Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Afgán barlangokban találták fel az olajfestéket

2008. február 8./MTI/TibetPress

Egy új kémiai analízis szerint a Buddha-rombolásokról elhíresült bámijáni barlangok másról is híresek lehetnek: az ott található ábrázolások lehetnek a világ legkorábbi ismert olajfestményei.

Az afgán fővárostól, Kabultól 240 kilométerre északnyugatra található Bámiján völgy akkor került az érdeklődés középpontjába, amikor ott 2001-ben a tálibok két Buddha-szobrot felrobbantottak. A térség több ezer barlangjából azonban félszáz más különleges értéket rejt: azokban növényi ábrákat, buddhista jeleneteket és mitológiai állatokat ábrázoló festményeket láthatunk, amelyek többsége az i.sz. V-VIII. század között készült.

2003 óta - részben az UNESCO finanszírozásával - japán, európai és amerikai szakértők dolgoznak a korábban szisztematikusan megrongált freskók rendbehozatalán. A kutatók a projekt során első ízben vonták be a vizsgálatokba a képek festékanyagait, és ezzel az 1920-as évek óta először folytattak tudományos teszteket a helyszínen. A gázkromatográf és tömegspektrometria segítségével 12 barlang mintáit, és a két felrobbantott szobor maradványait elemezték. Az eredmények mindenkit megleptek, hiszen az eredmények a világ legkorábbi olajfesték használatának nyomait mutatták. Mindezt egy Japánban tartott szimpóziumon Tanigucsi Joko, az akcióban résztvevő helyi restaurátorok vezetője ismertette.

Az analízis kimutatta, hogy a falfestményeket a korai európai technikákra emlékeztető eljárással készítették. A festékanyagok egy fehér alapra kerültek, amelyre a gyantával vagy dióolajjal kevert színezőanyagot kenték fel. Az olaj használatával a színárnyalatokat is befolyásolhatták, és az könnyebben odatapadt a falra. Az olaj egyben megváltoztatta a festmény száradási és viszkozitási idejét is. Az eljárás indiai, kelet-kínai és mediterrán hatásokat tükröz, és egyben sokkal összetettebb a korábban használtnál, amikor az ásványi pigmenteket állati ragasztóval keverték össze.

A bámijáni képek abban is elsők, hogy a világon itt használtak először gyantát kötőanyagként - tette hozzá a kutatónő. Tanigucsi szerint a technika nem volt általános, és a többi barlangban más-más festési technológiákkal is találkoztak. Szerinte ez arra utal, hogy a bámijániak a különböző időkben újabb és újabb technikákkal kisérleteztek. A kutatónő optimista: szerinte a további vizsgálatok talán még régebbre is vissza tolhatják az olajfestékek használatának történetét. A leletek egyben betekintést biztosíthatnak a Selyemút kapcsolatai rendszerébe, és a kor kelet-nyugati kölcsönhatásai következtében kialakuló művészetbe.

Az új elmélet alapjaiban forgatja fel az olajfestékek használatáról gondoltakat: a közhiedelem szerint ugyanis azokat a XV-XVII. században kezdték el használni az európai mesterek. Az olajokat ennek ellenére már több középkori európai és bizánci képben is azonosították már, és azokat a kontinensen jelenlegi ismeretek szerint először nagyjából az i.sz. IX. századtól használták. Az afgán kutatások szerint azonban a keleti térség ebben is jóval megelőzte a nyugatot.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb