székhely / telephely H-Budapest I. Attila út 123..
(00-36) 70 431 9343 (00-36)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu www.tibet.hu tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAN/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-41
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő
» Retro» Tibeti művészet» Interjú» Levelek» Tibet Press» Tibet Press English» Dharma Press» Human Rights» Világ» Kína» Magyar» Ujgur» Belső-Mongólia » KőrösiCsoma» Élettér» Határozatok» Nyilatkozatok» tibeti művészet» lapszemle.hu» thetibetpost.com» eastinfo.hu» rangzen.net» ChoegyalTenzin» tibet.net» phayul.com» DalaiLama.com» vilaghelyzete.blogspot.com» Videók» Linkek» TibetiHírek» Szerkesztőség
A Víz Világnapja[1] alkalmából a Szabad Tibetért Mozgalom ( Free Tibet )azonnali cselekvésre szólítja fel a nemzetközi közösséget a Tibeti Fennsíkot fenyegető vízválság ügyében, amely globális léptékben is katasztrófális következményekhez vezethet. Az Északi és a Déli Sarkon kívül a Tibeti Fennsíkon raktározódik a legtöbb víz jég formájában. A tájat, ahol 40.000 gleccser található, a tudósok a Föld Harmadik Polusának is nevezik. Ezek a gleccserek táplálják Ázsia legnagyobb folyóit[2] és biztosítják emberek százmillióinak vízellátását, akik ezeknek a folyóknak mentén élnek Dél- és Délkelet-Ázsiában.
De Tibet gleccsereinek és az ökoszisztémának az épségét súlyosan veszélyezteti a globális felmelegedés. Kínai tudósok elismerték, hogy a Fennsíkon kétszer olyan gyorsan emelkedik a hőmérséklet, mint bárhol máshol a bolygón[3]. Miközben a globális felmelegedés egyre jobban fenyegeti Tibet vízkészleteit, Kína erre politikai motivációjú válaszlépésekkel reagál. 2008 októberében a Guardian jelentése szerint a kínaiak gátak építését tervezik a Tibeti Fennsíkon[4]. Ennek az a célja, hogy védje Kína keleti része mind vízigényesebb iparának vízellátását, ugyanakkor súlyosan veszélyezteti a folyók mentén élő egymilliárd ember ivóvízellátását szerte Ázsiában.
Azért, hogy a gátakat, valamint a Fennsík vizeit ugyancsak szennyező bányákat működtethessék, Kína ki akarja telepíteni a 2 millió tibeti nomád pásztort a füves legelőkről. Ez a politikai hátterű lépés[5], melynek célja az, hogy gyengítse a tibeti kultúrát és identitást, figyelmen kívül hagyja azt a tudományos tényt, hogy a hagyományos nomád földhasználati gyakorlat a legjobb módszer a tibeti ökoszisztéma megőrzésére és a globális felmelegedés káros hatásainak ellensúlyozására. Azzal, hogy elköltöztetik a Tibeti Fennsík gazdáit, hogy teret biztosítsanak a gátépítésnek, a kínai hatóságok emberek százmillióinak vízellátását veszélyeztetik súlyosan.
Az idei Víz Világnapjának a főtémája ,,Tiszta víz egy egészséges világnak''. Azzal, hogy Kína politikai válaszlépésekkel reagál egy fenyegető ökológiai katasztrófára, amely százmilliók vízellátását veszélyezteti, a nemzetközi közösségnek feltétlenül nyomást kell gyakorolnia Kínára, hogy bocsátkozzon nemzetek közötti tárgyalásokba a Fennsík jövőjének összes érdekeltjével.
A Szabad Tibetért ( Free Tibet ) igazgatója, Stephanie Brigden, azt mondta: ,,Kína leplezetlen önérdek-érvényesítése a környezetvédelemben nyíltan ütközik a világ véleményével, amely sokkal több politikai együttműködést kívánna meg közös érdekeink védelmében. Kína jóhíre amúgy is jelentősen csorbult a koppenhágai klímacsúcson, amely tovább fog romlani, ha ragaszkodik rövidtávú politikai érdekeihez szemben a hosszútávú, széleskörű környezeti érdekekkel. A nemzetközi közösségnek sokkal nyomósabb érveket kellene felhoznia Kínával szemben, hogy Kína saját jó híre érdekében tartózkodjon a tibeti nomádok kitelepítésétől, és bocsátkozzon nemzetek közötti tárgyalásokba a Tibeti Fennsík jövőjéről.
Matt Whitticase
Free Tibet
[1]További információ: http://www.worldwaterday.org/page/2536
[2]Folyók, amelyek forrásai a Tibeti Fennsíkon találhatók: Gangesz, Brahmaputra, Indus, Salween, Mekong, Sárga-folyó, Jangce
[3]A Tibeti Autonóm Régió Meteorológiai Hivatal egy 2007-es tanulmánya szerint a Tibeti Autonóm Régióban minden évtizedben 0,3 celsius fokos hőmérséklet-emelkedés zajlik le. (Xinhua, 2007 november 20.) 2009 augusztus 18-án az India Press Trust a China Daily egy hivatalosan megjelent cikkét idézte, amely Quin Dahére, a Kínai Tudományos Akadémia munkatársára hivatkozott, aki azt mondta, hogy Tibet átlaghőmérséklete minden évtizedben 0,32 celsius fokot emelkedett, 1961 és 2008 között, ami sokkal gyorsabb, mint máshol Kínában, ahol ez az érték 0,05 és 0,08 celsius fok között ingadozik.
[4]A Guardian cikke itt olvasható: http://www.guardian.co.uk/world/2008/oct/14/china-tibet
[5]2007-es Éves Emberi Jogi Jelentésében Kínáról az USA Külügyminisztériuma Zhang Quingli tibeti párttitkárra hivatkozott: ,,A Tibeti Autonóm Régió párttitkára, Zhang Quingli úgy jellemezte az áttelepítési programot, mint szembeszállást a Dalai Láma befolyásával, valamint Nyugat-Kína fejlesztésének alapvető fontosságú részét.''