H - Budapest 1012 Attila út 123.
(00-36) 70 431 9343 (00-36)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu www.tibet.hu tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAN/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő
» Retro» Tibeti művészet» Interjú» Levelek» Tibet Press» Tibet Press English» Dharma Press» Human Rights» Világ» Kína» Magyar» Ujgur» Belső-Mongólia » KőrösiCsoma» Élettér» Határozatok» Nyilatkozatok» tibeti művészet» lapszemle.hu» thetibetpost.com» eastinfo.hu» rangzen.net» ChoegyalTenzin» tibet.net» phayul.com» DalaiLama.com» vilaghelyzete.blogspot.com» Videók» Linkek» TibetiHírek» Szerkesztőség
A Dalai Láma mellett Václav Hável volt cseh államfő is kampányolt azért, hogy az idei Nobel–békedíjat a bebörtönzött kínai ellenzéki, az 54 éves Liu Hsziao-po kapja. Hável kiállása érthető, az emberjogi aktivista most éppen azért ül rács mögött, mert két éve az egykori csehszlovák ellenzéki fémjelezte Charta’77-hez hasonló kiáltványban sürgette Kínában a politikai szabadságjogok kiterjesztését, és bírálta az egypártrendszert.
A Pekingtől 500 kilométerre északkeletre, Csincsouban lévő börtönben, öt köztörvényessel összezárt, bűnözőnek tekintett Liu 1955-ben az északkeleti Csilin tartományban született, értelmiségi családban. A kulturális forradalom idején, 14 évesen apjával együtt Belső-Mongóliába küldték átnevelő mezőgazdasági munkára.
A Mao Ce-tung halálát követő politikai enyhülést kihasználva szülővárosa, Csangcsun egyetemén irodalmat tanult, és hat társával Ártatlan szívek néven költői csoportot alapított. Később Pekingben doktori címet szerzett és egyetemi tanár lett, publikációiban akkoriban szokatlan vehemenciával bírálta a kortárs kínai irodalmat.
Vendégtanárként oktatott Hawaii-n és Oslóban, 1989-ben pedig a New York-i Columbia Egyetemen. Ott érte a demokráciát követelő diákok pekingi demonstrációjának híre, és azonnal hazautazott. Rövid időn belül a Tienanmen téri tüntetők egyik ideológiai vezetőjévé vált, és a mozgalom békés, a reformok érdekében a hatalommal kiegyezésre törekvő irányzatát támogatta. Emiatt külföldi száműzetésben élő kínai ellenzékiek nyílt levélben a rendszerrel szembeni állítólagos puhasága miatt érdemtelennek tartják a Nobel-díjra.
Azt sem bocsátották meg neki, hogy 1988-ban egy hongkongi lapnak nyilatkozva úgy vélte, Kínának legalább 300 évi gyarmati megszállásra lenne szüksége, hogy gyökeret verjen a demokrácia.
A teljes szöveg a HVG Világ rovatában olvasható.