Árral szemben - Interjú Ékes Józseffel, a parlamenti Tibet-Csoportelnökével
2008. november 25./kedd/Free Tibet Blog/TibetPress
Október elején megalakult a parlament Tibet csoportja, melyet jelenleg négy párt képviselői alkotnak. (Kakukktojás: MSZP) A társaság elnöke, Ékes József a Tajvani-Magyar Baráti Társaság elnökeként pontosan tudja, hogy milyen a “nagy Kína” által keltett ellenszélben képviselni egy kisebbség érdekeit. A Free Tibet Blog nagyinterjújában arról beszél, hogy miért kell kiállni Tibet mellett, hogy miért nem érdekesek a kínai propaganda filmek, és hogy mik a parlamenti Tibet csoport tervei.
FTB: Miért és hogyan alakult meg az országgyűlés Tibet-csoportja?
Ékes József: Igen érdekes folyamat volt, hiszen az augusztusi olimpia és más rendezvények miatt a magyar parlament emberi és kisebbségügyi bizottsága sokat foglalkozott ezzel a kérdéssel. A KDNP részéről Semjén Zsolt a tibeti kérdést több helyen, több alkalommal feszegette, és persze volt egy parlamenti előterjesztése is. Akkor úgy tűnt, hogy a magyar parlament okosan próbál dönteni. Az első lépcsőben ötpárti egyeztetés volt a kérdésben, úgy tűnt, hogy a beterjesztett határozat át fog menni a parlamenten, de az MSZP teljes egészében kivonult a határozat mögül, így a parlamenti döntésnél elvérzett a tibeti álláspont.
Ekkor fogalmazódott meg a gondolat, hogy nem hagyjuk ezt ilyen szinten, egyrészről az idevágó nemzetközi szerződések, az ENSZ, az Európa Tanács, az Európai Unió is mind kötelez minket, csakúgy, mint a demokrácia vagy az emberi jogok melletti kiállás.
Igenis ki kell tudnunk mondani, az emberjogi, vallási kérdéseknek a világ minden részén demokratikusan kell működniük. Nem a „nagy” Kína elleni politika késztetett minket arra, hogy Tibet mellé álljunk.
Ékes József
1951. augusztus 15-én született Ajkán. Villamosipari szakmunkásként huszonhárom éven keresztül az Ajkai Erőműjavító- és Karbantartó Vállalatnál dolgozott, különböző beosztásokban. Felsőfokú tanulmányoknak minősülő kereskedelmi és idegenforgalmi menedzser szakképesítést szerzett. Huzamosabb időt töltött Németországban és Ausztriában. 1994-ben Angliában elvégzett egy vállalkozásfejlesztési, majd egy kereskedelmi menedzseri tanfolyamot. Az 1998. évi országgyűlési választásokon Fidesz-MDF közös jelöltként egyéni mandátumot szerzett (Veszprém 1. vk., Ajka). A 2002. évi választásokon ismét egyéni mandátumot szerzett Ajkán; május óta tagja a környezetvédelmi, és 2003. november 1-ig alelnöke a területfejlesztési, azóta pedig tagja az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi állandó bizottságnak. 2002 szeptemberétől az Európa Tanács parlamenti képviselője, 2003. április 12. és 2004. június 13. között az MDF megfigyelői státusú megfigyelője az Európai Parlamentben. 2006. május 30-tól az Európai ügyek bizottságának tagja.
FTB: Hányan vannak a Tibet csoportban?
ÉJ: Az MDF-ből egy fő, az SZDSZ-ből négy fő, s ami engem meglepett, hogy Fodor Gábor is csatlakozott hozzánk. A KDNP-ből van hat fő és a Fideszből kilenc fő, de ez a kör tovább fog bővülni. A csoport húsz képviselővel alakult meg, itt szeretnék utalni a tajvani-magyar baráti társaságra, ami tizenkét fővel indult, s ma már harminchárman vagyunk a társaságban. Ott is kimondtuk, és kihangsúlyoztuk, hogy nem a nagy Kína ellen akarunk fellépni, hanem az emberi jogok, kisebbségek kérdésében és adott esetben egyfajta autonómia kérdésében. Örülünk annak, hogy Tajvan és Kína között a viszony kezd rendeződni, elindultak a közvetlen légi járatok és megtörténtek azok a lépések, amelyek nem nagyhatalmi erőfitogtatásból, hanem az anyaország és Tajvan közötti kapcsolatok javítására irányulnak. Kína esetében persze felmerül Koszovó, vagy Abházia, Dél-Oszétia kérdése. Ezek jól mutatják, hogy hova vezet, amikor a nagyhatalmi érdekek erőszakkal próbálnak befolyási övezetet szerezni.
A baráti társaság célja, hogy megszűnjön a tibetiekkel szembeni diszkrimináció, ami Magyarországgal kapcsolatban is felmerült. Tibetiek nem kaptak magyar vízumot, erre az elmúlt két hétben volt precedens, ezt mindenképpen külügyi szinten szeretnénk felvetni, hogy ilyen diszkrimináció ne érhessen tibetieket.
Emellett Magyarországnak egyértelműen el kell köteleznie magát amellett, hogy az emberi jogi ENSZ-alapokmányok értelmében megtesz mindent annak érdekében, hogy a vallási alapon történő megkülönböztetés a világon sehol se érvényesülhessen.
FTB: Vannak már konkrét elképzeléseik, hogy a magyar Tibet-csoport milyen tevékenységet végezhet?
ÉJ: Szeretnénk a hangunkat felemelni annak érdekében, hogy ne fordulhassanak elő hasonló vízumügyek, diszkrimináció. Ha egy tibeti meghívásnak tesz eleget, ezt minden további nélkül megtehesse. Az emberi jogi bizottság elé is szeretnénk vinni az ügyet, annál is inkább, mert a kínaiak megtették azt a gesztust, hogy meghívtak a kínai nagykövetségre néhány képviselőt és ott a kínai oldalról mutatták be a tibeti eseményeket teljes mértékben az ő szemszögükből.
FTB: Elment a fejtágításra?
ÉJ: Tudatosan nem mentem el, bár nagyon sokszor hívtak a kínai követségre. Nem egyoldalú filmet szeretnék látni, hanem a valóságot, úgy ahogy a dolgok valóban történnek, eszerint szeretnék ítéletet mondani a helyzetről.
FTB: Milyen párhuzamokat lát Tibet és Tajvan viszonyában? A jelenleg hatalmon lévő KMT (Kuomintang) közeledik Pekinghez, de ez az ellenzéknek nem igazán tetszik…
ÉJ: Az a feszültség, ami évtizedeken át volt tapasztalható a kétoldalú viszonyban odáig vezetett, hogy Tajvant kirakták az ENSZ-ből. Sokáig a Kínai Köztársaság (Tajvan) képviselte a szárazföldi Kínát is a világszervezetben, sőt az egészségügyi világszervezetbe sem jut be Tajvan. A legutóbbi genfi WHO-csúcson még csak napirendre sem tűzték Tajvan felvételét, mindezt annak ellenére, hogy a tajvani-magyar baráti társaság, de nemcsak mi, hanem a térségben a szlovákiai és csehországi Tajvan-barátok rendre írnak az ENSZ, a WHO, és az Európai Unió felé, hogy legalább annyi gesztust tegyenek, hogy Tajpej a különböző szakbizottságokban szerepelhessen. Tajvan óriási segítséget nyújt a világ válságövezeteiben, volt arra precedens, hogy több segélyt ajánlott fel, mint az Egyesült Államok. Amikor Kínában volt nemrégiben a földrengés, a kínai vezetés megköszönte Tajvannak a segítséget. Ott kellene, hogy legyenek a WHO-ban, hisz a betegségek és a járványok nem ismernek határokat és egyetlenegy országot sem szabad kizárni a rendszerből, főként egy olyat fejlett államot, ahol 23 millió ember él.
FTB: Mi az oka, hogy az MSZP ilyen makacsul szemben áll a Tibet-határozattal?
ÉJ: Ennek egyrészt gazdasági vonzatai vannak. Kína ma a világ legfejlettebb országai közé tartozik, a gazdasági válság szele sem éri el annyira, mint az Egyesült Államokat.
A kínai politikai, gazdasági befolyás Magyarország felé is próbál gesztusokat tenni, s úgy érzem, a jelen politikai helyzetben ennek az az ára, hogy Magyarország se Tajvan, se Tibet mellett nem állhat ki nyíltan.
Erre precedens, hogy amikor a tajvani főképviselőt szerettük volna elbúcsúztatni a parlamentben - ebbe Szili Katalin házelnök is beleegyezett -, akkor két nappal az esemény előtt kaptunk egy telefont a külügyminisztériumból, hogy ejnye-ejnye, ezt mégsem lehet, és kénytelenek voltunk az MTA dísztermében elbúcsúztatni a főképviselőt. Mindez annak ellenére történt, hogy Magyarország és Tajvan gazdasági kapcsolatai erősödnek, folyamatosan fejlődnek.
FTB: Mit szól ahhoz, hogy legutóbb Kína megtagadta az együttműködést az ENSZ kínzásellenes bizottságával?
ÉJ: Ez az a tipikus kettős politika, ami kifelé és befelé is más. Itt kellene mindenkinek felemelni a szavát, hogy bár a világ egyre jobban elismeri Kína gazdasági fejlődését, de emberi jogi téren az ország óriási deficittel rendelkezik. Ezt a deficitet egyfajta, nyomással napirenden kell tartani és értésére juttatni Pekingnek, hogy akkor válhatnak a világ minden részén elfogadott állammá, ha ezeket a problémákat orvosolják.
FTB: Úgy érezzük, Tibet iránt van egy erős a szimpátia idehaza, de kicsit „anyátlannak” érezzük a mozgalmat. Alányúlnak társadalmi szinten is a Tibet-ügynek, vagy maradnak a parlament falai között?
ÉJ: Nem maradunk négy fak között, ez teljesen kizárt, hiszen a tajvani baráti társaság sem a parlamenten belül végzi a tevékenységét, számos találkozót, eseményt szervezünk. Példaként említhetném, hogy a Pannon Egyetem és a tajvani Kajnan Egyetem a napokban kötött együttműködési megállapodást Veszprémben, emellett Veszprém Megye és a Tajpej körüli Kajnan térség is hosszútávú együttműködési megállapodást készül tető alá hozni. Pálinkás József az MTA elnöke december 4-én utazik Tajvanra. Élénk tehát a kapcsolat, van mozgás, kulturális, sport, vagy idegenforgalmi területen is. Ma Jing-csou elnöknek volt egy ígérete, amikor a magyar küldöttség június közepén kint járt, hogy Magyarországot egy nagyon erős partnernek tekintik, aminek jele, hogy november 1-től Tajvan egyoldalúan megszüntette a vízummentességet a magyar állampolgárok irányába.
FTB: A cseh, lengyel Tibet-csoportok erős lobbitevékenységet végeznek, aminek az is az eredménye, hogy a héten Csehországba és Lengyelországba utazik a Dalai Láma. Várható hasonló intenzitás magyar részről is?
ÉJ: A Tibet-csoport most alakult, a tagok száma is képlékeny, eddig az ötből négy párt képviselteti magát, ami jó eredmény, ez azt is jelenti, hogy ha aktívan beindul a csoport, akkor hasonló tevékenységet tudunk majd folytatni, mint a csehek, vagy a lengyelek, vagy az európai unión belül is számos országban tevékenykedő, hatékony Tibet-lobbik.
Megjegyzés: Terveink szerint a Tibet-határozatot jegyző négy párt képviselőit meg fogjuk szólaltatni a Free Tibet Blogon, tehát lesz FIDESZ, SZDSZ, MDF, és KDNP, sőt, az esélyegyenlőség nevében még egy MSZP interjú sem kizárt. A Balog Zoltánnal, az Emberi Jogi Bizottság elnökével készült interjúnkat itt olvashatod.