Adósságválság felé tarthat a nálunk Magyarország megmentőjeként fogadott Kína

2011. július 22./Kitekintő/TibetPress

A Moody's hitelminősítő intézet számításai közel harmadával haladják meg a hivatalos kínai adatokat a helyi önkormányzatok adósságállományát illetően. Egyes szakértők a megfelelő állami szerepvállalás elmaradása esetén pénzügyi válságtól tartanak, mások viszont bíznak a kínai gazdasági növekedés stabilitásában.

A kínai Nemzeti Ellenőrzési Hivatal (NAO) június végén nyilvánosságra hozott adatai szerint a helyi önkormányzatok adósságállománya 10,7 ezer milliárd jüan (315 ezer milliárd forint) volt 2010 végén, ám a Moody’s hitelminősítő intézet számításai szerint a valós összeg ennek közel harmadával, mintegy 3500 millárd jüannal (103 ezer milliárd forint) is több lehet. Yvonne Csang (Yvonne Zhang), az intézet alelnöke szerint a nagy különbség arra utalhat, hogy a kölcsönök egy része rosszul dokumentált, valamint annak is nagy a kockázata, hogy illegális úton kerültek felvételre.

A NAO felmérése alapján a követelések negyede még az idén esedékes, további 17 százaléka pedig jövőre. Az ország pénzügyi rendszerének stabilitása körüli aggodalmakat növelte, hogy az állam szigorításokat vezetett be a túlfűtötté váló ingatlanpiacon, ami pedig a telek eladások révén fontos bevételi forrást jelentett az önkormányzatoknak. Sokan attól tartanak, hogy ha az állam nem kezeli megfelelően a kialakult helyzetet, és az önkormányzatok fizetésképtelenné válnak, az súlyos pénzügyi krízishez vezethet. Lu Cseng-vej (Lu Zhengwei), az Industrial Bank vezető közgazdásza azonban úgy véli, a késedelmes hitelteljesítések egyrészt kis arányban fordulnak elő, másrészt nem a romló fizetési képesség, hanem a határidők koncentráltsága a fő okozójuk.

Vang Tao (Wang Tao), egy kínai közgazdasági kutatóintézet elnöke sem osztja az aggodalmakat, szerinte Kína GDP-jének 50–60 százalékánál nem nagyobb mértékű hitelállománnyal is képes megbirkózni magas megtakarítási rátája, alacsony költségvetési hiánya és rengeteg kintlévősége miatt. Kína államadóssága 2010-ben a hivatalos adatok szerint 17,5 százalék volt, az önkormányzati tartozások mértéke pedig jelenleg körülbelül 30 százalékot tesz ki, így Vang szerint csekély egy adósságválság esélye a következő egy–két évben. Li Jang (Li Yang), a kínai Társadalomtudományi Akadémia elnökhelyettese az Asia News Networknek adott nyilatkozatában fejtette ki hasonló véleményét, elmondása alapján egy adósságválság fenyegetése csak abban az esetben válhat valós veszéllyé, ha a kínai gazdaság növekedése lelassul.

Mit tehet az állam?

Mások, köztük a Népi Kongresszus egyik alelnöke, nem ennyire nyugodtak az ügy kapcsán, és állami beavatkozást sürgetnek. Peking első lépésként július elején 25 milliárd jüan értékben bocsátott ki kötvényeket az önkormányzatok nevében, de ennél körülbelül egymilliárd jüannal kevesebbre érkezett árajánlat. Szakértők szerint a hanyatló keresletnek több oka is van, egyrészt a hitelek másodlagos piaca nem túl aktív, így nehéz túladni rajtuk, másrészt a központi bank idén már harmadszor emelte meg az éves irányadó hitel- és betéti kamatszintet, ami a befektetők számára drágítja a hitelek felvásárlását.

Az állam a továbbiakban összesen 2–3 ezer milliárd jüan értékű adósságot tervez átvállalni a helyi önkormányzatoktól. A pénzügyminisztérium januárban tette közzé azon bankok listáját, melyek kötelezettséget vállaltak az adósságok felvásárlásában való részvételre – köztük van például a Bank of China és a China Citic Bank, melyek az önkormányzatok legnagyobb hitelezőinek listáján is szerepelnek. Elemzők szerint azonban a bankoknak nem kell jelentős veszteséggel számolniuk emiatt, mivel a világ legtőkeerősebb pénzintézetei között vannak.
Átláthatatlan helyi viszonyok.

A helyi önkormányzatok adósságállományának felmérése azért is jelent összetett feladatot, mert a hiteleket és a kötvényeket nagyrészt finanszírozási alapokon és privát vállalkozásokon keresztül kezelik, nem saját nevükben – ez utóbbi számukra tilos. A kibocsátott kötvények és a felvett hitelek fedezetéül nem egy esetben túlértékelt, vagy akár nem létező földterületek szolgálnak – derül ki a Bloomberg riportjából, mely egy kínai kisváros nagyberuházásait mutatja be. Loudi, ami négymillió lakosával csak helyi viszonylatban számít kisvárosnak, több hasonlóan nagy mértékű infrastrukturális fejlesztés után most egy 30 ezer férőhelyes stadiont épít, melynek költségeit a helyi önkormányzat finanszírozási alapja által kibocsátott kötvények által teremtik elő.

A probléma a visszafizetésnél jelentkezik majd, mivel a kötvények fedezetéül szolgáló föld értéke az előzetes várakozásokkal ellentétben nem növekszik – Peking az ingatlanpiaci buborék kipukkadásától tartva szigorításokat vezetett be az árak megfékezésére. Valószínűleg azonban a telek értékének további emelkedése sem termelte volna ki a kötvények ellenértékét, mivel a fedezetül szolgáló ingatlan ára Amerika leggazdagabb városainak telekáraihoz közel került megállapításra – egy kevéssé ismert és viszonylag szegény kínai városban. Másfelől, a beruházást megelőzően a helyi vezetőség az új létesítmények által termelt bevételt is a visszafizetéshez szükséges pénzeszközök közé kalkulálta, ám ezek beáramlására is várni kell még.

Loudi esete nem egyedülálló, Kínában az egyes tartományok nagyobb európai országok méretével rendelkeznek, és bizonyos fokú pénzügyi önállósággal bírnak, így a központi kormány számára könnyen átláthatatlanná válik a rendszer. Az önkormányzatok helyzetének javítása érdekében Peking már kilátásba helyezte a finanszírozási alapok működtetésének betiltását és az önálló kötvénykibocsátás engedélyezését – állami jóváhagyás után.

A rossz hitelek arányának növekedése azonban nem jelent minden esetben rossz szándékot is – sok önkormányzat a helyi infrastruktúra fejlesztésére fordította a kölcsönöket, többek között utakat, vasúti síneket építettek, melyekre szakértők szerint is nagy szüksége van az országnak a fejlettségbeli különbségek áthidalása érdekében. Ugyanakkor a fentiek alapján kétséges, hogy a jelenlegi finanszírozási módszerek mellett folytathatóak-e az önkormányzati nagyberuházások.