Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Aung Szan Szú Kji, az első burmai Nobel-békedíjas - Portré

2010. november 13. /MTI/TibetPress

A szombaton szabadon bocsátott Aung Szan Szú Kji Mianmar (az egykori Burma) erőszakmentes demokratikus mozgalmának legismertebb vezetője, aki - Indira Gandhihoz, Benazir Bhuttóhoz hasonlóan - családi indíttatásból állt a népe sorsát megjavítani akarók élére.

1945. június 19-én született Rangunban, a család harmadik gyermekeként. Apját, U Aung Szan tábornokot, Burma nemzeti hősét, a világháborút követően a brit gyarmati uralom elleni felszabadító harc egyik vezetőjét fél évvel a függetlenség kinyilvánítása előtt, 1947. július 19-én gyilkolták meg.

Aung Szan gyermekkora óta külföldön nevelkedett. Arisztokrata származású diplomata anyját 1960-ban nagykövetté nevezték ki, s leánya vele együtt utazott Új-Delhibe. Az indiai évek alapvetően meghatározták későbbi politikai pályáját, kiváló kapcsolatokat épített ki Indira Gandhi indiai kormányfő családjával. 1964-67 között az oxfordi egyetemen tanult filozófiát, politika-tudományt és gazdaságtörténetet, majd 1969-től 1971-ig az ENSZ adminisztratív és költségvetési kérdésekkel foglalkozó tanácsának titkárságán dolgozott. 1972-ben férjhez ment az Oxfordban megismert Michael Arishoz, aki a buddhista vallással és Tibettel foglalkozik. A  házaspárnak két fia született.

28 évi távollét után 1988-ban tért haza Burmába, eredetileg azért, hogy halálos beteg édesanyját ápolja. Burmát akkor éppen súlyos belpolitikai válság rázta meg, a diákok és a munkások állandó tüntetéseken próbálták megbuktatni a diktatúrát. Aung SZan Szú Kji ekkor vált Burma "második függetlenségi háborújának" vezéralakjává, szabad változásokat és politikai reformokat követelve járta az országot.

A tüntetéseket a hadsereg brutálisan leverte, 1988. szeptember 19-én katonai junta vette át a hatalmat. A Törvényes Rend Helyreállításának Tanácsa még a korábbi diktatúránál is kegyetlenebb rendszert vezetett be. Öt nappal később a politikusnő Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) elnevezéssel pártot alapított, amelynek főtitkárként a junta távozását, ideiglenes kormány felállítását és szabad választások kiírását követelte, amiért 1989. július 20-án házi őrizet alá helyezték. 1990. május 27-én választásokat rendeztek az időközben Mianmarrá átkeresztelt Burmában. A pártvezető személyesen ugyan nem indulhatott, pártja mégis megszerezte a parlamenti mandátumok 82 százalékát, ám győzelmét a katonák soha nem ismerték el. Első házi őrizete 1995. július 10-ig tartott, ezután az akkor már Nobel-békedíjas politikusnő öt évig viszonylag szabadon mozoghatott, bár folyamatosan akadályozták politikai tevékenységében. Aung Szan tisztában volt vele, hogy ha elhagyja az országot, sose engednék vissza, ezért 1999 márciusában - bár engedélyezték - nem merte felkeresni haldokló férjét Nagy-Britanniában.

2000 szeptemberében ismét házi őrizetbe helyezték, s ezt csak tizenkilenc hónap után oldották fel, de Aung Szan Szú Kjit és társait 2003. május végén a hatóságok ismét letartóztatták. Az ürügy az volt, hogy egy vidéki kampánykörútján pártja és a kormánypártiak között véres, halálos áldozatokat is követelő összecsapásra került sor. Hónapokig ismeretlen helyen tartották, csak szeptemberben engedték vissza ranguni otthonába és elrendelték házi őrizetét, amit 2005 őszén, majd 2007-ben meghosszabbítottak.

2008-ban éhségsztrájkba kezdett, egy hónap elteltével infúziós táplálást kapott. 2009-ben bírósági eljárás kezdődött ellene, azzal vádolták, hogy megszegte a házi őrizet szabályait azzal, hogy menedéket nyújtott egy amerikai férfinak, aki a beszámolók szerint titokban, a biztonsági ellenőrzést kijátszva - úszva - érkezett Aung Szan Szú Kji tóparti házába. Közben májusban ismét egy fél évvel meghosszabbították házi őrizetét.

Megpróbáltatásai ellenére soha nem adta fel a küzdelmet hazája sorsának jobbításáért. Harcát számos kitüntetéssel díjazták: 1991-ben - első burmaiként - a Nobel-békedíjat kapott. 2000-ben Bill Clinton amerikai elnök Szabadság érdeméremmel tüntette ki, 2008-ban pedig a Kongresszusi Aranyérem birtokosa lett. 2006-ban az Olof Palme-díjat ítélték neki. 2004-ben For The Lady címmel lemez jelent meg, amelyen rockzenészek próbálták felhívni a figyelmet a mianmari katonai diktatúrára.

A 65 éves ellenzéki vezető az elmúlt 21 évből több mint 15-et fogságban töltött.

Hozzászólások

  • #Independence 2012-10-05 23:26:16| Válasz erre
    Superior thinking demonsratted above. Thanks!

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb