A veganizmus értékei

2016. május 24./Vegangster.net/TibetPress

eredeti cikk

A veganizmus értékei egyértelmüek azok számára akik gyakorolják nap, mint nap. De ne járjunk csukott szemmel, bizony a húsevéssel is szép kort meg lehet élni, és még csak meg sem kérdöjeleznek. Ezzel szemben ha vegán vagy, naponta érdeklödnek az egészséged felöl. Dr. Tamási József hibátlanul írja le orvosi szemmel táplálkozásunk pro és kontráit, avagy lehet-e egészségesen élni vegán életmód mellett vagy mégiscsak vissza kellene térnünk a hagyományos étkezéshez?!

Sokan nem tudják, hogy mit jelent a vegán, vegetárius és predán étrend. Ha tudják, akkor is tévhitek élnek a köztudatban arról, hogy mi az egészséges. Valójában a minden étkezésnek megvan a hiányossága, de a vegánnak inkább kevesebb a pótolni valója, mint egy “átlagos”, “normális”, húst is fogyasztó predán étrendnek.
A vegetárius nem eszik húst. Húsnak számít a hal is. A vegán nem eszik semmilyen állati terméket. Igy nem eszik tejet, tejterméket, tojást sem, de sokan nem esznek mézet sem. Hogy mit esznek akkor? Zöldségeket, gyümölcsöket, gabonákat, magvakat, hüvelyeseket, fűszereket, gyógynövényeket, növényi tejeket, növényi zsíradékot, gombákat. Az a vegán, aki sok tésztát, kenyeret fogyaszt, az lehet, hogy zöldség/gyümölcsöt még sem eszik eleget. Az ő étkezése sem lesz optimális. Predán az, aki húst is fogyaszt rendszeresen, és/vagy ehhez képest kevés zöldséget/gyümölcsöt eszik. Előfordulhat, hogy húst viszonylag ritkán eszik, de mivel sok tésztát, kenyeret fogyaszt, ezért zöldséget mégis keveset eszik. A vegán/vegetárius ellentéte nem a húsevő, hiszen minden húsevő fogyaszt növényeket is és többnyire a húsfogyasztás gyakorisága lehet csupán a különbség. Van, aki mindennap többször is eszik húst (reggelire felvágottakat, kolbászt), ebédre főzött és rántott húsokat, este maradék húsos ételeket, de van olyan predán is, aki csak heti 1-2 alkalommal fogyaszt húst összesen.
A vegetáriusságnak sokféle indoka van, mint erkölcsi (állatvédelmi), vallási, környezetvédelmi (lásd például a következő grafikát: http://www.angelamorelli.com/water/), nagyobb sportteljesítmény elérése, de van egészségügyi indoka is és jelen bejegyzésemben erről szeretnék írni.
A predán táplálkozásnak (tehát a rendszeres húsevésnek) az indoka a megszokás, a jelenlegi általános társadalmi normák, családi hagyományok, a tudományos eredmények félrevezető, elfogult propagandái, az állatok életének a lebecsülése, valamint az a tény, hogy az élelmiszeripar túlkapásai a színfalak mögött zajlanak, így az átlag ember elől teljesen elrejtve folyik a vágóhidakon zajló öldöklés és húsételekkel kapcsolatos csalás. Ennek ismeretében jóval kevesebben fogyasztanának húst.

Anatómiailag milyen táplálkozás illik jobban az emberhez?

Nem jó a kérdés! Bár ezt gyakran kérdezik és bizonygatják, mégis azért nem jó a kérdés, mert az ember teste és intelligenciája alapján sok féle táplálkozásra képes, de ez nem azt jelenti, hogy mindegyiket, vagy bármelyiket bűntetlenül folytathatja. Az ember fogazata, hosszú bélrendszere, gyomra, emésztőnedvei, bélflórája vegyes táplálkozásra alkalmas. Vagyis

alkalmas hús, tejtermék, tojás elfogyasztására is, de anatómiailag arra semmilyen indok sincs, hogy ettől az alkalmasságtól még feltétlenül ezeket kelljen is mindegyiket fogyasztania. Alkalmas növényi anyagok elfogyasztására, sőt
alkalmas arra is, hogy kizárólag ezeket fogyassza. Nem fog a kizárólagos növényi étrendtől a fogazat, vagy emésztőrendszer kifáradni, elégtelenül működni.
ételminőség szempontjából az is egyfajta vegyes táplálkozás, ha a növényi anyagokat nem csak nyersen, hanem a hőkezelés után is fogyasztja (tehát nyers növényi és főzött növényi ételeket eszik), de vegyes táplálkozáshoz tartozik, ha valaki tejterméket, tojást is fogyaszt, nem kizárólag a húsételtől lesz vegyes táplálkozásunk
anatómiánk nem alkalmas kizárólag hús, főként nem nyers hús fogyasztására. Egyáltalán nem hasonlít sem a tigris, sem az oroszlán fogazatára, emésztőrendszerére. Ezért nevezem én ezt a táplálkozást predán (húst is evő) és nem pedig predátor (ragadozó) táplálkozásnak.
Kétségtelenül nem alkalmas csak fűevésre – nyers fű evésére – sem úgy, mint a tehén, a ló, vagy az elefánt emésztőrendszere. Az ember a növényi anyagoknak is egy részét főzve, hőkezelve fogyasztja, az élelmiszereket előre meghámozza, feldarabolja, használ fűszereket, így válik emészthetőbbé az étel.
Tehát összegezve: az ember anatómiája nem zárja ki a vegán étrendet, főként nem a vegetárius étrendet és semmilyen kényszerszerűséget nem tartalmaz arra vonatkozólag, hogy mindenképp fogyasztania kéne húsételeket, tehát a predán étrendet. A hús megemésztésére képes, de növényi ételek nélkül nem képes működni. Az anatómiai viszonyok nem determinálják a húsfogyasztását, de nem is teszik lehetetlenné annak teljes elhagyását.

Húsevő állatokra jellemző

Nincs rost – hús nem tartalmaz rostot. A hús rostmentes, ezért a bélmozgást, kiürülést akadályozza. .
Rövid bélrendszer – ez kompenzálja a növényi rostok hiányát, emiatt nem szorulásos a tigris
Fogazat – ragadozó fogazat. Ilyen fogai az embernek nincsenek.
A húst nyersen fogyasztja – az embereknek ez kevéssé szokásuk.
Emésztése gyors, speciális bélflóra – az ún. Rothasztó flóra az emberben nagyon sok betegséget, panaszt képes okozni, ugyanez a tigrisben normális.
Növényi táplálkozásra nem alkalmas – a tigris meg sem tudná emészteni a salátát.


Ember jellemzői

Az embernek sok rostra és antioxidánsra van szüksége a növényekből – a 4,5 m hosszú emésztőrendszere csak akkor működik megfelelően, ha elegendő növényi anyag van benne, vagyis a rostok előmozdítják a spontán bélmozgást. Az ember a biokémiai, élettani működéséhez szükséges antioxidánsokat nem képes csak húsételekből felvenni. Sajnos az utóbbi évtizedek mezőgazdasági átalakulása nyomán, a növényi élelmiszerek sokkal kevesebb tápanyagot tartalmaznak, ezért már a szokásos növényi adag sem fedezi a szükségletet.
Az embernek közepes hosszú a bélrendszere van, melyen az étel csak akkor jut át egy nap alatt, ha abban elegendő növényi rost van, nincsenek a mozgást gátoló rothasztó bélbaktériumok.
Az ember csak húsevéssel megbetegedne. Megbetegítené a rosthiány miatti bélmozgás hiánya, a rossz bélflóra, a húsban levő túlzott mennyiségű könnyen emészthető fehérje, salakanyag, telített zsíradék.
Az ember főzi az ételét, mert úgy képes mindent jól megemészteni. Nincs az élővilágban még egy állat, amely főzné az ételét, hacsak nem a házi sertés, amely főzött ételmaradékot az embertől kap.
Az ember az ízeket szereti: édest, sóst, fűszereket, savanyút, csípőst, illatokat. Ezeket mind a növényi, mind az állati ételekkel el tudja érni.

Megkaphat-e minden tápanyagot az ember vegetáriánus étrendből?

Minden bizonnyal a helyes válasz az IGEN. Előre kell bocsátani, hogy manapság táplálkozástudományi szempontból a helyes nézőpont nem a valamely élelmiszercsoport megléte vagy elhagyása alapján való ítélkezés az étrend megfelelőségéről. Nincs normális és eleve elhibázott széles körben gyakorolt étrend. Csak hiányok vannak, viszont azok egyformán lehetnek minden egyes étkezési tipusban és azokat mindegyiket lehet korrigálni. Ami nehezen korrigálható, ha az adott étrenddel valaki sok felesleges, a szervezetet terhelő, megbetegítő anyagot fogyaszt.
Egyre többen ételallergiájuk miatt tejtermékmentes, vagy gluténmentes, vagy húsmentes, vagy tojásmentes étrendre kényszerülnek és az ő teljes tápanyag ellátottságuk is megoldható. A vegetáriusok, vagy vegán étrenden élők tápanyagellátottsága is hiánytalanul megoldható,csupán kellő hozzáértést igényel, mint egyébként valamennyi diéta. Mint ahogyan a predán étrendnek is vannak veszélyei, hiánytünetei, amelyeket hasonlóan számon kell tartani, mint a vegán étrend veszélyeit.


Tápanyaghiány veszélye csak a vegánoknál?

Nincsen semmilyen kétség és vita afelől, hogy a növényi táplálkozás jobb minőségű zsíradékot, elegendő mennyiségű rostot, komplexebb szénhidrátokat tartalmaz. Amit vitatni szoktak a húsevés pártiak, az a fehérje (aminosav), a B12 vitamin, a vas, a kreatin ellátottság vegán étrend mellett. Ugyanakkor a vegán táplálkozás mellett szól a predánnal szemben, a jobb antioxidáns, rost, vitaminellátottság. Nézzük meg sorjában, hogy melyek az ún. veszélyeztetett, megkérdőjelezett tápanyagok vegán, illetve sok húst és kevés zöldséget/gyümölcsöt tartalmazó étrend mellett.

Aminosavak

Aminosavak a szervezet fontos fehérjéinek előállításához szükségesek. Úgy mint struktúrafehérjék (kollagén, ellasztin) transzportfehérjék (hemoglobin, myoglobin), enzimek, immunglobulinok, interferon, DNS, hormonok (inzulin, tiroxin, növekedési hormon) ferhérjéihez.
Mivel az aminosavakat feloszthatjuk esszenciális (tehát amelyeket a szervezet nem tudja előállítani és ezért étellel fel kell vegyük készen) és nem esszenciális, vagyis a szervezet is előállíthatja típusokra, ezért a kulcskérdés a kivülről felveendő esszenciális aminosavak biztosítása. Minden aminosav egyidejűleg jelen van a húson kívül a tejtermékben, tojásban, szójában is.
De tudjuk azt is, hogy a növények is gazdagok esszenciális aminosavakban és ha nem is feltétlenül van jelen mindegyik esszenciális aminosav megfelelő mennyiségben egy-egy növényben, de több növény egyidejű, vagy legalább 2 napon belüli fogyasztásával (komplettálással) minden esszenciális aminosavat megkaphat a szervezet hús nélkül is növényekből. Sehol nincs az a biológiánkban előírva, hogy csak olyan élelmiszerek fogyaszthatók, amelyek egyben biztosítják az összes esszenciális aminosavat. Ez a maximális elvárás csak az utóbbi évtizedekben megfogalmazott téveszme.
A világ négy legnépszerűbb gabonája – a kukorica, a búza, a rizs és a szója – elegendő fehérjét és megfelelő aminosavakat biztosítana a Föld népességének, miközben csupán a szárazföldi területek 4 százalékán termelik őket, szemben az állattartáshoz szükséges 30 százaléknyi területtel.
Egyes irodalmi adatok szerint az összes esszenciális aminosavat ugyancsak tartalmazza a kelbimbó, sárgarépa, kukorica, karfiol, uborka, tök, krumpli, zöldborsó, az összes dióféle, szezám-, napraforgómag, valamint a paradicsom fehérjéje is, lehet, hogy nem mindegyik aminosavat elegendő mennyiségben, de ezeket jó eséllyel használhatjuk a komplettálás során.


Esszenciális aminosavak

izoleucin
leucin
lizin
metionin
fenilalanin
treonin
triptofán
valin


Feltételesen esszenciális aminosavak

(csecsemők, gyerekek és bizonyos betegségek esetén (cirrhosis, rák, veseelégtelenség, szepszis stb.)

Arginin
Cisztein
Glutamine
Tirosin
Szerin
Taurin
Glicin
hisztidin


Nem esszenciális aminosavak

Alanin
Aszparaginsav
Aszparagin
Glutaminsav
Ornitin
Prolin

Székletvizsgálatok

Praxisomban több ezer székletvizsgálatotvégeztettem már el a baktériumflóra, gyulladásos anyagok, immunműködés felderítésére. Állíthatom, hogy a mai ember folyamatos állati fehérje fogyasztása megváltoztatja a baktériumflórát a rothasztó baktériumok irányába (clostridiumok, esherichia coli stb.), ezek a baktériumok azután nagyon nehezen távolíthatók el a bélrendszerből még akkor is, ha az étrendjét változtatja. A rothadó flora fokozza a gyulladásos tevénységet és krónikussá válása esetén csökkenti az immunaktivitást. Kijelenthető, hogy a felnőtt ember szervezete nem tudja feldolgozni, már felszívni és alaposan megemészteni sem a bejuttatott nagy mennyiségű állati fehérjét és az részleges lebomlása, bakteriális folyamatok révén számtalan a szervezetre káros anyagcsereterméket, toxint termel, amely gátja a gyógyulásnak. A civilizált ember nem fehérjehiányban, hanem fehérje mérgezésben szenved! Mindezt nagyon jól szemlélteti a gyógyulás útja is, mert ha az ilyen fehérje mérgezésben szenvedő beteg áttér vegan étrendre, akkor a gyulladások és más krónikus betegségek többnyire már ettől gyógyulnak.
Összességében tehát elmondható, hogy a változatosan összeállított növényi élelmiszerek bőven ellátják az emberi szervezetet megfelelő minőségű és mennyiségű aminosavakkal és bár, gyermekkorban vagy terhesség idején tanácsos a vegan étrendet kiegészíteni tejtermékekkel, a felnőtt élet egyéb részében az állati fehérjék inkább ártanak, mint használnak az embernek. A feleslegben elfogyasztott állati fehérjék mérgezik a szervezetet, az ember fehérje beviteli optimuma közelebb van a minimumhoz, vagyis a fehérje bevitel minimuma és maximuma között nagyon szűk a határ

B12 vitamin

A kobalamin a DNS és fehérje szintézis folyamatában, metionin szintézisben, az agy, a központi idegrendszer és a vérképzés folyamatában vesz részt. A B12 vitaminra azt szokták mondani, hogy azt csak húsból vehetjük fel, de ez nem igaz. Növényi anyagok is jelentős mennyiségben tartalmazzák, pl. a csírázó magvak, kovászos uborka, savanyú káposzta, gabonafélék.


Napi szükséglet

csecsemő: 0,5-1,5 µg
gyerek: 2,5-5,0 µg
felnőtt: 5,0 µg
terhes nő: 6,0 µg
szoptatós anya: 6,0 µg
idős ember: 5,0 µg


Előfordulás

marhamáj: 65µg
marhavese: 33,4µg
marhahús: 2µg
tojássárgája: 2µg
1 liter tehén tej: 4,2 µg
fehér kenyerek: 0,13-0,24 µg
barna kenyerek: 2-3µg
müzlik: 4-5µg
sajtok: 1-2 µg
mannarax: 100µg
csírázott magvak: 30-40µg
élesztő: 54µg
kovászos uborka: 60µg
savanyú káposzta: 65µg


Vas
A vas az oxigén és elektrontranszportért felelős, alkotórésze a hemoglobinnak, így hiányában vérszegénység alakul ki. A vas felvétele nagyban függ a vékonybél flóra és működés épségétől, a táplálékkal elfogyasztott vitaminok (C), citromsav, szerves savak és flavonoidok egyidejű jelenlététől. Ezért tényszerű, hogy bár az állati termékek nagyobb mennyiségben tartalmazzák a vasat és a növényi rostok (fitátok, polifenolok) meg is köthetik a vasat, mégis a növényi táplálkozás mellett a kevesebb vasmennyiségből is hasonló jó a felszívódó mennyiég a kisérő anyagok jelenléte miatt. Tudjuk, hogy a vashiányos anémia nem több a vegetáriusok között. Am.J.Clin.Nutr. 1994. május 59 (5 Suppl.) (1233-1237)
A vasvesztés jelentős krónikus gyulladások, erős menstruációs vérzés, fehérjehiány, vagy daganatok esetén. A terhesség alatt is dupla mennyiség szükséges.

Kreatin
A kreatin központi szerepet játszik az energiaháztartásban, az ATP szintézisben. A kreatint felvenni elsősorban húsokból és halakból lehet. Ugyanakkor a kreatint a szervezet is elő tudja állítani argininből és glicinből. (Egészséges felnőtt esetén mindkettő aminosavat elő tudja állítani a szervezet, tehát nem esszenciális). Tehát nem szükséges mindenáron felvenni húsokból a kreatint.

Antioxidánsok
A növényi antioxidánsok (flavonoidok, flavonok, antocianok, oligomer proantocianoidok) kb. 5000 különböző kémiai anyagból állnak össze, melyek a tápláléknövényekben széles körben elterjedtek. Rendkívül erős antioxidáns hatásuk van, még arra is képesek, hogy más antioxidánsok, mint C-vitamin, E vitamin, GSH regenerációjában, „újratöltésében” résztvegyenek. A legismertebb képviselőjük a quercetin, rutozid.
Ilyen növényi antioxidánsokban a húsételek, tejtermékek, tojás nem hogy szegények, hanem azoktól totálisan mentesek.

Omega 3 zsírsavak
Az omega 3 zsírsavak elsősorban a szív és érrendszeri betegségek megelőzésében és gyógyításában (vér viszkozitása, vérnyomás, szivritmus, érelmeszesedés stb.), menstruácis zavarok, gyulladások, pszichés egyensúlyban játszanak fontos szerepet. A szervezet nem tudja előállítani, készen kell hozzájussunk. Vannak növényi és állati források. Az általános étkezésben mind az állati, mind a növényi termékek omega 3 zsírsavakban szegények. A húsok közül kivétel a tengeri és folyami halak és rákok egy része (hering, tonhal, lazac, angolna, pisztráng, busa, makrela), a növények közül pedig kivétel bizonyos növények olajak (lenolaj, kenderolaj, repceolaj, dióolaj, szójaolaj, búzacsíraolaj). Sem a predánok (húst is fogyasztók) nem fogyasztják elegendő mennyiségben a felsorolt halakat, sem pedig a vegetáriusok/vegánok a felsorolt olajokat. Tehát mindkét táplálkozási forma számára fontos a kiegészítés. De egyik sem jobb, vagy rosszabb, mint a másik.

Vitaminok
Nincsenek olyan vitaminok, melyek csak állati húsban fordulnának elő, viszont számtalan olyan vitamin van, amely csak növényekből vehető fel kellő mennyiségben. Vitamin kiegészítés mindkét táplálkozási forma számára fontos, nem fontosabb a vegánok, mint a predánok számára.

Rostok
A rostok olyan szénhidrátok, melyek az emésztőrendszerben nem emésztődnek meg, nem szívódnak fel, mégis fontos szerepük van az egészség fenntartásában. Megkötik a káros anyagokat (toxinokat, gázokat, epesavakat), lassabbá teszik a szükségtelen szénhidrátok felszívódását, béltartalomnak tömeget adnak, ezzel a passzázst biztosítják. Hiányukban székrekedés és számtalan szervi funkciózavar léphet fel. Állati termékek semmilyen rostot nem tartalmaznak (sem a hús, sem a tejtermék, sem a tojás), növényi termékek viszont nagy mennyiségben tartalmazzák a rostokat, kivéve a finomított gabonafélék. Tapasztalatból tudom, hogy a nem jelentős (heti 1-3-szori) húsfogyasztás kiváltása vegetárius/vegán étrenddel is elegendő lehet a krónikus székrekedés megszüntetéséhez, tehát e néhány hús adag is kellően képes a rostbeviteli arányt elrontani ahhoz, hogy székrekedés alakuljon ki.

Fitoanyagok
Ma már nyilvánvaló, hogy nem csupán a fő tápanyagokra van szükségünk az életünkhöz, hanem ún. szekunder növényi anyagokra is, szaponinok, flavonoidok, illóolajok, csersavak stb. Ezek az anyagok fontos katalizáló, sokszor gyógyító tulajdonsággal rendelkeznek és nyilvánvalóan a húsok, tejtermékek, tojás ezeket az anyagokat nyomokban sem tartalmazzák.

Hullamérgek (ptomainok)
Húsok állásakor keletkeznek (putreszcin, kadaverin, ammónia stb.). Húsok azonban nem csak a konyhában állhatnak, hanem az emésztőrendszerünkben is állnak, miközben több kilogramnyi baktérium telepedik rájuk egy a szobahőmérsékletnél jóval magasabb kb. 38 °C fokon. Úgyhogy manapság a ptomainok közé sorolják nem csak a hús sejtjeiből keletkező mérgező lebomlástermékeket, hanem a húsra telepedő rothasztó baktériumok által termelt toxinokat is (pl. neurin).

Antibiotikumok, félelmi anyagok, kémiai anyagok, steroidok
A nagyüzemi állattartás rendkívül elvetemült módszerei mellett az állatok sokkal inkább megbetegszenek, mint a szabad állattartás mellett. A beteg állatokat kémiai gyógyszerekkel (antibiotikumokkal, steroidokkal, hormonokkal) kezelik, hiszen az egyetlen cél, hogy eljussonak a levágásukhoz szükséges testsúlyba, fizikai állapotba bármi áron is. Ezek a gyógyszerek a húsban jelen vannak. Természetesen a növényvédelem, és növények termesztése során is kerülnek a növényekbe kémiai anyagok, de ezek mennyisége és szervezetre való ártalmassága még mindig enyhébb, mint az állatok esetén használt gyógyszerek. Ráadásul kimutatott tény az is, hogy az állatok a vágóhídra szállítás és a megölésükre várakozás során rengeteg félelmi anyagot termelnek, amely a húsban jelen marad.
Összességében tehát megállapítható, hogy hiányos lehet mind az állati terméket fogyasztók (predánok) étrendje, mind a vegánok étrendje, de mindkettő kiegészíthető megfelelően összeválogatott diétával, korszerű ortomolekuláris készítményekkel, táplálékkiegészítőkkel. A mindennapi kommunikációban gyakran a vegán étrend hiányosságait kommunikálják előszeretettel bár ezt semmi nem indokolja, hiszen a húsételeket is fogyasztó predán étrend sokkal hiányosabb pl. rostokban, vitaminokban, antioxidánsokban, omega 3 zsírsavakban, fitoanyagokban, mint a vegán étrend. Az is tény, hogy az állati termékek sokkal több káros anyagot (baktériumok, hullamérgek, antibiotikumok és más gyógyszerek) tartalmaznak, mint a növények.

Megkaphat-e minden tápanyagot a húsból?

A válasz a fentiek alapján egyértelmű, hogy nem. De a tévedés ott szokott lenni, hogy a predán, tehát húst/tejterméket is fogyasztó személyek szinte mindegyike meg van győződve arról, hogy ő nem fogyaszt sok húst („csak heti 2-3x”, „csak naponta egyszer”, „csak halat és szárnyast”) és amellett a szint mellett nyilván a fogyasztott növényi anyagok fedeznek minden hiányt. Sajnos nem így van. A hús emésztése növeli a növényi anyagok szükségességét, a hús/tejtermék tömegénél fogva elveszi a növényi anyagoktól a megfelelő részarányt, a hús kismennyiségben is felborítja a bélflórát, nem beszélve arról a nem mellékes tényről, hogy a hús mellett többnyire még tejet, joghurtot, sajtot, tojást is fogyasztanak rendszeresen, naponta akár többször is.
Az ilyen „vegyes” étrend nem tartalmaz elegendő rostot, antioxidánst, friss növényi anyagokat, omega zsírsavakat, vitaminokat. A vegyes étrend mellett kóros lesz a bélflóra, lassabb a passzázs.



Teljes értékű vegán étrend

Természetesen a vegán és vegán étrend is különböző lehet. A teljes értékű vegán étrend nem tartalmaz ún. raffinált élelmiszereket fehér lisztet, fehér cukrot, félkész élelmiszereket, konzerveket, porokat. Kerüli a mirelitet, kevésbé hőkezeli az ételeket. Kevesebb sót használ, nem használ káliumozott sót, csak konyhasót, vagy tengeri sót. Inkább választja a bio élelmiszereket és a fentiek értelmében alkalmaz táplálékkiegészítőket.



Élő táplálék – halott táplálék

Élő táplálék az, melynek kémiai struktúrája energetikája még nem károsodott. Élő zöldség, gyümölcs, melyet frissen szednek. Élő a veremben eltartott. Élő a teljes mag, melyet csak felhasználás előtt aprítanak, vagy darálnak. Élő a szárított növény, vagy növényi rész. Élő a frissen készített, a frissen hőkezelt, a kevéssé hőkezelt. Élő a hidegen sajtolt olaj. Viszont halott élelmiszer a tartósított, hosszú idejet feldarabolt, darált, őrölt. Halott a túlhűtött, (mirelit), a túlfőzött, a többször kihűtött és felmelegített, a konzervált, a kémiai anyagokkal kevert, a félkész (por, öntet stb.) a hús. Halott anyag a tömeggyártással előállított sok transzzsírsavat és kémiai anyagokat tartalmazó flakonos növényi olajok. Halott a zsírban/olajban sütött élelmiszer.
Ezért a vegán étrend is lehet káros, ha túl sok halott anyagot tartalmaz, ha túl sok szénhidrátot, kevés friss anyagot, ha sok konzervet, ha aránytalan és nem változatos. Káros például a tésztát, tésztával vagy kenyeret kenyérrel étkezés (bár növényi). Káros a konzervekből, félkész zacskókból készült menü.



Gabonafélék

Kétségtelenül igaz a paleolit táplálkozás hirdetőinek az a felismerése, hogy az európai ember számára a búza, rozs fehérjéi kevésbé jól emészthetők, mint más gabonáké. Nagyon sok táplálékintolerancia tesztet végzek és azt tapasztalom, hogy a glutén tartalmú ételek elhagyása akkor is gyógyítja az emésztőrendszeri bajokat, a gyulladásos jellegű egyéb betegségeket ha maga a glutén érzékenység laboratóriumi módszerekkel nem kimutatható. Ugyanakkor nem osztom a paleolit követők sok más tézisét. Nem hiszem például, hogy az embernek semmilyen szénhidrát tartalmú gabonára nem lenne szüksége, bár nyilván a szénhidrát szükséglet mértéke embertől, betegségtől, életmódtól függően különböző lehet és elképzelhető, hogy valaki ezen a téren is aránytalanul étkezik. Rizs, kukorica, köles, amarant, hajdina, quinoa fogyasztható többnyire korlátozás nélkül, kivéve azokat, akiknek ezekre is van táplálékintoleranciájuk az elvégzett tesztben. Betegség esetén többnyire nem javaslom a búza, rozs, bulgur, durum, kamut termékeket, de aki ezeket minden tünet, baj nélkül fogyasztotta eddig is életében, ott nem tűnik indokoltnak ennek elhagyásán fáradozni.

További érvek amelett, hogy miért érdemes sok növényi anyagot fogyasztani

A már fentebb említett érveken túl (rostdús, omega 3 zsírsavak, vitamin, fitoanyagok, antioxidánsok) mellett további fontos érvek a növényi anyagok domináns fogyasztása mellett:

esszenciális zsírsavakban gazdag
telített zsírsavbevitel csökken
koleszterin bevitel és felszívódás csökken
nitrogénegyensúlynak jót tesz (nukleinsavakban szegényebb)
sav-bázis egyensúly javul (többnyire a friss zöldségek azok, melyek alkalikus vegyhatást adhatnak a szervezetnek)
kalóriaszegényebb, amennyiben nem túlzott a szénhidráttartalmú gabonafélék és édességek fogyasztása
fiziológiás bélflóra számára kedvezőbb (Br.J.Rheumatol. 1994.jul.33.(7)(638-43)
L(+) jobbra forgató tejsavbevitelt fokozza
fitoterápia – gyógyító-betegségmegelőző táplálékok



További érvek a hús károssága mellett

A rosthiányos, túlzott fehérje mennyiséget jelentő, bélflórát rothasztó irányba változtató, gyógyszereket tartalmazó, antioxidáns hiányos jellemzőik mellett további érvek a hús károssága mellett:

túlzott a koleszterin bevitel
telített zsíradék aránya túlzottan magas (ideális: P/S > 2)
purin, nukleinsav bevitel ↑
sav-bázis egyensúly eltolódása (sav ↑)
csak hőkezelt, vagy tartósított formában fogyasztja

Következtetések

Az ésszerűen, hozzáértéssel összeállított vegetárius/vegán étrend nem kevésbé egészséges táplálkozás, mint a predán (húsevő) étrend. Megváltozott élettani állapotban szükséges lehet bizonyos szupplementáció (kiegészítés), tehát terhesség, szoptatás esetén D és B12 vitamin adása, öt év alatti gyerekek esetén ügyelni kell a megfelelő kalóriabevitelre, esetleg vas és D vitamin adása lehet szükséges.

Ezek figyelembevétele mellett a vegetárius étrend normális Am.J.Clin.Nutr. 1994.may 59 (5 Suppl.) 1176-1181, J.Am.Diet.Assoc. 2003 Jun;103(6):748-65.

A vegan és a vegetárius étrendet alkalmazom diétaként, ami hatékony gyógymódja számtalan krónikus megbetegedésnek, úgy mint a metabolikus szindróma betegségei, valamint az ún. korlátozottan táplálkozásfüggő betegségek – pl.: RA – Br.J.Rheum. 1994. jún. 33 (6) (369-75) –, a vastagbélrák, véralvadási betegségek Am.J.Clin.Nutr. 1993.Sept.58(3) 354-9) esetén.

Mind a predánok, mind a vegánok és vegetáriusok számára szükséges a táplálkozási tanácsadás, hiszen mindegyik táplálkozási mód mellett előfordulnak hiányállapotok. A húsevők étrendjével valójában több a probléma.
A helyes táplálkozás kialakítását, salaktalanító kúra szükségességét pontosabban felmérhetjük a BETA teszt, vagy Enderlein mikroszkópos vizsgálat végzésével, széklet gyulladásos faktorainak és gyulladásos faktorainak felmérésével.