székhely / telephely H-Budapest I. Attila út 123..
(00-36) 70 431 9343 (00-36)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu www.tibet.hu tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAN/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-41
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő
» Retro» Tibeti művészet» Interjú» Levelek» Tibet Press» Tibet Press English» Dharma Press» Human Rights» Világ» Kína» Magyar» Ujgur» Belső-Mongólia » KőrösiCsoma» Élettér» Határozatok» Nyilatkozatok» tibeti művészet» lapszemle.hu» thetibetpost.com» eastinfo.hu» rangzen.net» ChoegyalTenzin» tibet.net» phayul.com» DalaiLama.com» vilaghelyzete.blogspot.com» Videók» Linkek» TibetiHírek» Szerkesztőség
2009. március 26.
A kínai Szecsuán provinciában élő tibeti parasztok megtagadták földjeik felszántását a kínai uralom elleni tiltakozásként.
Kína délnyugati, Szecsuán provinciában a hatóságok a földjeikre kényszerítették a tibeti parasztokat, hogy vessenek véget a gazdálkodási bojkottnak, amit a kínai erőszak elleni tiltakozásként kezdtek, állítják tibeti források. A tibetiek a Kardze (kínaiul Ganzi) Tibeti Autonóm Prefektúrában, feszült és politikailag érzékeny hónapot követően, egyhetes tüntetések és letartóztatások után tagadták meg földjeik művelését, mondták a kardzei források. „Március 20-án, több mint száz kormánymunkás, Közbiztonsági Szolgálat (KBSZ) tisztviselő és katona jött a Kardze-beli Kara faluhoz,” mondta a környékbeliekre hivatkozva Jese Dordzse, egy most Ausztráliában élő, de korábban kardzei lakos. „Házról-házra mentek a hatóságok és a földjeikre kényszerítették a tibetieket, hogy felszántsák azokat. Először a tibetiek nem működtek együtt katonákkal, de később hatósági nyomásra, kénytelenek voltak felszántani földjeiket,” mondta Dordzse. Hozzátette még, hogy Kardze más területein, ahol a Kínával való szembeszállás erős, a tibetiek még mindig bojkottot tartanak fenn
Letartóztatott szerzetes
A bojkott végét követően egy héten
keresztül letartóztatások voltak a környéken.
Március 19.-én a Lopa falubeli Tsesok kolostorból, egy Jampa Dondrub nevű szerzetest letartóztattak miután a helyi kormány-alkalmazottakkal vitatkozott a gazdálkodási bojkottról, mondta egy névtelenséget kérő, kardzei tibeti asszony. „Emiatt a KBSZ személyzete öt járművel kiszállt a helyszínre és elvitte őt”, mondta. „Most a kardzei börtönben tartják fogva.” Jese Dordzse Ausztráliából, azt mondta, hogy hat másik tibetit is letartóztattak, akik március 16-án, különböző időpontokban tüntettek.
Dordzse a letartóztatottakat a
következőképpen azonosította: Jampa Dondrub Drowa Nyi faluból;
Dordzse Lhamo nevű lány a Kon Nyen faluból; és négy névtelen
ifjú Pin Nyen Nong, Ranghta, Serchu és Lopa Tsethok falukból. „Szemtanúk látták, ahogy a kínai
KBSZ személyzet letartóztatta őket és vasdorongokkal, valamint
puskatussal ütötték őket,” tette hozzá. Ezután, „a Kardze (város)
külterületein fekvő tibeti falvakban számos plakát tűnt fel,
ami arra biztatta a gazdálkodókat, hogy tagadják meg földjeik
művelését a kínai erőszakkal szembeni tiltakozásként”,
mondta Dordzse.
„A földjeiket felszántó tibetieket
’súlyos következményekre’ figyelmeztették,” mondta. A kínai hatóságok erre reagálva
összehívtak egy gyűlést Lopa faluba, ahol megmondták a tibeti
gazdálkodóknak, hogy ha nem szántják fel a földjeiket, akkor
letartóztatják őket és földjeiket elkobozzák. Március 20.-án este – azon a napon
amikor a hatóságok a földekre kényszerítették a gazdálkodókat
– egy robbanószerkezetet helyeztek a Gonpo nevű férfi, Dotso
város tibeti vezetőjének ajtajába, mondta Dordzse. Egy felhívást is kitettek,
figyelmeztetve Gonpot, nehogy együttműködjön a hatóságokkal. Gonpo jelenleg rendőrségi védelem
alatt áll, a kardzei hatóságok és a KBSZ azt ígéri, hogy
teljesen kivizsgálja az incidenst, mondta Dordzse.
Letartóztatott apácák
Március 24.-én, két apácát a
Lamdrak zárdából megvertek és letartóztattak egy a kardzei KBSZ
főhadiszállás előtti tüntetést követően, egy helyi forrás
szerint. A forrás egyiküket a Honan falubéli
Yangkyi-ként, másikukat a Gyakham falubéli Szönam Yangchen-ként
azonosította. „A két apáca több száz, a Dalai
Láma hosszú életéért és Tibet függetlenségéért felhívó
szórólapot szórt a levegőbe,” mondta a forrás. „Több mint 50 biztonsági
alkalmazott jelent meg a helyszínen. Letartóztatták és némelyikük
ütlegelte az apácákat, míg mások kordont vontak a terület köré.
Az apácák még megveretésük után is a Dalai Láma hosszú
életéért könyörögtek.” „Mindkét apácát egy katonai
kisteherautóba tették és elvitték,” mondta a forrás.
Kolostorok bezárva
Eközben Lhaszában, a Tibeti Autonóm
Terület (TAT) fővárosában a hatóságok bezáratták a főbb
kolostorokat a március 28.-i államilag kijelölt ünnep előtt. A hatóságok március 28.-át a
'Jobbágysors Felszabadítás Napjának’ nevezték, hogy
megjelöljék a kínai uralom elleni elbukott tibeti nemzeti felkelés
50. évfordulóját, ami után Tibet szellemi vezetője, a Dalai Láma
Indiába menekült száműzetésbe. „Addig az ideig egyik kolostorba sem
lehet bemenni, egyedül a Jokhang templomba,” mondta egy szemtanú.
„A Drepung és a Sera kolostorok a múlt évi nyugtalanságok
gyújtópontjai voltak, ezért lehetetlen most oda menni.” Egy másik lhászai lakos a Dalai Láma
elleni provokációként jellemezte Kína tervezett ünnepségeit,
akit a kínai kormányzat ’szakadárként’ jellemez és Tibet
függetlenségét akarja. „A kormányzat jubileumi ünnepségeket
fog tartani, mindazonáltal ezek irrelevánsak a tibeti vallásban”,
mondta a forrás.
Szigorú felügyelet
Nemrégiben számos tibeti forrás
jelentett kisebb tüntetéseket és gyors letartóztatásokat Kardze,
Lithang és Nyagrong megyékben, melyek mindegyike a kardzei
prefektúra hatáskörébe esik Szecsuánban, Kína távoli
provinciájában. Kardzei lakosok, a tibetiek által
Kham-ként ismert terület részén, a kínai uralom elleni bátor
fellépéseikkel tettek hírnévre szert, állítják a szakértők. A tüntetésekről érkező
jelentéseket nehéz megerősíteni, mivel a terület nagyobb részét
elzárták a külföldiek elől tavaly, a Lhaszában lezajlott békés
tüntetések miatt, ami 22 halottat maga után hagyó zavargásokba
torkollott, három szomszédos provinciában tüntetéseket
robbantott ki és arra ösztökélte Pekinget, hogy erőteljesen
növelje katonai jelenlétét Tibetben. Az indiai száműzetésben működő
tibeti kormány azt mondja, hogy körülbelül 220 tibeti halt meg és
közel 7000 személyt tartóztattak le az azt követő, és az egész
területre kiterjedő megtorlásban. Azóta a félkatonai rendőrség
szigorú ellenőrzés alatt tartja a területet, a ’vasököl’
és ’bűnüldöző’ szlogeneket hangoztatva az évfordulók
előtti és utáni idővel egybeesően.