A visszautasítás rossz jelzés - mondja a Dalai Láma követe/Snub sends wrong signal, says Dalai Lama envoy

2009. augusztus 4.Swissinfo.ch/TibetPress/

2009. augusztus 2.
Snub sends wrong signal, says Dalai Lama envoy
A svájci kormány döntése, hogy nem találkozik a Dalai Lámával rossz üzenetet továbbít, mondja Kelsang Gyaltsen a Dalai Láma Svájcban székelő európai követe.

A 74 éves Nobel-békedíjjal kitüntetet vallási vezető, ezen a héten 22. alkalommal látogat el Svájcba, hogy beszédeket mondjon, és előadásokat tartson a buddhizmussal és a világbékével kapcsolatban.

Nagy port kavart a svájci parlament azon döntése, melyben úgy határozott, hogy nem fogadja hivatalosan a Dalai Lámát. A kritikusok azt mondják, a Kína felöl érkező nyomás hatására döntöttek így.

swissinfo: Mit szól ahhoz a tényhez, hogy a svájci kabinet miniszterei nem fogadják hivatalosan a Dalai Lámát?

K.G.: Őszentsége nem akar kellemetlenséget okozni egyetlen őt vendégül látó kormánynak sem. Őszentsége részéről rendben van, ha egyes kormányok nem fogadják. De én mit egy svájci-tibeti csalódott vagyok a svájci kormány döntését illetően. Nem szerencsés, mert nem a megfelelő üzenetet küldi a kínai kormány felé; nevezetesen azt, hogy át kellene gondolnia a Tibettel és a Kína területén élő (egyéb) kisebbségekkel kapcsolatos politikáját.

Határozott meggyőződésem, hogy a nemzetközi közösség tagjainak világossá kell tenniük Kína számára, hogy a tibeti kérdést párbeszéd és tárgyalások útján kell megoldani, nem elnyomással és erőszakkal.

Svájci-tibetiként hiszem továbbá, hogy a döntés nem Svájc érdekeit szolgálja. Svájc olyan ország hírében áll, amely a humanitárius értékek és hagyományok, valamint a szabadság és demokrácia  eszményének elkötelezettje. De a szövetségi kormány azon döntése, hogy nem fogadja a Dalai Lámát, aláássa az ezen értékekbe vetett hitet, ami miatt a nemzetközi közösség felfigyelt Svájcra.

swissinfo: Milyenek a kilátások a Dalai Láma által vezetett külföldi tibeti emigráns kormány és a kínai vezetés közti újbóli közeledésre?

K.G.: A Dalai Láma és az emigráns kormány álláspontja változatlan. Nem akarunk elszakadni (Kínától) és nem akarunk (teljes) függetlenséget Tibetnek, amiért küzdünk az a valódi autonómia a tibeti nép számára Kínai Köztársaságon belül.

A kínai kormány tudja, hogy mi készen állunk a tárgyalások folytatására, amit kapunk egy egyértelmű jelet Pekingtől arra vonatkozólag, hogy a kínai kormány komolyan meg akarja vitatni a valós kérdést, szembenézve a Tibetben élő tibetiekkel. Pillanatnyilag egy pozitív jelzésre várunk Pekingtől.

 

swissinfo: Milyen információi vannak, milyen a légkör mostanában Tibetben?

K.G.: Tibetben még mindig nagyon ijesztő a helyzet. A legtöbb helyen korlátozások vannak érvényben, így oda külföldi turisták vagy kívülállók nem mehetnek. Úgy hallani, mindennaposak a letartóztatások és a tibetiekre kirótt súlyos ítéletek. Úgy tűnik, sok helyen még mindig jelentős a biztonsági és katonai jelenlét. Legfrissebb információink szerint a kínaiak (biztonsági) kamerákat helyeztek üzembe, hogy még a legeldugottabb helyeken is nyomon követhessék az emberek tevékenységét. A korlátozások nagyon szigorúak. Néhány városban ahhoz is engedély kell, hogy az ember a város egyik részéről átmenjen a másikba.

swissinfo: A Dalai Láma sikere kényes kérdés, ahogy egyre idősebbé válik. Mennyire foglalkoztatja önt a jövő, amikor már nem lesz velünk?

K.G.: Természetesen a Dalai Láma hiánya nagy sorscsapás lesz a tibeti nép számára, ehhez kétség sem férhet. De Őszentsége és a tibeti emigráns kormány készülnek azokra az időkre, nagy erőfeszítéseket téve intézményrendszerünk és társadalmunk demokratizálása érdekében. A jövő nem egyetlen embertől függ majd, és minden egyes tibetinek magának kell vállalnia a felelőséget a tibetiek szabadságáért. 2001 óta választjuk a politikai vezetésünket. Minden emigrációban élő tibeti szavaz majd az emigráns kormány miniszterelnökére. Tehát, már most nagyon szilárd alapokon nyugvó demokratikus intézményeink vannak. Hisszük, hogy a Dalai Láma még nagyon sokáig fog élni. Kiváló egészségnek örvend, így alapos okunk van feltételezni, hogy hosszabb ideig fog élni, mint a Kínai Kommunista Párt.

swissinfo.ch: Ön 1963-ban, 11 évesen lelt menedékre Svájcban, több tibeti árvával egyetemben, és 40 éve él itt. Hogyan viszonyul Svájchoz és hogyan Tibethez?

K.G.: Svájci-tibeti vagyok. Nagyon hálás vagyok Svájcnak amiért második otthont biztosított számomra. Azt hiszem értékei, mint Svájc humanitárius hagyománya és a szabadságról és demokráciáról szóló történelme, nagyon fontos értékek, amelyek befolyásolták saját világnézetemet és értékrendemet. Ugyanakkor, bár Svájcban nőttem fel, tibetiek között nevelkedtem, és tibeti szerzetes tanítom volt, akitől buddhizmust, tibeti nyelvet, és történelmet tanultam, ezért úgy gondolom, a buddhista elképzelések, és értékek létemnek igen fontos részét képezik. Hiszek benne, hogy igen erős filozófiai és érzelmi kapcsolat van a  svájciak és a tibetiek között. Mindkét nép nagyon öntudatos, mint a hegyi népek általában. Mindkét ország kicsi,  és nagy szomszédokkal van körbevéve, minek eredményeképp igen büszke eltérő hovatartozására. Nagyon jól, és igazán otthon érzem magam Svájcban. A gyermekeim itt születtek, és itt járnak iskolába. Svájc második otthonom lett a szó igazi értelmében.

Simon Bradley, swissinfo.ch