A véltnél korábban megjelent az ember a Tibeti-fennsíkon

2017. január 9./hírado.hu/TibetPress

Egy friss kutatás eredményei szerint az ember valószínűleg már a 13 ezer -7400 évvel ezelőtti tartományban állandó otthont épített a Tibeti-fennsíkon.

A Science folyóiratban megjelent eredmények megkérdőjelezik a korábbi elméletet, miszerint a Tibeti-fennsíkon csak 5200 évvel ezelőtt jelent meg az ember, a gazdálkodás megjelenését követően.

A friss adatok mindamellett konzisztensek a modern Tibeti-fennsíkon élők genetikai vizsgálatával kinyertekkel, amelyek arról tanúskodnak, hogy ezek az emberek már legalább 8000 éve adaptálódtak magasan fekvő környezetükhöz genetikailag.

A nemzetközi kutatócsapat 1998-ban fellelt emberi kéz- és lábnyomok részletes elemzését végezte el. A leleteket a fennsík középső részén elterülő Chusang falu közelében, megkövesedett, melegforrás-iszapban találták meg 4200 méteren.

A régészeti lelőhely előzetes analízise azt sugallta, hogy a lenyomatok mintegy 20 ezer éve jöttek létre, de a részletesebb vizsgálat inkább a 7400-13 ezer éves tartományba sorolta őket. Mindezzel együtt a chusangi helyszín a Tibeti-fennsík legidősebb régészeti lelőhelye.

Míg korábban felvetődött, hogy az emberi jelenlét a Tibeti-fennsíkon rövid idejű, szezonális vándorlással magyarázható, a friss kutatás szerzői szerint sokkal valószínűbb, hogy a kéz- és lábnyomokat állandó lakosok hagyták hátra.

A távolság a sík vidéki élőhelyek és a chusangi lelőhely között mintegy 370 kilométer gyalog a himalájai hegyláncon át: ez az útvonal túl hosszú és csapdákkal teli a helyszín ideiglenes használatához, emellett a távolság jóval nagyobb annál, mint amelyet a legtöbb vadászó-gyűjtögető csoportnál dokumentáltak.

A jelek szerint a Tibeti-fennsík korai lakosainak már legalább 7400 éve sikerült életben maradniuk a nagy magasságban, jóval a gazdálkodásnak az 5200-3600 közötti tartományban kifejlődése előtt.

A friss kutatás segíthet feltárni azt is, hogyan kolonizálta az ember az ilyen nagy magasságban elhelyezkedő környezeteket.