Ez a lepukkant két emeletes épület, ezen a hegyvidéki településen nem tűnik úgy, mintha a szomszédos Kína idegeit romboló felforgató csoport főhadiszállása lenne.
Majmok rohangálnak a háztetőn, a bejárati ajtó pedig mindenki számára tárva nyitva áll.

Ennek ellenére Kína „ Osama bin Laden csapatánál rosszabb társaságnak „ nevezi a Tibeti Ifjúsági Szervezetet, ( Tibetan Youth Congress ) valamint állítja, hogy a szeparatista felkelők ellátására fegyver- és robbanóanyag készleteket halmoznak fel Tibetben.

Kína szintúgy állítja, hogy a 30 ezer tagot számláló csoport az al Kaida és a Kínában , tibetiekből megalakult muszlim szeparatista szervezet, a Kelet Turkesztáni Iszlám Mozgalom szövetségesének vallja magát.

A Tibeti Ifjúsági Szervezet elnöke, Tsewang Rigzin – aki a korábbi években Minneapolisban bankárként dolgozott - gúnyos megjegyzést tett Kína vádjaira. Kijelentette, hogy csoportjának tagjai Tibet függetlenségéért harcolnak, miközben kitartanak száműzetésben élő kormányuk szellemi vezetője, Őszentsége a Dalai Láma erőszakmentes elveket valló politikája mellett.

„A kínaiak minden vádja alaptalan és félrevezető” – jegyezte meg Rigzin, egy a helyi étteremben elfogyasztott tál curry fölött, arra utalva, hogy minden egyes vád a kínai polgárokat célba vevő megfélemlítési taktika része.

Ha más semmi, a Tibet Ifjúsági Szervezet nézetei eleve kihangsúlyozzák a Peking és Dharamsala közt Tibet ürügyén kialakult szakadékot. Kína nagyvárosaiban az utca embere nyilvánvaló, egyértelmű tényként kezeli kormánya vádjait a Tibeti Ifjúsági Szervezet felé.. Nem érti azokat, akik megkérdőjelezik ezen állításokat és ezzel előítéletet generálnak a kínaiakkal szemben. A tibetiek a maguk részéről elképesztőnek és egyben mulatságosnak tekintik az említett vádakat.

A nem tipikus terrorista alkatú Rizgin 38 évvel ezelőtt született, szegény tibeti menekültek fiaként. Ránézésre nem éppen ő testesíti meg a nemzetközi terrorista prototípusát. Kedveli a sportos felsőruhákat, „hátracsúszott”, magas homlokával és kellemes modorával inkább tűnik annak a 2007-es évek közepéig aktív bankárnak, aki miután az USA-ban hagyta feleségét és két kislányát, immár harmadik éve a szervezet elnökeként működik.

Rizgin Indiában, az északkeleti Sikkim körzetben született. Pár év múlva szüleivel India délvidékére költözött. 1993-ban sikerült elnyernie állami zöldkártya-lottón egy vízumot az USA-ba, így Californiában, Santa Monicaban telepedett le. A megérkezése utáni kezdeti időszakban kávésfiúként dolgozott a helyi sétálóutcában. Ezt követően Minneapolisba költözött, itt már az akkor NorWest majd a Wells Fargo által felvásárolt területi banknál építgette karrierjét
Pár év múlva Rizgin Vancouverbe, Washington államba költözött.

A nyugtalanság figyelemfelkeltő szereppel bír.
Az 1970-ben megalapított Tibeti Ifjúsági Szervezet úgy 30 ezer tagot számlál A szervezet tagjai 12 országban szétszórva élnek, legnagyobb számban Indiában, Nepalban, az USA-ban, az Egyesült Királyságban és Kanadában. A szervezet leváltott vezetői rendszerint a száműzetésben lévő tibeti kormány itteni főhadiszállásán jelentkeztek szolgálatot tenni, melynek tevékenysége a tibeti fennsík az 1950-es kínai katonai behatolás eredményezte satuba szorítottságára irányul.

Kína a március 14.-én Lhasa-ban, Tibet fővárosában kirobbant zavargások hatására fordította figyelmét a Tibeti Ifjúsági Szervezet felé. Ezen a dátumon az őslakos tibetiek, a néhány nappal korábbi békés felvonuláson résztvevő szerzetesek bebörtönzése feletti érzett dühükben törtek zúztak a város utcáinak lerohanásakor. A feldühödött tömeg rendőrautókat borogatott, betörte a kirakatokat és tüzet gyújtott nyilvános helyeken.

A hatóságok elmondása szerint legalább 22 ember életét veszítette a tömeglázadás során, javarészük Han-kínai. Ezzel szemben a menekültek több, mint 100, főleg tibeti áldozatról beszélnek.

Az ezt követő időszakban túlnyomó többségében békés demonstrációk zajlottak tucatnyi, különféle tibeti etnikum által lakott területen. Mindez azt eredményezte, hogy a márciusi események a kínai etnikai zavargások történetében nagyságát tekintve első helyre került.

Kémhálózat-rendszer
Liu Hongji, a pekingi Kína-Tibetológiai Kutatóközpont vezető kutatója szerint – mely kutatóközpont Tibettel foglalkozik - úgy véli, hogy a Tibet Ifjúsági Szervezet fontos szerepet játszott a zavargásokban, mivel „mobiltelefonos üzenetek és e-mailek felhasználásával embereket toborzott és küldött Kínába. Olyan rendszer birtokában vannak, mint egy kémhálózat.

Májusban Liu nyilatkozott a hivatalosnak számító Xinhua hírügynökségnek:” északnyugaton a tibeti szervezet kölcsönös segítséget kapott más nemzetközi terrorszervezetektől, mint például az al Kaida és a Kelet Turkesztán csoport.” A továbbiakban a hírügynökség hivatkozik Liu abbéli kijelentésére, miszerint „ a szervezet felkészítő kiképzéseken vett részt, mint például a dinamit alkalmazási technikája, vagy más „ miképpen vezényeljünk le erőszakos, terrorista tevékenységeket.”

Az interjú során kitért azon állítás megerősítése elől, mely azzal vádolná a szervezetet, hogy most is fel lennének fegyverkezve.

„Mivel mi kutatók vagyunk és nem hírszerzők, nem szolgálhatunk részletekkel.”- jelentette ki Liu.” De az tény, hogy vannak fegyvereik. Ezek titkosak.”

Rigzin nem nyilatkozott az ügyben, hogy az idei évnél korábbi tibeti zavargásokban volt-e bármely szerepe a szervezet tagjainak.
Tim Johnson THC

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás: