A világ egy hologram, más semmi…

2010. november 3. /HarmoNet/TibetPress

Ha igaza van Craig Hogan amerikai fizikusnak, akkor a Föld, sőt, az egész világmindenség egy hatalmas hologram, amely ráadásul életlen. A világ szinte pixelezve van, ha a rendkívül kicsi méretek világába kerülünk.

Ezt most egy újabb kísérlettel akarják bebizonyítani az Egyesült Államokban. Tavaly jelent meg a New Scientist című lapban egy cikk egy német kísérlet kudarcáról,- illetve furcsa utóéletéről. A GEO 600 nevű kísérlet eredeti célja az volt, hogy kimutassák az elméleti fizika által megjövendölt gravitációs hullámokat, amelyeket hatalmas tömegű és sűrűségű égitestek, fekete lyukak vagy neutroncsillagok indítanak útra a téridőben. Nem találtak egyetlen gravitációs hullámot sem, viszont műszereikkel rögzítettek valami megmagyarázhatatlan háttérzajt.

A Hannover közelében működő laboratórium munkatársai hónapokig törték a fejüket, de nem találtak magyarázatot a jelenségre. Aztán jelentkezett náluk Craig Hogan, a Fermilab (Batavia, Illinois) fizikusa, aki - mint kiderült - előre megjósolta a zajt. Szerinte a GEO 600 akaratlanul is a téridő alapjaiba botlott. A zajt a téridő kvantum mozgása okozza, mert a téridő Hogan szerint nem olyan sima kontinuum, mint Einstein feltételezte, hanem parányi részecskékből, kvantumokból áll. Ha elég nagy felbontással szemléljük, mint ezt a GEO 600 teszi, a "kép" apró pontokra esik szét. Valahogy úgy, mint amikor egy fotót közelről vizsgálva egyszer csak azt látjuk, pixelekből áll.

Ha ez még nem lenne elég sokkoló, Hogan tovább fejleszti elméletét: "Ha a GEO 600 eredménye azt jelenti, amit feltételezek, akkor mi mind egy hatalmas kozmikus hologramban élünk." Az ötlet, hogy az univerzum egy hologram elég abszurdnak tűnhet, mégis jól illeszkedik az elméleti fizikához és számos kérdésre ad logikus, bár hajmeresztő magyarázatot.

Hogan a hipotézisét most egy lézerkísérlettel akarja ellenőrizni a Fermi Laboratóriumban, Chicago közelében. Holometer a neve a felépítendő eszköznek, amelyben egy lézersugarat feldarabolnak és két egymással párhuzamosan fekvő csőbe vezetnek. A mintegy 40 méter hosszú csövek végén egy precíziós tükör található, az visszaveri a sugarakat, amelyeket aztán ismét egyesítenek. Egy ilyen ún. Michelson-Interferometer segítségével állapították meg egykor a tudósok azt is, hogy a fény sebessége állandó.

Hogan hipotézise a holografikus mikrovilágról tehát abból indul ki, hogy a teret nem lehet a végtelenségig finomítva felosztani. A világ szinte pixelezve van, ha a rendkívül kicsi méretek világába kerülünk. "A realitás az idő és a hosszúság legkisebb egységeiből áll" - mondta Hogan a Spiegel online-nak, hozzátéve, hogy ezt eddig egyetlen kísérlet sem bizonyította.