Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

A Nobel-díjas kínai szabadon bocsátását kérik

2010. október 8./TibetPress

Több kormány és civil szervezet is felszólította pénteken a kínai kormányt, hogy engedje szabadon a jelenleg 11 éves börtönbüntetését töltő Liu Hsziao-pot (Liu Xiaobo), aki az idei Nobel-békedíj kitüntetettje. Az emberjogi harcost és demokráciapárti aktivistát "államellenes felforgatás" miatt ítélték el. Az elismerést Liu (a képen) az alapvető emberi jogok érvényesüléséért régóta folytatott, békés küzdelméért kapta meg.
Barack Obama amerikai elnök, aki tavaly maga is megkapta a Nobel-békedíjat, felszólította Kínát a fogvatartott ellenzéki szabadon engedésére. "Az elmúlt 30 évben Kína hihetelen gazdasági fejlődésen ment keresztül, százmilliók kerültek ki a szegénységből. De ez a kitüntetés arra emlékeztet minket, hogy a gazdasági előrehaladást nem kísérte politikai reform, és hogy minden férfi, nő és gyermek alapvető emberi jogait tisztelni kell" - mondta az elnök.

Svédország a Nobel-békedíj Bizottság bejelentésére reagálva megismételte a 2009-es EU-elnöksége alatt tett kijelentését, amelyben felszólította Kínát, hogy azonnal és feltétel nélkül engedje szabadon Liu-t. A 11 évi börtön "megdöbbentően súlyos büntetés" a svéd külügyminiszter, Carl Bildt szerint.

A tajvani elnök, Ma Jing-zsou (Ma Ying-jeou) történelminek nevezte a kínai ellenzéki kitüntetését. A japán kormányfő pedig úgy ítélte meg: a Nobel-békedíj Bizottság döntése üzenet Pekingnek, hogy változtasson az emberi jogok helyzetén.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is elégedett a 2010-es díjazott kiválasztásával. Szerinte az, hogy Liu kapta díjat "erős üzenet mindenkinek a világban, aki a szabadságért és az emberi jogokért harcol".

Az ENSZ részéről Navi Pillay emberi jogi biztos üdvözölte "egy fontos emberjogvédő elismerését". Pillay szerint a kitüntetés hozzájárulhat Kína fejlődéséhez. Üdvözölte a Nobel-bizottság döntését Václav Havel volt cseh elnök is.

Franciaország és Németország is

Franciaország és Németország arra kérte Kínát, hogy mielőbb engedje szabadon a kínai demokráciapárti aktivistát. Franciaország már Liu letartóztatásától kezdve aggodalmának adott hangot, és több alkalommal követelte szabadon bocsátását. Ezt a felhívást Párizs most megismétli - közölte Bernard Kouchner külügyminiszter. A berlini kormány szóvivője úgy fogalmazott: Németország szeretné, ha Liu hamarosan visszanyerné szabadságát, és személyesen vehetné át a kitüntetést.

A Nobel-békedíjjal 1983-ban kitüntetett Lech Walesa elégedettségének adott hangot a norvég bizottság döntésével kapcsolatban. Liu kitüntetése "kihívást jelent Kína és az egész világ számára". "A világnak nyilatkoznia kell róla, készen áll-e arra, hogy segítse Kínát belépni arra a területre, ahol ugyanazokat az elveket és értékeket tartják tiszteletben" - jelentette ki az egykori lengyel államfő.

A Dalai Láma szintén gratulált a kínai díjazottnak, és ugyancsak sürgette Pekinget, hogy más bebörtönzött aktivistákkal együtt engedje szabadon Liut. Az idei Nobel-békedíjjal "a nemzetközi közösség azokat az egyre erőteljesebb hangokat ismerte el, amelyek Kínát a politikai, jogi és alkotmányos reformok irányába terelnék" - mondta a tibeti buddhisták száműzetésben élő vezetője.

Az emberjogvédő szervezetek is örömmel fogadták a Nobel-bizottság bejelentését. A Human Rights Watch nemzetközi szervezet szerint ez az elismerés "győzelem az emberi jogoknak és minden kínai ellenzékinek". Az Amnesty International pedig azt hangsúlyozta, hogy a kitüntetés növeli a nyomást a kínai hatóságokon, hogy engedjék szabadon Liut és a többi politikai foglyot. A sajtójogokat védő nemzetközi szervezetet, a Riporterek Határok Nélkült (RSF) pedig azt emelte ki, hogy "a kínai hatalom esetleges megtorlásától való félelem nem riasztotta el a Nobel-bizottságot és a norvég hatóságokat. Ez egy jó lecke minden demokratikus kormánynak, amelyek túl gyakran engednek Peking nyomásának."

A kínai vezetés ugyanakkor a nyilatkozatok után diplomáciai úton is jelezte, hogy nem ért egyet a döntéssel: Pekingben bekérették a norvég nagykövetet, hogy tudassák vele a hatóságok tiltakozását.

A kínai ellenzék egyik történelmi vezetője, az 1997 óta amerikai száműzetésben élő Vej Csing-seng (Wei Jingsheng) ugyanakkor bírálta az oslói bizottság döntését, mert szerinte a most díjazott Liu egy mérsékelt ellenzéki, aki kész együttműködni a kínai kommunista rendszerrel. Mint mondta, az új Nobel-díjas nézeteit a pekingi vezetés hosszú időn át tolerálta, s Liu korábban maga is bírálta a nálánál radikálisabb ellenzékieket. Vej Csing-seng majdnem 20 évet töltött a kínai börtönökben, mert demokráciát követelt.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb