A ujgurok ,,olyanok, mint a tibetiek, csak hang nélkül''

2009. június 16./Australia Network ABC Online/WTN/TibetPress

2009 június 16.
Tizennégy kínai ujgur új otthont keres Guantanamo-öbölbeli fogvatartása után. Olyan helyről jöttek, amelynek története Tibetéhez hasonló, de nem áll mögötte ugyanaz a hatalmas emberi jogi visszhang. Az ujgurokat öt évvel ezelőtt az Amerikai Egyesült Államokban terrorizmus vádja alól tisztázták; jelenleg Kubában vannak addig, amíg Amerika meg nem fontolja Palau csendes-óceáni köztársaság befogadásukra vonatkozó ajánlatát.

Hazájukat - ma Hszincsiang-Ujgur, egy autonóm terület Belső-Ázsiában- 1949.- ben szállta meg Kína, amely most a guantanamoi volt őrizetesek kiadását követeli. Mamtimin Ala, az Ausztráliai Ujgur Szövetség elnöke azt mondja, hogy kivégzés várna rájuk, ha hazaküldenék őket. Azt is mondja, az ujgurok egészen különböznek a kínaiaktól kultúrájukban, nyelvükben, történelmükben és ami a legfontosabb, vallásukban.

Terry Narramore professzor, aki kínai államtudományt tanít a Tazmániai Egyetemen, azt mondja, hogy az ujgurok türk nyelvet beszélő nép, ,,zömmel muszlimok, legtöbbjük nem radikális, persze lehetnek radikális függetlenségi csoportok.'' Azt mondja: biztos, hogy nem terroristák, csak a kínai hatóságok annak bélyegzik őket.

Hszincsiang-Ujgurban akkora az elnyomás, hogy ,,még csak beszélgetni is nagyon veszélyes a függetlenségről bármilyen formában'' ahogy Narramore professzor mondja.

A szeptember 11.-ei terrortámadás után a kínaiak ,,afelé hajlanak, hogy a függetlenségi mozgalmakat terrorizmusnak bélyegezzék.'' Ala azt mondja, hogy az USA által Pakisztánban letartóztatottak közül hárman készültek függetlenségi megmozdulásra. Fejvadászok ismerték fel őket, akik egyenként 5,000-6,300 USA dollárt kaptak a csoportért. Ötöt közülük Albánia fogadott be. Narramore professzor elmondta, hogy míg a tibetieknek Kínán kívül erős képviseletük van szellemi vezetőjük, a Dalai Láma személyében, az ujgurokért nincs, aki felszólaljon.

Ross Bray