminisztratív fogvatartási rendelkezései alapján, ami lehetőséget nyújt határozatlan idejű fogvatartásra, vádemelés vagy tárgyalás nélkül.

Büntetlenség
Történelmi előrelépés, hogy márciusban a kambodzsai bíróság rendkívüli kamarái, melyeket a vörös khmerek több mint 30 évvel ezelőtt elkövetett rémtetteinek kivizsgálására állítottak fel, megtartották első bűnvádi eljárásuk bevezető tárgyalását. A Duch-ként ismert Kaing Guek Eav-ot emberiség elleni és háborús bűntettek elkövetésével vádolják, melyet az S-21 Biztonsági Iroda, közismertebb nevén “Tuol Sleng” vezetőjeként hajtott végre. Ugyanakkor a kambodzsai ügyész nem volt hajlandó öt esetnél többet meghallgatni, és a bíróságon belüli korrupcióval kapcsolatos súlyos állítások megválaszoltalanok maradtak.