Ausztrália nem lép fel Kína ellen - mondta a tibeti miniszterelnök

2009. december 8./Herald Sun/AAP/ITSN/TibetPress

Ausztrália és a világ többi része nem lép fel Kína emberi jogi jogsértései ellen, mert nincs hozzá bátorságuk - mondja a Tibeti Emigráns kormány első választott politikai vezetője. A tibeti miniszterelnök Ausztráliában részt vett a Világvallások Konferenciáján, ahol azt mondta, hogy az országok vagy a félelem, vagy a mohóság miatt engednek Kínának.

,,A kis országok félelemből, a nagy országok mohóságból engednek Kínának.'' mondta ma Melbourne-ben. ,,A demokrácia és az emberi jogok nem fontosak, mert az üzleti érdekek sokkal fontosabbak. Ezért nem vagyunk elégedettek más államok és hatalmak viselkedésével.'' A Rinpocse 1959 óta, mióta elmenekült Tibetből, az indiai Dharamsalában él száműzetésben, ahol a Dalai Láma is. Azt mondja, a tibeti kormány nem neheztel azokra a vezetőkre, akik nem találkoznak a Dalai Lámával. Az ausztrál miniszterelnök, Kevin Rudd sem fog találkozni a Dalai Lámával a tibeti vallási vezető e havi ausztráliai látogatása során.

,,Nem neheztelünk azért, mert nem fogadják a Dalai Lámát vagy nem találkoznak vele.'' mondta a Rinpocse. ,,Amiben viszont csalódtunk, az az, ahogy az emberi jogok problémáját kezelik.''

 

Szerinte ez a probléma nem korlátozódik csak Kínára. Más országokban is történnek emberi jogi jogsértések például az afrikai kontinensen, de a nemzetközi közösség részéről is történt némi fejlődés ezeknek a megállításában. De a világ legnagyobb népességével rendelkező Kína a legnagyobb tettesek közé tartozik. ,,De a világnak nincs bátorsága hozzá, hogy megállítsa, vagy legalább változtasson rajta.'' mondta a Rinpocse. A Rinpocsét először 2001-ben választották a Tibeti Emigráns Kormány vezetőjévé, majd 2006-ban újraválasztották. Két fő célja megoldást találni Tibet problémájára, valamint gondoskodni a száműzetésben élő, különösen az indiai, nepáli és bhutáni tibetiek jólétéről. Az első cél még folyamatban van.

Amikor a Rinpocsét megválasztották, a tárgyalások a tibeti közösség és Kína között már nyolc éve megszakadtak. Elérte, hogy 2002-ben újrainduljon a párbeszéd. Nyolc tárgyalási fordulót meg is tartottak. ,,Nem célunk az elszakadás, sem a függetlenség visszaállítása.'' mondta a Rinpocse. ,,A célunk a tibeti nemzetiségi autonómia a Kínai Népköztársaság Alkotmányában is deklarált jogainak biztosítása.''

A tárgyalások utolsó fordulóján egy memorandumot adtak át Kínának, amely arról szólt, hogy az Alkotmány rendelkezéseit végrehajtva hogy adjanak Tibetnek kulturális és szellemi autonómiát. De hozzátette, hogy erre az 1959. óta száműzetésben élő tibeti közösségnek még türelmesen kell várakoznia.

fordítás TST