székhely / telephely H-Budapest I. Attila út 123..
(00-36) 70 431 9343 (00-36)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu www.tibet.hu tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAN/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-41
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő
» Retro» Tibeti művészet» Interjú» Levelek» Tibet Press» Tibet Press English» Dharma Press» Human Rights» Világ» Kína» Magyar» Ujgur» Belső-Mongólia » KőrösiCsoma» Élettér» Határozatok» Nyilatkozatok» tibeti művészet» lapszemle.hu» thetibetpost.com» eastinfo.hu» rangzen.net» ChoegyalTenzin» tibet.net» phayul.com» DalaiLama.com» vilaghelyzete.blogspot.com» Videók» Linkek» TibetiHírek» Szerkesztőség
Jelenleg csak angolul olvasható. Magyarul később.
A tibeti miniszterelnök nyilatkozata a tibeti nemzeti felkelés 59. évfordulóján
Ötvenkilenc évvel ezelőtt, ezen a napon Lhászában, Tibet fővárosában több ezer tibeti hatalmas embergyűrűt alkotott a Norbulingka, Őszentsége a Dalai Láma nyári palotája körül, hogy megvédjék vezérüket és országukat. A különböző társadalmi rétegből származó tibetiek, a leigázhatatlan Tibeti Lélek által egyesülve, dacos, mégis békés, történelmi jelentőségű ellenállást indítottak a Kínai Népköztársaság erőszakos és illegális Tibet-megszállása ellen. A kínai katonaság a következő napokban és hetekben brutális kegyetlenséggel elfojtotta a békés felkelést, amely több ezer tibeti ember halálát eredményezte.
Ugyanazzal a lélekkel állunk itt ma, hogy megemlékezzünk a Tibeti Nemzeti Felkelés Napjának 59. évfordulójáról és, hogy tisztelettel emlékezzünk mindazokra a tibeti emberekre, akik életüket áldozták népünk szabadságharcában.
A folyamatos és növekvő elnyomás ellenére, a Tibetben élő tibetiek megingathatatlan meggyőződéssel fejezik ki ellenállásukat a kínai kormány elnyomó politikai intézkedéseivel szemben. Az elmúlt öt évtizedben békés tiltakozások folyamatos áradatának voltunk tanúi, a tüntetések 1987-ben, 1988-ban, 1989-ben és 2008-ban voltak a legkiemelkedőbbek.
Ez az év jelöli az 1988-as tüntetés 30. évfordulóját és ugyanakkor a 10. évfordulóját a 2008-as pán-tibeti felkeléseknek, amelyek során a tibetiek riadót fújtak a szabadságért, így juttatva kifejezésre valós és jogos sérelmeiket Kína folyamatos Tibet-megszállásával szemben. Friss hírek hatalmas katonai és biztonsági intézkedésekről számolnak be Tibetben, különösen Lhásza fővárosban.
Tibet megszállása óta a kínai kormány folyamatosan egyre erősödő elnyomó politikai intézkedéseknek veti alá a tibeti embereket. A 2016-os és 2017-es Freedom House jelentés Tibetet a második legkevésbé szabad országnak rangsorolta Szíria után és rosszabbnak, mint Észak-Korea, Dél-Szudán és Eritrea. A Riporters Without Borders azt is állította, hogy Tibethez hozzáférni nehezebb még Észak-Koreánál is.
A kínai kormány keményvonalas politikai irányelveinek következményeképpen 152 tibeti ember, fiatalok és öregek, szerzetesek és szerzetesnők, nomádok és farmerek, Tibet mindhárom provinciájából származók égették el saját testüket 2009. óta szabadságot kérve a tibetiek számára és Tibetbe visszatérést Őszentsége a Dalai Láma számára. Épp csak három nappal ezelőtt, Csekho Tugcsak, negyvenes tibeti férfi amdobeli Ngabából, elégette magát Tibetben. Hangja a Tibetben élő tibetiek törekvéseit visszhangozta. A szűnni nem akaró tüntetések Tibetben bizonyítékul szolgálnak arra, hogyan tiporják sárba a tibeti emberek politikai, vallási, kulturális és környezetvédelmi jogait.
A múlt hónapban a kínai kormány bevezette az úgynevezett felülvizsgált Vallási Ügyekre vonatkozó Szabályzatokat (Regulations on Religious Affairs), amely az átfogó vallási szabadságot van hivatva ellenőrizni Tibetben.
A Human Rights Watch nemrég beszámolt a Kommunista Pártba tartozó, mintegy 200 káder és ateista világi hivatalnok találkozójáról, amelynek célja Lárung Gár vezetésének ellenőrzése. Lárung Gár, a legnagyobb buddhista akadémia Tibetben, 2016. óta lerombolt állapotban van, a szerzetesek és szerzetesnők száma felére csökkent. Jácsen Gár, a legnagyobb női kolostor Tibetben lerombolva és a szerzetesnők kilakoltatása épp most van folyamatban.
A nem régi tragikus hír a február 17.-i tűzkitörésről a Dzsokhangnál, Csuglakhangban, amely a legszentebb kegyhely a tibeti buddhista világban, egyúttal az UNESCO Világörökség része, nagy szomorúság a tibetiek és az egész világ buddhistái számára. A hírek kiterjedt kárról és veszteségről számolnak be több tucat értékes szobor, több száz lelet és thangka festmény, valamint falfestmény leégésének köszönhetően. A Dzsokhang még mindig zárva tart a közönség előtt. Világos, hogy ez az ősi tibeti civilizáció egyik szent kincsének helyrehozhatatlan vesztesége. Most, hogy még két hét után is a kínai kormány visszautasító magatartást tanúsít, hogy tisztázza a tűzkitörés okát és a keletkezett kárt, zavaró és több kérdést felvet. Ezért én az UNESCO-t sürgetem, hogy küldjön oda követséget az ügy kivizsgálása céljából és küldjön újságírókat Tibetbe egy független vizsgálatra.
A legújabb körlevél a Reporting Leads on Crimes and Violations by Underworld Forces témáról a TAR Közbiztonsági Iroda kiadásában, folytatásra és további szigorításokra hívja fel a figyelmet Tibetre vonatkozólag. A körlevél felsorolt 22 illegális cselekményt, amelyről Peking azt akarja, hogy a tibeti emberek jelentéssel szolgáljanak és ebből három közvetlenül említette Őszentsége a Dalai Lámát. A részletes irányelv különösen kihangsúlyozta, hogy a tibeti közönségnek információt kell szolgáltatnia azokról a tevékenységekről, amelyek úgy vannak címkézve, mint „a Dalai Láma szeparatista erőihez kapcsolódó bűncsoportok”.
Ez a körlevél egy félresikerült gyakorlat példája, amely nyilvánvalóan a tibeti gondolkodásmód és kultúra megértésének hiányából fakad. A tibeti emberek Belső-Tibetben szívvel-lélekkel tisztelik Őszentségét a Dalai Lámát. Ahelyett, hogy elismerné a tibeti emberek hűségét és odaadását, a kínai kormány inkább Őszentsége a Dalai Láma iránti hit kifejeződéseinek bűncselekménnyé változtatásához folyamodott. Ez a nemzetek közötti harmónia hiányának alapvető oka, jóllehet a „nemzetek harmóniáját” a PRC könyörtelen propaganda hadjárattal próbálja elérni.
Továbbá Őszentsége a Dalai Láma elkülönítése a buddhizmustól Tibetben, az ellenállás egy másik alapvető oka a tibetiek között. Mesterségesen kijelenteni, hogy „gyakorolhatod a buddhizmust, de nem követheted Őszentsége a Dalai Lámát” annyit tesz, mint kijelenteni, hogy „lehetsz katolikus, de ne kövesd a pápát”. Ez a tibeti buddhizmus és Tibet, mint nemzet alapkövének alapvető félremagyarázása. Tibet és Csenrézig (Avalokitésvara: az Együttérzés Buddhája) egy és ugyanaz és a dalai lámák a tibeti néptől elválaszthatatlanok. Megpróbálni elválasztani őket egymástól, mélyen bántja a tibeti emberek érzéseit és sérti a tibeti szellem magját.
Mi erősen elítéljük a körlevelet a tibeti nyelv és kultúra pártfogásának és védelmének bűncselekménnyé nyilvánításáért, továbbá azért a kifejezésért, amely szerint a Középút Megközelítés „reakciós, szűklátúkörű nacionalista elképzelés”. Valójában a tibeti nyelv védelmet és ösztönzést élvez a Kínai Alkotmány 4. Cikkelye alatt. Hasonlóképpen a Középút Megközelítés mindkét fél számára nyerő javaslat, Tibet és Kína népe számára egyaránt.
Szilárdan kitartunk elkötelezettségünkben, hogy Tibet problémáját békésen oldjuk meg a Középút Megközelítés által. Amint Xi Jin-ping miniszterelnök kijelenti, hogy elkezdi második időszakát, arra késztetem őt, hogy Tibet problémáját oldjuk meg békésen tárgyalások formájában Őszentsége a Dalai Láma követei és a Kínai kormány képviselői között.
Ahogyan Őszentsége a Dalai Láma mindig azt tanácsolta nekünk, hogy „reméljük a legjobbat, de készüljünk föl a legrosszabbra”, a Kashag létrehozta az 5-50 Víziót, amely a Középút politikáján alapuló, valódi autonómiát igyekszik megvalósítani a tibeti emberek számára. Ez a látomás arra is kiterjed, hogy megerősíti és életben tartja a tibetiek szabadságért folytatott küzdelmét és a tibeti közösséget egy másik ötven évre, ha szükséges.
Azért, hogy erős ellenőrzést tudjon érvényesíteni a tibeti nép és területek fölött, a kínai kormány a tibetieket megkülönböztetés alá vette. Lényegében ez azt jelenti, hogy, jóllehet ugyanazzal az iskolai végzettséggel és szakmai jártassággal rendelkeznek, mint kínai társaik, a párttitkári legmagasabb tisztségeket és az úgynevezett Tibeti Autonóm Terület (TAR) valódi befolyásával rendelkező beosztásokat a kínai tisztviselők tartják a kezükben. Hasonlóképpen még a prefektúra és megye szinten is, képzett tibetiek többnyire ki vannak tagadva a párttitkári pozícióból, ugyanakkor a kevésbé képzett kínai képes megtartani ezt a vezető tisztséget.
Kína gazdasági növekedésének és jólétének emelkedő dagálya nem emelte föl a tibetieket, minthogy Tibet a legszegényebb terület marad és ugyanakkor a legutóbbi években Tibetbe beáramlott kínai származásúak lettek a fő kedvezményezettek.
Belső-Tibetből az imént érkezett levél a lhászai Gongkar Repülőtér kibővítésének esetét említi a TAR 12. ötéves terve alatt:
„Öt éven belül 25000 kínai etnikumú migráns áramlott be Gongkar körzetbe, egyedül Lhokába és vette át a legtöbb helyi üzleti és alkalmazotti lehetőséget. Ha így áll a helyzet egy olyan kis körzetben, mint Gongkar, elképzelhetetlen az olyan nagyvárosok helyzetére gondolni, mint Lhásza, Csethang, Sigace és Csámdo. A kínai kormány gyakran beszél fejlesztésről és befektetésről Tibetben, de sohasem fedte föl a kínai bevándorlás és letelepedés adatait 74 körzetben a Tibeti Autonóm Területen és Tibet más részein.” Az ilyen demográfiai fölény az ellenállás és az instabilitás alapvető oka Tibetben.
Továbbá azért, hogy több mint ötven éven át Tibetet kínai területté tegye és a tibeti embereket kínaivá, a kínai kormány szándékosan átnevezte az ősi tibeti hegyeket, folyókat, helyeket kínai nyelvűre. Cégtáblák kínaiul vannak feliratozva és még tibeti embereket is arra ösztönöznek, hogy házasodjon össze kínaival és vegyen föl kínai nevet.
Szeretném egyértelműen kijelenteni, hogy az efféle baljóslatú mesterkedések nem fognak sikerrel végződni és Tibet ügye érvényre kerül. Még évtizedekkel a kínai megszállás és uralom után is a tibetiek kitartanak és Tibet ügye támogatást és elismerést szerez a világ minden részéről, főként Őszentsége a Dalai Láma vezetőszerepének, a Tibeten belül élő tibetiek megfékezhetetlen szellemének és ellenállóképességének és a száműzetésben élő tibetiek töretlen erőfeszítésének köszönhetően.
Őszentsége a Dalai Láma elterjesztett egy oktatási célkitűzést, amely az „egy madár két szárnnyal” analógián alapul, amely szerint a tibetiek modern oktatásban részesülhetnek, megőrizve tibeti identitásukat. Ahogyan a tibeti Y-generáció Tibeten belül és kívül megerősíti lábát a modern világban, mi bátorítjuk őket, hogy így tegyenek szilárd elkötelezettséggel Tibet ügye iránt és ugyanakkor legyenek büszkék identitásukra és a tradicionális tibeti értékekkel való kapcsolatukra. Bátorságuk és meggyőződésük éppolyan erős és annak is kell maradnia, amilyen erős csak az idősebb generációé.
A tibeti emberek által mutatott egység és bátorság mindig nagy erő és büszkeség forrása lett, mindazonáltal a regionalizmus néhány eleme a száműzetésben nemcsak akadály a tibeti szabadságharc folyamán, hanem csalódást kelt és csillapítja azoknak a tibetieknek a reményeit, akik a közös ügy megvalósítására törekedtek. Nem engedhetjük meg magunknak a regionalizmust és a szektarianizmust, hogy megosszanak bennünket. Ezért én alázatosan és határozottan arra kérem a száműzetésben élő tibetieket, hogy alkossanak hidat a különbözőségeink fölött és erősítsék meg az egységet, amely jelenleg és a jövőben is mindig a mi végső erőnk.
Szeretném megragadni az alkalmat, hogy elismerésem fejezzem ki és megköszönjem a világszínvonalú támogatást és szolidaritást Tasi Vangcsuknak, a tibeti nyelv pártfogójának, aki jelenleg börtönben tartózkodik. Az Európai Parlament nemrégiben sürgős határozatot adott ki. A Lett Parlament közös nyilatkozatot adott ki a felmentésére. A német parlamenti képviselők és a francia szenátorok hasonló kijelentéseket tettek, felszólítván a kínai kormányt, hogy a tárgyalás során tisztességes jogi eljárást hajtson végre. Köszönöm az Európai Unió Emberi Jogok Különleges Képviselőjének, hogy aggodalmát fejezte ki Tasi Vangcsuk ügyében az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 37. ülésén, amely a múlt héten nyitott meg.
Köszönöm továbbá a kanadai külügyminiszternek, hogy felszólította Kínát, hogy engedélyezze az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának és a Vallásszabadság Különleges Előadójának, hogy meglátogassa Tibet hiányzó Pancsen Lámáját, amely a két évtizedre erőszakos eltüntetés ENSZ által elismert példája.
A tibeti erőszakmentes küzdelem a szabadságért és a békéért, Őszentsége a Dalai Láma vezetésével támogatást és szolidaritást nyert a világ minden tájáról. Köszönettel tartozom mindazoknak a világi vezetőknek, kormányoknak, parlamenti képviselőknek, nem kormányzati szervezeteknek és egyéneknek, akiknek folyamatosan együttérzést tanúsítanak és fáradhatatlanul támogatják Tibet ügyét. Szeretném továbbá elismerésem és köszönetem kifejezni a Tibetet Segítő Társaságoknak és a Tibetet Segítő Parlamenti Csoportoknak, mint amilyen a 90 tagú Japán Minden Párti Parlamenti Tibetet Segítő Társaság, amely a legnagyobb parlamenti Tibetet támogató csoport, folyamatos erőfeszítésükért, ahogyan Tibet ügyét a vállukon viselik.
Ma, amikor a száműzetésben töltött 60 évre emlékezünk, szeretnék köszönetet mondani elsősorban Indiának és a világ országainak, hogy továbbra is nagylelkűen fogadnak és támogatnak tibetieket. Szolidaritásuk elismeréseképpen a Tibeti Központi Kormány megjelöli ezt az évet, mint Köszönet Neked Év és ennek megfelelően a CTA különleges esemény sorozatot fog rendezni szerte a világon.
Végül imádkozom Őszentsége, Tibet nagy XIV. Dalai Lámája hosszú életéért és a Tibeten belül élő tibetiek jólétéért. Imádkozom és remélem, hogy a Tibeten belül és kívül élő tibetiek újraegyesülése hamarosan megvalósul.
A miniszterelnök
Tibeti Központi Kormány
2018. március 10.