A tibeti parasztok nem művelik földjeiket

2009. március 31./Kathmandu/Phayul/TibetPress

2009. március 26.

A kínai Szecsuán provinciában élő tibeti parasztok megtagadták földjeik felszántását a kínai uralom elleni tiltakozásként.

Kína délnyugati, Szecsuán provinciában a hatóságok a földjeikre kényszerítették a tibeti parasztokat, hogy vessenek véget a gazdálkodási bojkottnak, amit a kínai erőszak elleni tiltakozásként kezdtek, állítják tibeti források. A tibetiek a Kardze (kínaiul Ganzi) Tibeti Autonóm Prefektúrában, feszült és politikailag érzékeny hónapot követően, egyhetes tüntetések és letartóztatások után tagadták meg földjeik művelését, mondták a kardzei források. „Március 20-án, több mint száz kormánymunkás, Közbiztonsági Szolgálat (KBSZ) tisztviselő és katona jött a Kardze-beli Kara faluhoz,” mondta a környékbeliekre hivatkozva Jese Dordzse, egy most Ausztráliában élő, de korábban kardzei lakos. „Házról-házra mentek a hatóságok és a földjeikre kényszerítették a tibetieket, hogy felszántsák azokat. Először a tibetiek nem működtek együtt katonákkal, de később hatósági nyomásra, kénytelenek voltak felszántani földjeiket,” mondta Dordzse. Hozzátette még, hogy Kardze más területein, ahol a Kínával való szembeszállás erős, a tibetiek még mindig bojkottot tartanak fenn

Letartóztatott szerzetes
A bojkott végét követően egy héten keresztül letartóztatások voltak a környéken.

Március 19.-én a Lopa falubeli Tsesok kolostorból, egy Jampa Dondrub nevű szerzetest letartóztattak miután a helyi kormány-alkalmazottakkal vitatkozott a gazdálkodási bojkottról, mondta egy névtelenséget kérő, kardzei tibeti asszony. „Emiatt a KBSZ személyzete öt járművel kiszállt a helyszínre és elvitte őt”, mondta. „Most a kardzei börtönben tartják fogva.” Jese Dordzse Ausztráliából, azt mondta, hogy hat másik tibetit is letartóztattak, akik március 16-án, különböző időpontokban tüntettek.

Dordzse a letartóztatottakat a következőképpen azonosította: Jampa Dondrub Drowa Nyi faluból; Dordzse Lhamo nevű lány a Kon Nyen faluból; és négy névtelen ifjú Pin Nyen Nong, Ranghta, Serchu és Lopa Tsethok falukból. „Szemtanúk látták, ahogy a kínai KBSZ személyzet letartóztatta őket és vasdorongokkal, valamint puskatussal ütötték őket,” tette hozzá. Ezután, „a Kardze (város) külterületein fekvő tibeti falvakban számos plakát tűnt fel, ami arra biztatta a gazdálkodókat, hogy tagadják meg földjeik művelését a kínai erőszakkal szembeni tiltakozásként”, mondta Dordzse.

„A földjeiket felszántó tibetieket ’súlyos következményekre’ figyelmeztették,” mondta. A kínai hatóságok erre reagálva összehívtak egy gyűlést Lopa faluba, ahol megmondták a tibeti gazdálkodóknak, hogy ha nem szántják fel a földjeiket, akkor letartóztatják őket és földjeiket elkobozzák. Március 20.-án este – azon a napon amikor a hatóságok a földekre kényszerítették a gazdálkodókat – egy robbanószerkezetet helyeztek a Gonpo nevű férfi, Dotso város tibeti vezetőjének ajtajába, mondta Dordzse. Egy felhívást is kitettek, figyelmeztetve Gonpot, nehogy együttműködjön a hatóságokkal. Gonpo jelenleg rendőrségi védelem alatt áll, a kardzei hatóságok és a KBSZ azt ígéri, hogy teljesen kivizsgálja az incidenst, mondta Dordzse.

Letartóztatott apácák
Március 24.-én, két apácát a Lamdrak zárdából megvertek és letartóztattak egy a kardzei KBSZ főhadiszállás előtti tüntetést követően, egy helyi forrás szerint. A forrás egyiküket a Honan falubéli Yangkyi-ként, másikukat a Gyakham falubéli Szönam Yangchen-ként azonosította. „A két apáca több száz, a Dalai Láma hosszú életéért és Tibet függetlenségéért felhívó szórólapot szórt a levegőbe,” mondta a forrás. „Több mint 50 biztonsági alkalmazott jelent meg a helyszínen. Letartóztatták és némelyikük ütlegelte az apácákat, míg mások kordont vontak a terület köré. Az apácák még megveretésük után is a Dalai Láma hosszú életéért könyörögtek.” „Mindkét apácát egy katonai kisteherautóba tették és elvitték,” mondta a forrás.

Kolostorok bezárva
Eközben Lhaszában, a Tibeti Autonóm Terület (TAT) fővárosában a hatóságok bezáratták a főbb kolostorokat a március 28.-i államilag kijelölt ünnep előtt. A hatóságok március 28.-át a 'Jobbágysors Felszabadítás Napjának’ nevezték, hogy megjelöljék a kínai uralom elleni elbukott tibeti nemzeti felkelés 50. évfordulóját, ami után Tibet szellemi vezetője, a Dalai Láma Indiába menekült száműzetésbe. „Addig az ideig egyik kolostorba sem lehet bemenni, egyedül a Jokhang templomba,” mondta egy szemtanú. „A Drepung és a Sera kolostorok a múlt évi nyugtalanságok gyújtópontjai voltak, ezért lehetetlen most oda menni.” Egy másik lhászai lakos a Dalai Láma elleni provokációként jellemezte Kína tervezett ünnepségeit, akit a kínai kormányzat ’szakadárként’ jellemez és Tibet függetlenségét akarja. „A kormányzat jubileumi ünnepségeket fog tartani, mindazonáltal ezek irrelevánsak a tibeti vallásban”, mondta a forrás.

Szigorú felügyelet
Nemrégiben számos tibeti forrás jelentett kisebb tüntetéseket és gyors letartóztatásokat Kardze, Lithang és Nyagrong megyékben, melyek mindegyike a kardzei prefektúra hatáskörébe esik Szecsuánban, Kína távoli provinciájában. Kardzei lakosok, a tibetiek által Kham-ként ismert terület részén, a kínai uralom elleni bátor fellépéseikkel tettek hírnévre szert, állítják a szakértők. A tüntetésekről érkező jelentéseket nehéz megerősíteni, mivel a terület nagyobb részét elzárták a külföldiek elől tavaly, a Lhaszában lezajlott békés tüntetések miatt, ami 22 halottat maga után hagyó zavargásokba torkollott, három szomszédos provinciában tüntetéseket robbantott ki és arra ösztökélte Pekinget, hogy erőteljesen növelje katonai jelenlétét Tibetben. Az indiai száműzetésben működő tibeti kormány azt mondja, hogy körülbelül 220 tibeti halt meg és közel 7000 személyt tartóztattak le az azt követő, és az egész területre kiterjedő megtorlásban. Azóta a félkatonai rendőrség szigorú ellenőrzés alatt tartja a területet, a ’vasököl’ és ’bűnüldöző’ szlogeneket hangoztatva az évfordulók előtti és utáni idővel egybeesően.