székhely / telephely H-Budapest I. Attila út 123..
(00-36) 70 431 9343 (00-36)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu www.tibet.hu tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAN/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-41
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő
» Retro» Tibeti művészet» Interjú» Levelek» Tibet Press» Tibet Press English» Dharma Press» Human Rights» Világ» Kína» Magyar» Ujgur» Belső-Mongólia » KőrösiCsoma» Élettér» Határozatok» Nyilatkozatok» tibeti művészet» lapszemle.hu» thetibetpost.com» eastinfo.hu» rangzen.net» ChoegyalTenzin» tibet.net» phayul.com» DalaiLama.com» vilaghelyzete.blogspot.com» Videók» Linkek» TibetiHírek» Szerkesztőség
Az Egyesült Államok mély aggodalmát fejezte ki "az emberi jogok helyzetének romlása" miatt azután, hogy amerikai és kínai diplomaták két napon át párbeszédet folytattak a délnyugat-kínai Kunming városban erről a témakörről - derült ki pénteki sajtójelentésekből.
Az amerikai diplomaták aggasztó jelenségnek nevezték például a másként gondolkodó, ellenzéki aktivisták elhallgattatására, illetve az ellenőrzésükre tett kísérleteket úgy, hogy családtagjaikat, társaikat fenyegetik - nyilatkozta a megbeszéléseket követően Uzra Zeya, a demokráciáért, az emberi jogokért és a munkaügyért felelős, megbízott amerikai külügyminiszter-helyettes Pekingben.
A megbeszélések amerikai résztvevői kiemelték, hogy a kínai közvéleményben nő az igény arra, hogy véleményt nyilvánítsanak a korrupcióról vagy a környezetkárosításról, a törvényesség hiányáról. Szóvá tették a vallásszabadság és a szólásszabadság, a gyülekezési jog szigorú korlátozását, különösen a tibeti és ujgur nemzetiségűek lakta területeken. Egyúttal sürgették, hogy Peking feltétel nélkül kezdjen tárgyalásokat az 1959 óta száműzetésben Indiában élő dalai lámával, a tibetiek vallási vezetőjével, vagy megbízottaival.
Szóba hozták azokat az őrizetbe vételeket is, amelyek alanyai mindazok, akik kritikával illették, vagy megkérdőjelezték a hivatalos politikát. "Tudjuk, hogy ezek a lépések ellentétesek Kína nemzetközi kötelezettségvállalásaival és az esetek többségében saját törvényeivel és az alkotmánnyal is" - jegyezte meg Zeya az AP amerikai hírügynökségnek.
A China Daily című angol nyelvű kínai napilapban a megbeszélésekhez kapcsolódó írásban megjegyzik, természetes, hogy különböző országoknak különböző véleményük van az emberi jogi kérdésekről. A lap szerint azonban a hidegháború után néhány nyugati ország még mindig a saját ideológiai előítéletei alapján osztályozza a többit, s az emberi jogokat arra használja, hogy a más társadalmi berendezkedésű államokat támadja.
Az amerikai emberi jogi helyzet kínai bírálói ugyancsak rendszeresen kiállnak a maguk kritikáival. Idei jelentésükben például szóvá tették az amerikai polgároknak a korábbinál szorosabb megfigyelését, a lőfegyverekkel elkövetett erőszakos bűncselekmények elszaporodását, a politikát és a választásokat befolyásoló pénz szerepének növekedését, a jövedelmekben megmutatkozó növekvő különbségeket, valamint a külföldi országokban elkövetett amerikai jogsértéseket.
Kitértek a nők sérelmére elkövetett bűncselekményekre, a rasszista és vallási alapú megkülönböztetésekre, a gyermekek jogainak megsértésére, a bűncselekményekkel gyanúsítottakkal szembeni és a fegyintézetekben előforduló erőszakra. Peking rendre Washington szemére veti azt is, hogy nem csatlakozott egy sor - szám szerint négy - emberi jogokkal foglalkozó ENSZ-egyezményhez, vagy nem ratifikálta azokat.
Uzra Zeya a 18. amerikai-kínai emberjogi párbeszéd eredményét illetően megjegyezte, amerikai részről úgy ítélték meg, "nem hozta a várakozásokat". - Ám mivel az Egyesült Államok diplomáciájának lényegi eleméről van, a jövőben is folytatni kívánják ezeket a tárgyalásokat - tette hozzá.