A tibeti nyelv helyzete Kínában

2010. július 20./nyest.hu/TibetPress

Ősszel látogat hazánkba a Dalai Láma, Tibet spirituális vezetője. Ebből az alkalomban vizsgáljuk meg a tibeti nyelv helyzetét Kínában, amiről eltérő híreket hallani.

Tibet 1950 óta, már hatvan éve kínai megszállás alatt áll, a Dalai Láma 1959-ben kényszerült elhagyni országát. A tibetiek és a tibeti nyelv helyzetét azóta nehéz pontosan megítélni. A kínai kormány állításai gyakran szögesen eltérnek az indiai száműzetésben működő tibeti kormány megítélésével szemben.

Az egyik ilyen pont a tibeti nyelv helyzete. A kínai kormány állítása szerint a tibeti nyelv hivatalos nyelv a Tibeti Autonóm Tartományban, és ez az oktatás nyelve is az általános iskola első négy évében, a középiskolákban azonban már csak mandarinul tanulhatnak a tibeti diákok. Ezzel szemben a Reuters hírügynökség képviselői azt találták, hogy az általuk meglátogatott tibeti iskolában a tibeti nyelven kívül minden tantárgyat kínaiul oktattak. A riport sajnos nem pontosít, hogy általános vagy középiskoláról van-e szó, bár a név alapján – Shigatse Sanghaj Kísérleti Iskola – az utóbbi tűnik valószínűbbnek.

Az egyértelműnek látszik, hogy a nagyvárosokban, főleg a fővárosban Lhaszában, a kínai nyelv egyre nagyobb fontosságú, és ismerete elkerülhetetlen a tibetiek karrierjéhez is. Tibet nagyobb részén azonban, ahol a lakosság többsége lakik, a tibeti nyelv továbbra is a hétköznapi élet nyelve.

A kínai propaganda arra is hivatkozik, hogy a száműzött tibeti kormány székhelyén, Dharamszala középiskoláiban sem tibetiül folyik az oktatás, hanem angol nyelven. A tibeti nyelv elnyomásának kérdését nehéz elfogultság nélkül megítélni ebből a távolságból, mivel egymásnak ellentmondó propagandák kijelentései feszülnek egymásnak. Mindkét oldalon találni hihetőnek tűnő szakértői véleményeket.

A kínai kulturális elnyomás ellenére a tibeti nyelv még nem számít veszélyeztetettnek, jelenleg. A Tibeti Autonóm Tartomány területe ugyan csak fele Tibet történelmi kiterjedésének, de cserében a tartományon belül a tibetiek kiemelkedő 93 százalékos abszolút többséget képeznek. Már csak azért is nehéz más népeknek nagy számban megtelepedni itt, mert a legutóbbi kutatások szerint a tibetiek szervezetének is 3000 évig tartott alkalmazkodni az alacsony magashegyi légnyomáshoz.

A különböző tibeti nyelvjárások közül az Indiában honos ladakhi számít az egyik legveszélyeztetettebbnek, ahol lassan az angol és a hindi veszi át a helyét, inkább gazdasági, mint kulturális okok miatt. A tibeti buddhizmus magyarországi támogatói csak remélhetik, hogy a tibeti nyelv helyzete nem annyira rossz Tibetben, mint azt a legutóbbi Reuters jelentés sugallja. A tibeti nyelv védőinek ugyanakkor érdemes azt is szem előtt tartaniuk, hogy a szintén Kínában élő és hasonlóan tízmilliós mandzsu kisebbségnek kétszáz év alatt sikerült teljesen elveszíteni a nyelvét. Ma már csak 60 mandzsu beszéli a kínaival nem rokon mandzsu nyelvet.